Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól

tettek. (E művelethez a lyuk helyét előre kifúrták.) A szög gömb alakú fejét a granulált díszítésbe bele­kompönálták. A kisszíjvég előlapján a peremen egy­más mellett sorakozó nagyobb gömböket egy kes­keny szalag választja el a hegyükkel befelé álló há­romszög alakzatokat kiadó kisebb gömböktől. A szíj­vég hangsúlyozott díszítését a hasonlóan kiképzett, a középtengelyben hegyükkel lefelé álló háromszögek adják. 2 db. H: 5,3 cm, sz: 1,4 cm vtg: 0,4 cm. c) Szíjvég. Az előbbieknél díszítés és technika te­kintetében egyező, kisebb méretű darabok. 4 db. H: 4,8-5 cm, sz: 1,3 cm, vtg: 0,4 cm. d) Kerek dísz. A granulációs gömbök itt egy cson­kakúp alakú öntvényt díszítenek, melynek 3 mm ma­gas peremén egy nagyobb és - a perem belső olda­lán - egy kisebb gömbsor van. A csonkakúp tetejét egy nagy, erősen kidudorodó félgömb, s az ezt körül­fogó gömbsorok hangsúlyozzák ki. A csonkakúp pa­lástján apró gömbök vannak, melyek egy része há­romszög alakzatba van elrendezve, másik része a fentiek között kimaradó nagyobb felületeket tölti ki. A dísz hátlapján három, a peremből enyhén kiemelkedő pántfül van, melyek 112,5°-os, ill. 140°-os szöget zár­nak be egymással. A pántfülek némelyikében bronzra emlékeztető anyag - nyilván valamilyen pecket tartó tengely - maradványai figyelhetők meg. A kerek díszek felerősítésére 2 db, felső végén félgömb ala­kúra, alján egyenesre elkalapált végű, hosszú arany­szögecs szolgált. 4 db. Átm.: 2,9 cm, m: 1,3 cm. e) Pajzs alakú veret. A préseléssel előkészített pajzs alakú alapot az előbbieknél látott módon dí­szítették; a középen levő két félgömb alakú szöget körülvevő, s a veret belsejét kitöltő, háromszöget for­mázó granulációs alakzatokkal s a peremen sorakozó kisebb gömbökkel. Hátlapján 3 db forrasztott pántfül van, nyílásuk iránya a veret tengelyére merőleges. A homorúan ívelő rész közepén egy szintén aranyból való, forrasztott pánt maradványa látható, melynek többi részét valamennyi darabnál egyforma módon le­törték. Ezek helyzete és mérete, a peremezések nagy gömbjeinek egyező mérete, a homorú oldal íve alap­ján nyilvánvaló, hogy a pajzs alakú veretek a kitörött pántok segítségével a félgömböt utánzó kerek díszek három füléhez csatlakoztak. Megerősíti ezt a darab­számuk is, mivel a 12 db pajzs alakú veret megfelel a 4 db félgömb 3-3 fülének. M: 1,9 cm, sz: 2 cm. f) Nagyszíjvég. A préselt alapra a felszínből 0,5 mm-re kiugró, körbefutó vastag keretet forrasztottak, melynek külső oldalán - azaz a szíjvég peremén ­nagy gömbök sorakoznak. A belső oldalán egy kisebb gömbsor mellett két, ellentétes irányban sodort, igen vékony huzal fut körbe. Az előlap hossztengelyében 3 db félgömb van, melyet granulált gömböcskék vesz­nek körül. Az előlap szabadon maradt belsejét he­gyükkel befelé álló, granulált háromszög alakzatok töltik ki. A hátlapon 3 db felfüggesztett függesztőfül van, lyukaik iránya megegyezik a szíjvég hosszten­gelyével. 4 db. H: 5 cm, sz: 1,9 cm, vtg: 0,4 cm, fül m: 0,4 cm. g) Veret. Ellipszis alakú, végei lekerekítettek, ugyanott egy-egy beugró rész van. Díszítése a nagy­szíjvégekétől csak a hossztengelyében egymásnak fordított háromszög alakzatokkal tér el, hátlapján pedig a felerősítő pántfülek lyukai a hossztengelyre merőle­gesen állnak. 