Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Szabó Géza: Új adat a kárpát-medencei és az északi bronzkor kapcsolatához

SZABÓ GÉZA ÚJ ADAT A KARPAT-MEDENCEI ÉS AZ ÉSZAKI BRONZKOR KAPCSOLATÁHOZ A Kárpát-medence - földrajzi fekvése miatt évezredek óta meghatározó szerepet játszik az európai kereskedelemben. A természetföldrajzi tényezők által megszabott útvonalakon messzi térségek termékei Jutottak el a kontinens egyik pontjáról a másikra. A Közép-Duna-medence bronzkorának történeti-vonatkozásai miatt a Kárpát-medencei ezen belül a magyar - kutatás különösen sokat foglalkozott a Balkán-Égeikumhoz, illetve a német területekhez fűződő kapcsolatokkal. Alig vizsgálta viszont - leletek hiányában - az ún. északi bronzkor (Dánia,-Svédország, Norvégia) területén talált, a Kárpát-medencei leletekkel kapcsolatba hozható tárgyakat, holott az északi bronzkor szakirodalmában jelentős helyet foglal el a Kárpát-medencei kapcsolatok kutatása. A közelmúltban Dunaföldvár környékén előkerült egy bronz övkorong, melynek közvetlen párhuzamai az északi bronzkor, főleg Dánia területén találhatók. A Kárpát-medencében - tudomásom szerint - ez az első késő bronzkori tárgy, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy az említett területről származik. A korong értékelésénél rendkívül nagy szerepe van az északi területek és a Kárpát-medence közti kapcsolatoknak, ezért cikkemben először röviden ismertetem az északi kutatások legfontosabb eredményeit. Ezt követi az övkorong részletes ismertetése, majd a párhuzamok bemutatása után megkísérlem elhelyezni az északi bronzkor és a Kárpát-medence kapcsolatrendszerében. A témakört igyekszem leszűkíteni egy olyan tárgyra, amely egyértelműen az északi bronzkor leleteivel mutat hasonlóságot. Nem kívánok tehát foglalkozni azokkal a tárgyakkal és tárgytípusokkal (illetve azok bőséges szakirodalmával), amelyek a közbülső területekről terjedtek el mind keleti, mind északi irányban. Az északi bronzkor és a Kárpát-medence kapcsolatai

1 H.C. Broholm a dániai bronzkort ismertető könyvében

2 a Torupgarde

3 és Stokkemarke

4 lelőhelyeken talált kardok párhuzamait a hajdúsámsoni leletben látja.

5 Az Apán előkerült kincs6 rövid ismertetése után megállapítja, hogy a Sandbygardon talált kard

7 is az említett Magyarország-Nyugat-Románia területén előkerült tárgytípusokkal hozható kapcsolatba.

8 H. Thrane az 1960-as években az északi bronzkor és az urnamezős kultúra kapcsolatoainak áttekintése során egyebek között a Dániában talált import kardokat is megvizsgálta.

9 Szerinte a Borgbjerg-típusú kardok ° (a markolatot vizsgálva) a Liptó-, Wörschach- és Högl-típusoknál található hasonló vonások alapján - a korábbi nézetekkel ellentétben - nem a H Ai, hanem A

2 időszakra keltezhetők.

11 Az antennás markolatú kardok Fyn

12 ós Lyngby

13 lelőhelyen talált típusának ugyancsak Közép-Európában találhatók párhuzamai.

14 Az egyéb leleteket is értékelve

15 a Lyngbynél talált kardot H. Thrane a H Bi időszakra keltezi.

16 A későbbi antennás markolatú kardok

17 párhuzamait ugyancsak megtalálja a Kárpát-medencében.

18 K.Randsborg Dél-Skandinávia III. ós IV. periódusú leleteit vizsgálva a Reinecke-BD és HA^ időszakban szintén talál a Kárpát-medence felé mutató szálakat.

19 E. Lomborg az északi bronzkor időrendi kérdéseit tárgyalva szintén nagyon fontosnak tartja a Kárpát-medencei kapcsolatokat.

20 Az északi bronzkor területén a Fardrup-időszak leletegyütteseiben együtt kerültek elő a geometrikus díszítésű Fardrup-típusú balták, köpűs lándzsák, és a Magyarországról, illetve Romániából származó tőrök variánsai.

21 Az utóbbi bronztárgyak geometrikus díszítése és formája jól mutatja a Fardrup-időszakban a Kárpát-medence felől érkező erős hatást.

22 105