Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)
# ;' «* « ; *"^te|lp ^*0»'*f» 8. kép: Riolittufába vájt istálló Cserépfalutól észak-keletre a Hidegkút laposán, 1966 Az égetés után 24 órával kezdik el a mészégetők csupasz kézzel vagy kesztyűben a még meleg égetett mész kiszedését. Ekhós szekérre rakják a meszet. Egy szekérre általában 10 q fér s egy kemencéből általában 120-150 q égetett mész kerül ki. A bükkzsérci és cserépfalusi meszesek főleg a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt látják el jó minőségű égetett mésszel, így pl. Baját, Szentsimont, Karcagot, Inokát, Vezsenyt, Cibakházát, Tiszaföldvárt, Ókécskét, Újkécskét, Kunhegyest, Ceglédet, Vésztőt, Szarvast, Gyomát, Szentandrást, Kisújszállást, Túrkevét, Mezőtúrt, Rákóczifalvát, Kisivánt, Tiszafüredet stb." Biológusaink (még a terület szigorúan védetté nyilvánítása előtt) jelentős gyűjtőmunkát végeztek. Begyűjtötték a környék növényeit, gyógynövényeit, terméseit és rovarait. Később fotoherbáriumban rögzítették az anyagot, mert már gyűjteni nem lehetett. Vizsgálták a jellemző növénytársulásokat, egy-egy ritkább növényfaj pl. a magyar pikkelypáfrány (Ceterach javorkaeanum) életfeltételeit. Az időjárás alakulását is rendszeresen figyeljük, azonban a begyűjtött anyag feldolgozása még nem történt meg. Ezeknek az évente mindössze két hétig tartó megfigyeléseknek az adatai messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak. Ellenben a tanulók megtanulhatják a műszerek használatát, az adatok feldolgozását és tehetnek rövidebb távú megfigyeléseket. 1972-ben kezdtük meg a Hajnóczy-barlang térképezését. Ebben a munkában már némi gyakorlatra és tapasztalatra tettünk szert az előzőleg kutatott Odorvári-hasadék-barlang felmérésekor. Ez a barlang a hívatlan és lelkiismeretlen látogatók „jóvoltából" már csak földalatti üreg, mert minden látható és elérhető cseppkövet kihordták belőle. Az Ikercseppkövet csak elfalazással sikerült megmentenünk (10. kép). A hasadék-barlang kutatásakor megszerzett tapasztalatok alapján, a rendelkezésre álló egyszerű műszerekkel végeztük a térképezést a Hajnóczy-barlangban is. Mérőszalag, zsineg, bányászkompasz és Bezard-féle tájoló voltak az eszközeink. Gondos munkával mégis sikerült olyan használható térképet készíteni, amely lényeges módosításra azóta sem szorult. Műszerparkunkat kölcsönzéssel és vásárlással igyekszünk bővíteni és a feltárt új részeket folyamatosan térképezzük. Az 1984-ig feltérképezett hossz 1740 m. Odorvár és környékének geológiája és geomorfológiája Odorvár a Középső-Bükkhöz tartozó Hór-völgyben található. A Hór-völgy a Keleti és a Nugati-Bükk határán húzódik. Nevét a „horhos", vízmosta árok jelentésű szóból kapta. 7 Időszakos vízfolyása a Hór-patak, amely időnként és szakaszonként eltűnik a völgy mészkőanyagában. A patak eredése a Tebe-puszta 496
