Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

H. Bathó Edit: Adatok a Jászság XVIII-XX. századi táncéletéből

is de kevés vártatva el ment a Kortsmábúl haza, utána el akartak a muzsikusok is meni, de Szed­lak Páll szabadságos katona le ugorván az asz­talrul, és a Musikusok eleibe ment mondván húzd baszom a Szent Jánosodat az után a nélkül, hogy tánczolt volna vissza ment előbbeni helyére az asztalra, látván tehát a Fatens, hogy már senki sem tánczol, a Musikusokat haza küldötte..." 17 Mátrai András tizedes, tanúvallomása: „Kérte az után a Fatens hogy ne káromkodjanak hiszen ugy mond a Biro Uramtól parantsolatuk nem volna, nem tilalmaznák a Musikát, akkor is Kováts Pál Szarom a Birádnak a tányérjába, hal­lotta azt is e Tanú hogy Szedlák a Kortsmarosnet is szidta." 18 Kovács Mátyás tanúvallomásából: A midőn a tiltott óra után a Legényeket a Kortsmábúl ki akarták tilalmazni Veres András kérte őköt hogy engedjenek még egy keveset, amint hogy egyet tánczolt is Veres András kato­na, de azután haza ment..." 19 Táncolási tilalomról szól egy 1820-as jászberényi tolvajlási per aktája is. „Harmadik tanú Kotán Ferencz 18 Észt; nőtelen, Rcatl: Jberényi Lakos Kotánn Páll fia ad 1" Vallya, hogy ő Szórád István Fiával Andrással mentt a Morgóba 8 óra tájba, ottan Látta Sánta Josefet Bundába, Kalapba, de ő vele egy szót sem beszéllett, a Tanú éjjféll tájon, mikor a musi­kusokat a város emberei ki tiltották, Szórád And­rással hazamentt, s nem is tudja osztán a töb­biek mikor jöttek el a Korcsmábúl." 20 A kocsmák és az útszéli csárdák kiváló helyet és al­kalmat nyújtottak a katona toborzásra, a zenés-táncos verbuválásra is. Erről vall az 1820-as jászberényi per­irat anyaga is. „Első Tanú Bartall Pál 18 Észt. nőtelen... Vallya hogy ő Húshagyó Kedden estveli 7 órakor mentt a morgói Korcsmába, ahol a Verbunkosok mu­zsika mellett tánczoltak, mulattak. Utánam va­lami jó Egy óra múlva Sánta József bundába, Kalapba, gatyába oda érkezett, s ottan voltunk mind addig mig a Verbunkosok a Musikusokat magokkal el nem hajtották, úgy gondolja a Tanú éjjfél után vala az üdő, mikor a Tanú és Ludányi Mihály, Sánta Jósef, s többek egyszerre el men­tek a Korcsmábúl, kiki maga kertibe mentt hál­ni... Jutt eszében a Tanúnak, hogy egy iffjú ala­csony Süvegbe, rajthozenbe tánczolt..." 21 A katona toborzást különféle rendelkezések, szabá­lyozták, amit a mindenkori Verbung Comandók csak alkalomadtán tartottak be. A sorra kerülő verbuválást olykor már előre kidobolták a falvakban, városokban. Az 1812-es jászberényi hirdetési jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk. „Felsőbb rendelések szerént az itt helyben kvár­télyozó Ns. Eszterházi gyalog Regimentbéli ka­tonaság a Ns. Palatinale Regement Számára a Ns. Jász Districtusban és a két Kunságban 48 Recruták verbuválására kiküldetve lévén, hirül adatik a hadi szolgálatra alkalmatos iffjaknak, hogy egy üdéig ezen Gyalog verbung Com­mandó Verbuválás okáért meg fordulni fog, nem a mondott gyalog Ns. Regement, hanem valójá­ban a Ns. Palatinale Regement számára fog ver­buválni..." 22 Annak ellenére, hogy a „titkon való verbuválásokat" rendeletek tiltották, mégis gyakran előfordultak ún. erő­szakos verbuválások, amikor a legényeket akaratuk el­lenére, különféle cselfogásokkal katonának sorozták. Ilyen erőszakos verbuválásról tanúskodik az 1809-es árokszállási perirat vaskos anyaga is. Az árokszállási bíró jelentéséből: „A folyó Október holnapnak végeik ki állítandó Katonáknak be verbuválása végett, Kaszap Já­nos Tanátsbéli Társom felvigyázása alatt el rendelvén vasárnap este a Verbunkot, midőn a Verbunk az ugy nevezett Feir Ló Kortsmába ér­kezett, már akkor vas villával, késsel és bottal ot­tan várták a Verbunkot Aba János, Mikus Antal és Bognár György fejős juhászaink, meg látván őket ottan Kaszap János Uram a Szögletbe ösz­ve bújva; Szépen Szóllott hozzájok, hogy mit gubbaszkodsz? Gyere tánczolly! ezen szóra tüs­tént Aba János késsel, Mikus Antal vas villával, Bognár György pedig bottal, állottak Kaszap Já­nos Uramnak, azzal biztatván Aba János pajtá­sait, hogy meg ne add magadat, hanem öld meg mind a Baszom teremtettét, s.a.v. a mint káromkodtak..." 23 Mikus Antal, 26 esztendős, feleséges, irredempus, árokszállási juhász vallomásából: „Régen hallottam már, hogy az Juhászokból egynehányat Katonának fognak, miért én is tart­ván; amint Füleki János téti pásztort keresni in­dultam, az Ördög József kertjében agy vas villát vettem a' kezemben, hogy ha talán Katonának akarnak fogni azzal magamot védelmezhessem. A' mint el is mentem a Fehérlói Kortsmában a' vas villával, s ottan a' verbung ellen magamot ki szegeztem, de csak ugyan le verettem és be is hozattattam." 24 A jászberényi Törvényszék ítélete: Szörnyű vakmerőségre vetemedtek Mikus Antal, Aba János és Bognár György Jász Árok­szállási juhászok amidőn tulajdon magok vallása 's a tanúk bizonyítása szerént is, magokat öl­döklő eszközökkel, úgy mint vas villával, késsel és bottal fel fegyverkezvén az úgy nevezett Fejér lói Kortsmában a verbung vezérét és annak alat­ta valóit nem különben a város Bíráját és Nótári­usát is megöléssel se nemtsak fenyegették, ha­nem Takáts Jósefnek hasába Mikus Antal a vas villát bele szúrván veszedelmesen meg is sebe­sítették és egymást istent bosszantó káromko­dások között az öldöklésre biztatták, melly vé­421

Next

/
Oldalképek
Tartalom