Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához

JEGYZETEK 1 Rusvay L, 1972. és Turcsányi I., 1971. 2 Rusvay L, 1972. 178. 3 Rusvay L, 1972. 177. 4 Kormos L, 1967.81. 5 ők végezték az érvágást, foghúzást, sebkötözést, a mindennapi sebészet gyakorlása volt a feladatuk. A chirurgusok orvosi gyakorlatot is űztek és az okleveles orvosokkal szemben alsóbbrendű orvosi személyek voltak. 1872-ig ismerték el működésüket, utána egyetemi végzettséghez kötötték az orvosi teendők gyakorlását. A Pallas Nagy Lexikona, 1897, 14. kötet, 1020. 6 Rusvay L, 1972. 178. 7 Rusvay L, 1972. 179. A borbélyok régtől fogva a chirurgia több nemével is foglalkoztak, köpülyözéssel, érvágással, tyúkszemvágással, foghúzással stb. A mesterségnek nem volt nagy tekintélye, mert a céhbe nem fogadták be a borbélyokat... Az újabb ipartörvénykezés a chirurgiai műtéteket elválasztotta a borbélyságtól. A Pallas Nagy Lexikona, 1897. 3. kötet 506. I. 8 SZML, Jászkun Kerületek Protocolluma, 1795. Fasc. 2060/5. 9 Fazekas Mihály: Ludas Matyi, Tevan Amatőr Könyvek, 1978.25-26. 10 írók, képek, Bp. 1970.63.

1. 11 Kormos L, 1967.81. 12 Rusvay L, 1972. 13 Az összeírásnak csak a Jászságra és a Nagykunságra vonatkozó részét idézzük a következő okiratok alapján: Conspectus Actualis Personalis Sanitatis in Instito Districte Jazigum existentis Anno 1822.; Conspectus Actualis Personalis Sanitatis per I. Districtum Cumaniae Maioris in Officiis publicis constituti Anno 1823. SZML, Jászkun Kerületek Protocolluma, Fasc. 701. 14. 14 Pl. a törökszentmiklósi Almássy uradalomban 15 Szabó Lajos Kisújszállás XVII—XVIII. századi történetét feldolgozó munkájában részletesen foglalkozik az 1831es kolerajárvány helyi eseményeivel. Kézirat. Megjelenés alatt. 16 BenkóJ., 1978.28. 17 Kormos L, 1967. 134. 18 Palugyay L, 1854. 109. 19 Kormos L, 1967. 134. 20 Szabó I.-Szabó L, 1980. 57. 21 Turcsányi István, 1973. 40-42. A további adatokat is tőle idézem. Ld. ezzel kapcsolatban még Szabó I.-Szabó L., 1980.578-579. 22 A Gyógyítókönyv kimásolásának éve nem vág egybe Terffier József öcsödi orvos kunszentmártoni működésének idejével (1849-53). Ez lehet elírás, de Terffier József öcsödi működése alatt is készülhetett a másolat, Mesterszállás Öcsöddel is határos. 23 Turcsányi I., 1973. 76-85. 24 Szlatky Mária, 1983. 402. 25 A borbélysebészi kéziratok több részből állnak. Az orvosságrecepteken kívül más, pl. az érvágásra, sebkezelésre vonatkozó ismereteket is tartalmaznak. Kitűnő példa rá Pettyéni Borbély Márton orvosló könyve, 1683-1701. Kézirat. A házi orvosságos könyvektől főleg abban különbözik, hogy céhes orvosságok receptjeit (a céh alapszabályaiban előírt próbák szerint előállított) is tartalmazzák. Ld. Szlatky M., 1983.406. 26 Szablyár F., 1984. 423-462. 27 Ld. Diószegi Sámuel-Fazekas Mihály: Magyar Füvész Könyv, 1807. Debrecen; Diószegi Sámuel: Orvosi Füvész Könyv, 1813. 28 A kézirat lezárása után került elő a karcagi múzeum adattárából a „Házi különös orvosságok" című könyvecske eddig nem ismert, 1770. évi kiadása. Ebből az orvosi könyvből is jelentős részeket vettek át a szerzők. 29 Pápai Páriz F. azt írja, hogy aki e nyavalyára hajlandó, csináltasson tamariscus fából abroncsos edényt, s abból igyék. 1984. 238.

