Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kürti Béla: Avar sírleletek Csanytelekről és Gerláról

is felveti ugyan, hogy a régebben előkerült leletegyüttesekben a lószerszámok megléte az egykori leírásokkal ellentétben nem mindig jelent lovastemetkezést,

27 in situ megfigyelések közlésével azonban eddig csak a Rosner Gyula által Gyönkön feltárt 38. sír esetében találkoztam.

28 A gerlai 1. sír környékének feltárása bebizonyította, hogy a sírban, NI. közvetlen környékén lótemetkezés nem volt; a lószerszámok nem külön gödörből kerültek elő; ezért feltételezhető, hogy az eddig ismert korai avar temetkezési szokásokat sikerült egy újabbal gyarapítanunk.

29 Az analógiák keresése során szerencsés véletlenként B. Nagy Katalin jóvoltából egy eddig közöletlen, de tökéletes párhuzamot használhattunk fel.

30 A székkutasi avar temető 51. sírjában számos egyéb lelet mellett (melyek ismertetése nem feladatunk) a halott derekán kettőspajzs alakú övdíszekkel jellemezhető övet találtak. Bár az ólomból vagy rosszezüstből készült övdíszek rendkívül töredékes állapotban maradtak fenn, azt bizonyosan sikerült megállapítanunk, hogy valamennyi, az ilyen típusú övhöz tartozó verettípust tartalmazták. Díszítésük alapján a KecskemétSallai úti lelethez állnak legközelebb. Számunkra jelen esetben két okból is fontos ez a sír: a halott fölött kb. 20 cm-re (tehát valószínűleg a koporsó tetején, vagy esetleg a betemetés közben a földbe téve) nagyszámú lószerszámdísz feküdt, sajnos igen rossz állapotban. A lelettípusok (amennyire a töredékekből kivehető) itt is gömbszelet formájú és rojtosvégű díszek voltak, mellettük a csikózabla valamint egy hurkosfülű és egy hosszúfülű vaskengyel. A „jelképes lovastemetkezés" tehát itt is tipikus korai avar leletegyüttessel párosult. Hogy a hiteles analógiák száma gyarapodjék, az ásató szerint utólag a sír földjébe ásott lószerszámot találtak ugyanezen temető 239. sírjában is. (Ez utóbbinál a veretek típusa eltérő volt ugyan, de a kísérő mellékletek ugyancsak a korai avar időszakra utalnak.) A székkutasi 51. sír másik jelentősége abban áll, hogy az általunk vizsgált övtípus H. Tóth Elvira által elkészített rekonstrukcióját

31 igazolja. A Kecskemét-Sallai úti sírban a halott derekán hátul kerültek elő a kettőspajzs alakú övdíszek úgy, hogy a kisebbik pajzs nézett a boka felé. E díszek közé szerelték fel a félhold alakú övdíszeket, majd kétoldalt, NI. elöl sorakoztak a pajzs alakú övdíszek az alóluk induló, s szíjvégekkel borított mellékszíjakkal. Hasonló képet találtunk Székkutason is: a kettőspajzs alakú övdíszeket in situ a halott dereka alatt, díszített oldalukkal a sír feneke, keskenyebb végükkel a boka felé fordulva találták. Mivel a gerlai sírban a keresztcsontot a megtalálók kiemelték, hogy a véretekhez hozzájussanak, de az in situ maradt jobb medencelapát alatt kisszíjvég feküdt, feltételezzük, hogy a veretek elrendezése itt is a felsoroltakéhoz hasonló lehetett. Ezt igazolja a szakirodalom is, hiszen fninden, jól megfigyelt esetben hasonló elhelyezkedést találunk. Lássuk pl. a Jánoshida 26. sír leírásában: „...A sírfenéken, a gerinc mindkét oldalán bronzveretek, szíjvég alakúak. Közöttük, a gerincoszlop bal oldalán kettős címer alakú veret, díszes lapjával a sírfenék felé ... sűrűn feküdtek egymás mellett... közöttük a kettősen ívelt kis pitykék, díszített lapjukkal a sírfenéken, csúcsaikkal a láb felé... Közvetlenül a két csúcs mellett, lapjával a sírfenéken kettős címer alakú veret (kisebb címer a láb felé)... Középen kettősen ívelt pityke töredéke, fekvése az előzőével azonos..."

