Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

bességgel röppent át a hídon Tenyő felé. Az ünnepélyes pillanatot mozsarak durrogása és hatalmas örömrivalgás jelenté. A hídon túli őrháznál a főépítész áldomáspoharat emelt, kísérve számos mérnöki, hivatalnoki és nagy néptömeg éljenei által..." A tiszai vasútihíd közlekedésre történő felhasználására és a Szolnok-Debrecen közötti vasútvonal megnyitására 1857. nov. 23-án került sor. S ez egyben Szolnok hfdváros szerepének jelentős megnövekedését is eredményezte. Közlekedéstörténeti szempontok indokolják, hogy erre a jelentős műszaki létesítményre, hazánk első folyami vasúti hídjára vonatkozó dokumentumokat feltárjuk. A fényképek közül a legrégibb építés közben ábrázolja a hidat (23. kép).

127 A 35,3 x 49 cm-es muzeális 21. kép: Az 1856-58-ban épült, romantikus stílusú vasúti felvétel készítője: „Weinwurm A. Budapestről". A barjavítóműhely ma is meglévő része. nas

> okkeres szmu eredeti fénykép a Szolnoki Vízügyi Skanzen gyűjteményében található. A kép felső részén jól látható, hogy milyen többszörösen összetett, egymásba ácsolt hossztartók szolgálnak a híd járófelületéül, amelyeket vastag cölöpjármok, hordanak, illetve támasztanak alá. 22. kép: Az 1847-es első és az 1857-ben épült második indóház helyszíne 1860 táján. A térképen jól kivehető a fekvő E-alakú vasúti műhely területe „Maschinen Fabrik" [Gépgyár] jelzéssel, valamint a Szolnokot északról nagy ívben megkerülő vasút továbbvezetése is az új indóházzal (Stationplatz). 268