Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

H. Bathó Edit: Adatok a Jászság XVIII-XX. századi táncéletéből

is de kevés vártatva el ment a Kortsmábúl haza, utána el akartak a muzsikusok is meni, de Szedlak Páll szabadságos katona le ugorván az asztalrul, és a Musikusok eleibe ment mondván húzd baszom a Szent Jánosodat az után a nélkül, hogy tánczolt volna vissza ment előbbeni helyére az asztalra, látván tehát a Fatens, hogy már senki sem tánczol, a Musikusokat haza küldötte..."

17 Mátrai András tizedes, tanúvallomása: „Kérte az után a Fatens hogy ne káromkodjanak hiszen ugy mond a Biro Uramtól parantsolatuk nem volna, nem tilalmaznák a Musikát, akkor is Kováts Pál Szarom a Birádnak a tányérjába, hallotta azt is e Tanú hogy Szedlák a Kortsmarosnet is szidta."

18 Kovács Mátyás tanúvallomásából: A midőn a tiltott óra után a Legényeket a Kortsmábúl ki akarták tilalmazni Veres András kérte őköt hogy engedjenek még egy keveset, amint hogy egyet tánczolt is Veres András katona, de azután haza ment..."

19 Táncolási tilalomról szól egy 1820-as jászberényi tolvajlási per aktája is. „Harmadik tanú Kotán Ferencz 18 Észt; nőtelen, Rcatl: Jberényi Lakos Kotánn Páll fia ad 1" Vallya, hogy ő Szórád István Fiával Andrással mentt a Morgóba 8 óra tájba, ottan Látta Sánta Josefet Bundába, Kalapba, de ő vele egy szót sem beszéllett, a Tanú éjjféll tájon, mikor a musikusokat a város emberei ki tiltották, Szórád Andrással hazamentt, s nem is tudja osztán a többiek mikor jöttek el a Korcsmábúl."

20 A kocsmák és az útszéli csárdák kiváló helyet és alkalmat nyújtottak a katona toborzásra, a zenés-táncos verbuválásra is. Erről vall az 1820-as jászberényi perirat anyaga is. „Első Tanú Bartall Pál 18 Észt. nőtelen... Vallya hogy ő Húshagyó Kedden estveli 7 órakor mentt a morgói Korcsmába, ahol a Verbunkosok muzsika mellett tánczoltak, mulattak. Utánam valami jó Egy óra múlva Sánta József bundába, Kalapba, gatyába oda érkezett, s ottan voltunk mind addig mig a Verbunkosok a Musikusokat magokkal el nem hajtották, úgy gondolja a Tanú éjjfél után vala az üdő, mikor a Tanú és Ludányi Mihály, Sánta Jósef, s többek egyszerre el mentek a Korcsmábúl, kiki maga kertibe mentt hálni... Jutt eszében a Tanúnak, hogy egy iffjú alacsony Süvegbe, rajthozenbe tánczolt..."

21 A katona toborzást különféle rendelkezések, szabályozták, amit a mindenkori Verbung Comandók csak alkalomadtán tartottak be. A sorra kerülő verbuválást olykor már előre kidobolták a falvakban, városokban. Az 1812-es jászberényi hirdetési jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk. „Felsőbb rendelések szerént az itt helyben kvártélyozó Ns. Eszterházi gyalog Regimentbéli katonaság a Ns. Palatinale Regement Számára a Ns. Jász Districtusban és a két Kunságban 48 Recruták verbuválására kiküldetve lévén, hirül adatik a hadi szolgálatra alkalmatos iffjaknak, hogy egy üdéig ezen Gyalog verbung Commandó Verbuválás okáért meg fordulni fog, nem a mondott gyalog Ns. Regement, hanem valójában a Ns. Palatinale Regement számára fog verbuválni..."

22 Annak ellenére, hogy a „titkon való verbuválásokat" rendeletek tiltották, mégis gyakran előfordultak ún. erőszakos verbuválások, amikor a legényeket akaratuk ellenére, különféle cselfogásokkal katonának sorozták. Ilyen erőszakos verbuválásról tanúskodik az 1809-es árokszállási perirat vaskos anyaga is. Az árokszállási bíró jelentéséből: „A folyó Október holnapnak végeik ki állítandó Katonáknak be verbuválása végett, Kaszap János Tanátsbéli Társom felvigyázása alatt el rendelvén vasárnap este a Verbunkot, midőn a Verbunk az ugy nevezett Feir Ló Kortsmába érkezett, már akkor vas villával, késsel és bottal ottan várták a Verbunkot Aba János, Mikus Antal és Bognár György fejős juhászaink, meg látván őket ottan Kaszap János Uram a Szögletbe öszve bújva; Szépen Szóllott hozzájok, hogy mit gubbaszkodsz? Gyere tánczolly! ezen szóra tüstént Aba János késsel, Mikus Antal vas villával, Bognár György pedig bottal, állottak Kaszap János Uramnak, azzal biztatván Aba János pajtásait, hogy meg ne add magadat, hanem öld meg mind a Baszom teremtettét, s.a.v. a mint káromkodtak..."

23 Mikus Antal, 26 esztendős, feleséges, irredempus, árokszállási juhász vallomásából: „Régen hallottam már, hogy az Juhászokból egynehányat Katonának fognak, miért én is tartván; amint Füleki János téti pásztort keresni indultam, az Ördög József kertjében agy vas villát vettem a' kezemben, hogy ha talán Katonának akarnak fogni azzal magamot védelmezhessem. A' mint el is mentem a Fehérlói Kortsmában a' vas villával, s ottan a' verbung ellen magamot ki szegeztem, de csak ugyan le verettem és be is hozattattam."

24 A jászberényi Törvényszék ítélete: Szörnyű vakmerőségre vetemedtek Mikus Antal, Aba János és Bognár György Jász Árokszállási juhászok amidőn tulajdon magok vallása 's a tanúk bizonyítása szerént is, magokat öldöklő eszközökkel, úgy mint vas villával, késsel és bottal fel fegyverkezvén az úgy nevezett Fejér lói Kortsmában a verbung vezérét és annak alatta valóit nem különben a város Bíráját és Nótáriusát is megöléssel se nemtsak fenyegették, hanem Takáts Jósefnek hasába Mikus Antal a vas villát bele szúrván veszedelmesen meg is sebesítették és egymást istent bosszantó káromkodások között az öldöklésre biztatták, melly vé421