32 Hasonló leletek kerültek elő az alattyáni temető 175. sírjában is, ahol az eredeti sírleírás szerint az egyedül álló kettőspajzs alakú dísz hátul középen, a fent leírt módon feküdt.

33 Az ilyen típusú felerősítés alól kivétel a tarnamérai 1. sír, ahol Szabó János Győző feljegyzése szerint: „két db kettőspajzs alakú lemez a medencenyílás keresztirányú tengelyében a díszített felülettel lefelé, keskenyebbik végével egymással szembefordulva feküdt. Közöttük volt az egyik lyukvédő (fekvő helyzetben)..."

34 Bár egyetértünk Szabó János Győzővel abban, hogy a változatok lehetőségét mindenképpen fenn kell tartanunk és el kell ismernünk; vizsgálataink eredményeképp a kettőspajzs alakú övdíszekkel jellemzett övek tartozékait mégis az alábbiakban foglalhatjuk össze:

35 a széles (Székkutason 5 cm) derékszíjon hátul álló helyzetben szerelték föl az általában 3 db kettőspajzs alakú díszt, kisebbik felével lefelé. Közéjük fekvő (Jánoshida, Tárnáméra), néha álló (Kecskemét) helyzetben került az általában ugyancsak 3 db félhold alakú dísz. Ugyanitt esetleg préselt, T alakú akasztóhorgok is előfordulhatnak (Szolnok-Vegyiművek).

36 Kétoldalt, NI. elöl pajzs alakú övdíszek helyezkedtek el, az alóluk induló mellékszíjak végén a pajzs alakú övdíszekhez hasonló (néha méretben is egyező, bár általában nagyobb) szíjvégek voltak. Darabszámuk teljes sorozat esetében 8, általában azonban ennél kevesebb. A ritkán előforduló bujtató alkalmanként díszített (Kunágota, Nocera Umbra).

37 Az öv végén nagyszíjvéget találunk. A szíjvégek felerősítése niteléssel történt, mindig két lemezből állnak. Egy esetben mindkét oldal díszített volt (Csanytelek), egy másik esetben a szíjvégek fölerősítése is az övdíszekhez hasonlóan, a hátoldalra forrasztott ácskapocs-szerű bronzpánttal történt (Szolnok-Vegyiművek). A veretek díszítése (egy-két kivétellel) zárt kompozíciót alkot, melyben ha nem sima lemez a nagyszíjvég, akkor ez hordozza a teljes képet, a többi veret pedig annak egy-egy részletét emeli (olykor nagyítja) ki. Az is előfordul, hogy a kettőspajzs alakú veret kisebb mezeje a nagyobbon ábrázolt minta leegyszerűsített, stilizált (geometrizált) változata (Hajós).

38 Tárgytípusunk tipológiai vizsgálatával kapcsolatban itt és most csak vázlatosan érinthetjük eddigi, NI. jövőbeli kutatásaink irányát, szempontjait; s ismertethetünk néhány, a felgyújtott anyagból adódó következtetést. Vizsgálódásaimban (mint az eddig is kitetszett) a kettőspajzs alakú véretekkel díszített övet választottam kiindulópontul. Elsőként vizsgálat alá vettem minden olyan leletet, melyben ez a típus előfordult, függetlenül a vereten található díszítéstől. Tekintettel arra, hogy anyaggyűjtésem még korántsem mondható teljesnek, az eddig 55 lelőhelyről előkerült kettőspajzs alakú veret, NI. az ebbe a körbe sorolható további 67 síregyüttes, NI. ezek térképre vetítése, kísérőleleteinek vizsgálata pillanatnyilag nem mond mást, mint hogy a korai avar korban a Kárpát-medence területén általá82