Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Egri Mária: Chiovini Ferenc (1899-1981)

10. István király apátságot alapít 1940 k. Olaj, vászon 28,5x40,5 cm J. j. I.: „Chiovini F." Letét az Emlékkiállításon Lakodalmasok 1940 Tempera, vászon 120x150 cm J. j. I.: „Chiovini F. 1940" DM tul. merő kritikát kap. Mint a legtöbb hasonló korú művész­nek, Chiovini Ferenc pályájának is felfelé törő ívét szakította meg a világháború, vett el tőle is jónéhány visszahozhatatlan alkotói esztendőt. Amikor már életveszélyes volt a városban tartózko­dás, mikor Szolnok is hadszíntérré vált, - családjával Tiszapüspökibe, majd Budapestre ment. Ám amint le­hetett, visszatért a művésztelep közelébe, ahogy ő mondja; óvni, védeni azt, ami még megmaradt, segí­teni a halott telep újraélesztését. A Tiszavidék 1946. december 26-i számában maga ragad tollat, hogy a „Szolnoki művésztelep jövője" címmel - például állítva a kolónia előtörténetét - támogatást kérjen a roska­dozó műtermek sürgős újjáépítéséhez. Bár-amint írja - a művésztelep lényegét nem a falak adják, hanem az ott dolgozó művészek alkotó ereje, de ha nincs ahol dolgozzanak, a telep életére eddig jellemző szellemi közösség szétforgácsolódik, széthull. „A test kultuszát szolgáló sportegyesületek kapnak támogatást, segé­lyeket az illetékes minisztériumtól. A lélek kultuszát szolgáló művészet is kéri az őt megillető támogatást. Bíztató jel a művésztelep jövőjére az a lelkes készség, amivel a város és a megye társadalma vezetőségével az élen, a telep újjáépítését szorgalmazza, de szükség van állami támogatásra is. A felépítést és az első újjá­építést is az állam tette lehetővé, most is csak állami 466

Next

/
Oldalképek
Tartalom