Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)
18. kép: Részlet az Angyalka cseppkőegyütteséből Továbbhaladva a barlang egyik monumentális képződménye, az Angyalka (18. kép) mellett megyünk el, majd a Hó lej tőhöz érünk, melynek fehérségét úgy vigyázzuk, hogy csak zokniban szabad rámenni. Még néhány nehézkes lépés a „csizmahúzó" agyagban és véget ér a Hajnóczy-barlang 1984-ig feltárt szakasza. Csepegő vizek vizsgálata a Hajnóczy-barlangban A barlang hidrogeológiai viszonyainak jobb megismerése érdekében vizsgáltuk a csepegő vizek kémiai összetételét, jellemzőit. A mintavételt két alkalommal ejtettük meg, nevezetesen 1977-ben és 1980-ban. Mindkét alkalommal július közepén történt a mintavétel, majd a tábor végéig a barlangban - eredeti hőmérsékleten tartva - tároltuk a mintákat. Hazaszállítás után azonnal leadtuk a mintákat a KÖTIVIZIG laboratóriumába, elemzésre. A mintavételi helyek kiválasztása úgy történt, hogy K-Ny-i irányban a barlang jellemző részeiről gyűjtöttünk csepegő vizeket elemzésre. A mintavétel az alábbi tizenöt helyről történt: 1. a Lapos-terem K-i vége, az Amphoránál 2. Nagy-terem, Szentély 3. a Galéria felső, K-i részéből 4. a Galéria alsó, Ny-i részéből 5. a Satu alatti lejtő K-i részén, a főtéből 6. a Labirintus Ny-i vége a 10-es pontnál 7. a Grand Kanyon közepén, a D-i hasadékból 8. a Grand Kanyon Ny-i lejtőjének É-i oldaláról 9. a Hufi akna alján, a főtéből 10. a Komszomolból, a nagy cseppkőtől K-re 11. Komszomol, a nagy cseppkő teteje 12. a Tsitsogó 21. pontjától 13. Tsitsogó, az Anyósnyelv alól 14. az Angyalka K-i oldaláról 15. az Angyalka Ny-i oldaláról Úgy véltük, hogy a három éves eltéréssel, ugyanarról a helyről vett minták elemzésekor fény derül olyan tendenciákra is, melyek jelzik az idő függvényében a vízben oldott anyagok mennyiségi változásait. Már a 77-es méréskor is sok szó esett az ún. „savas esőkről", melyek károsítják erdőinket, helyesebben a fenti esők rovására írták, írják a növekvő erdőpusztulásokat. Napvilágot láttak olyan megfogalmazások is, melyek szerint a savas esők vizei, a barlangokba bekerülve s ott fokozott korróziót kifejtve, az akkumulációs barlangi képződmények pusztulását eredményezik. Az általunk 15 helyről vett minták elemzéséből az derült ki, hogy bár a barlang feletti erdőségben is tapasztaljuk a fák kiszáradását, kipusztulását, de ez nem 508