2 db. H: 4,6 cm, sz: 1,8 cm, vtg: 0,4 cm, fül m: 0,4 cm. 2. A lószerszám helyreállításánál az egyes veretek jellegzetességeiből, egymáshoz való viszonyából kel­lett kiindulni. A sokféle variáció lehetőség szerinti kizá­rásával egyidejűleg használtam fel a korabeli ábrázolá­sokból és régészeti megfigyelésekből levonható tanul­ságokat. A VI—VII. sz.-i Kárpát-medencei avar lovassí­rokra való támaszkodás módszertanilag nem kifogá­solható: egyrészt tudjuk, hogy az avarok Közép és/vagy Belső-Ázsiából jöttek, másrészt a Tak-é Bos­tán-i emlékmű több részlete 47 bizonyítja, hogy a VII. sz.-i szászánida arisztokrácia (egy része) lovas- és harci felszerelésében a sztyeppéhez igazodott. Mint ez már a leírásoknál tükröződött, elsőnek a fél­gömb alakú és pajzs alakú veretek összetartozása tűnt szembe. Ennek pontos módozata azonban korántsem kézenfekvő. Azon eshetőség könnyen elhárítható, hogy a kantáron lettek volna, hiszen ott a szíjak mindig 90°-os szögben találkoznak, míg a félgömbökhöz csat­lakozó s a feltételezett szíjakkal valamilyen kapcsolat­ban lévő kis veretek ennél nagyobb szöget zárnak be egymással. Nyilvánvaló az is, hogy az általuk alkotott alakzat irreálisan széles kantárszíjat feltételezne, míg széles szügyelő és farhámszíjra éppenséggel vannak adataink. Több V-VI. sz.-i szászánida királyt ábrázoló ezüst tálon látható olyan lószerszám, melyet kettős ve­retsor díszít. 48 Hasonlókkal találkozunk a VI—VII. sz.-i avaroknál és az egyik jólismert VII. sz.-i (kaukázusi) al­bániai bronz füstölőn. 49 Bár a VI—VII. sz.-i avar lószer­számokra vonatkozó pontos ásatási feljegyzések száma csekély, 50 két megfigyelés alapján valószínű­séggel állíthatjuk, hogy a Louvre-ben őrzött készlet egyes darabjainak elrendezése is ilyen módon képzel­hető el. Az aradkai (Aradac, Jug.) és az iváncsai sírban a kettős veretsorral díszített farhámon, a nyereg köze­lében találták a kerek végükkel a ló fara felé irányult szíjvégeket. így, kettesével rendezhetjük el a mi f) nagyszíjvégeinket is. Sikerült megtalálni a két, ellipszis alakú veret [g)] feltehető helyét is; az előzőkéhez ha­sonló díszítésük előre mutatta, hogy a nagyszíjvégek közelében kellett lenniök. Hosszuk megközelítőleg egyezik az egymás mellé helyezett két nagyszíjvég adta szélességgel. Döntő erejű szempont, hogy a fel­erősítő pántfülek nyílásainak iránya a nagyszíjvége­kén lévőkére éppen merőleges - így tehát e véreteket a nagyszíjvégek mellett, keresztben fekvő helyzetben kell elképzelnünk. Az így kikövetkeztetett szélességű [a két nagyszíjvég szélessége, ill. a g) veret hossza] farhámmal kapcsolatos elképzelést támogatja az is, hogy az iváncsai VII. sz.-i avar, több VIII. sz.-i avar és X. sz.-i magyar lószerszámveret méretéből hasonlóan széles szíjazatra következtethetünk. 51 Ezek után tér­jünk vissza a pajzs alakú véretekkel körülfogott díszek­hez [d)-e)j. El kell vetni azt a lehetőséget, hogy ezek ténylegesen használt szíjelosztók lettek volna, melyek­nél - könnyen adódik az ötlet - a csatlakozó szíjak vé­91

Next

/
Oldalképek
Tartalom