1. Sal Tamarisci = patikai szer 30 A Más doktor doktor könyvből kezdetű bejegyzéstől Pápai Páriz F-től vett gyógymódok szerepelnek, az idétlen szülés leírása szinte szó szerinti idézet. Pápai P.F. 1984.284-286. 31 Pápai P. F. is elsőként az érvágást és purgációt javasolja. Az érett alma levéből, csipkerózsa tövéből készült italkeverékeket is megemlíti, valamint a savanyú vízzel való élést. 1984.217-219. 32 Ez a gyógymód Pápai Páriz Ferencnél nem fordul elő. Ellenben Mélius Juhász Péter Herbáriuma (1572) a mályva felhasználásai között említi: „A darázsnak, méhnek csípését kend meg a Succusával vagy vizével, meggyógyul." Szabó T. A. Bukarest, 314. l.;Zay Anna Herbáriuma, 1718 írja: „Akár kerti, akár Mezei Mályvának a Levelit, akár egészen törd meg, kösd be vélle, a Darás és Méh marását el oszlattya, s használ." 1979. Nyíregyháza, 103.

1.; Az Orvosi Füvészkönyv (Debrecen, 1813) szerint „A fejér Mályva levelét tüzes daganatok lágyítására szokták használni." Ilyen értelmű felhasználása a múltban elég általános volt. 33 A vérvizelet okainak, tüneteinek leírása és a gyógymódok szintén megtalálhatók Pápai Páriz Ferencnél. 1984. 246. I. 34 Ld. Pápai Páriz Ferenc, 1984.252. „Jó itt is minden Terpentinás- .Orvosság" - „Minden Orvosságok között, használatos e nyavalyában a Terpentinával való élés. Édes gyökeret törj meg aprón, abba keverj egy mogyorónyi Terpentinát s éjomra idd meg;" PPF. 247. I. Hasonlóképpen felsorolja a juh- és kecsketejes és a tömjénes gyógymódot is. 35 Ld, Pápai P. F. 248; 252. 36 Pápai P. F. ugyancsak mályvát javasol: „Igen jó a fejér Mályva gyökérrel, Édes gyökérrel és Árpával főtt forrás Víz ital." 1984.252. 37 A kakukkfüvet a korabeli herbáriumok előszeretettel ajánlják. „Igen megmelegít a kakukfű, azért vizeletet, megszorult havi kórságot indít" Herb. 171. Népi Gyógyászati Archívum (NGYA) Szolnok. Kakukfű (serpyllum): „Meg-állott vizeletet meg-inditja, ki bort iszik róla" Csapó, 123. Népi Gyógyászati Archívum, Szolnok. 38 Véres vizelet ellen általában az útifű főzetét ajánlják: „Útifű. A friss leveleinek ki-fatsart levét jó véres vizelet ellen inni." Veszelszki A. 1798/352. „Uti-fü. Ha öszve töröd a friss uti füvet és vizét veszed, jó azt inni véres vizelet ellen." Nediliczi Vali Mihály, 1795. 171. 39 „A Bozzának virágját vizben főzete, hogy a vizeletet elindítsa", Veszelszki A., 1798, 395. 40 Pápai Páriz F. írja, hogy jó érlelő a fejér mályvagyökér... lenmag, óhajjal és savanyú kovásszal összetörve. 1984. 41 A torokfájásnál és a torokgyíknál leírt gyógymódok Pápai Páriz Ferenc művéből származnak. A két betegség gyógymódjai szerinte is hasznosak mindkét esetben. A szárított fehér ebganéjból készült gyógyszert a torokgyíknál így írja le: „Az ebnek fejér aszú ganéját törd meg, azt fecskének megégett hamvával mézbe s óhajba elegyítsd el, kend ruhára, melegen kösd bé véle." 1984. 111. I. A többi gyógymódra is ld. 1984. 106.

1. 42 Ld. Pápai P. F. 1984. 110-111. 43 Tur = mélyre ható rosszindulatú fekély. Pápai P. Ferenc is javasolja az apró bojtorjánlevél borban főtt levét, azzal mosogatni (más növényekkel együtt - ezerlevelűfű-levél, farkasalmagyökér) 1984. 387. 44 A felsorolt gyógymódok közül az apróra vagdalt fehér mályva gyökerét használták, megfőve, rozsliszttel keverve ld. PPF. 1984. 345