Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Novák László: Temetkezés és sírjelölés a Tiszazugban
VS^^fáif.&fíW^^^é^^^mWf 7. kép: Katolikus temetés két zászlóval. Tiszasas, Nóvák László felvétele, 1979. legény cipelte a vállán. A koporsó előtt tányérra helyezve vitték a rozmaringot és jegykendőt, amit a sírbatétel után a koporsóra vetettek. A halottat leányok kísérték, akik kezükben színes kendőkből készített zászlókat fogtak, olyanokat, amilyeneket a kalotaszegi fiatalok vittek. 17 A fiatalok temetése, tulajdonképpen a lakodalmas szokásokkal mutat rokonságot, a külsőségei hasonlóak. A temetési pompa a halott lakodalmának ceremóniája. 18 A mátyusföldi Súron fiatal katolikus legény temetése szintén lakodalmi pompával megy végbe. A menet élén viszik a templomi feszületet, amelyre fehér szalagot kötnek, s mellette fekete zászlót visznek. Mögöttük két fiatal halad két fehér zászlóval a kezükben. A családtagok, majd a pap és kántor után viszik a koporsót, ünneplőbe öltözött legények, akik vőlegénybokrétát tűznek ruhájukra, s fehér vállszalaggal kötik át magukat. Mellettük haladnak a koszorús lányok, égő gyertyát tartva kezükben. A koporsó előtt viszik a sírkeresztet, s hordozója szintén fehér vállszalagot kötött. A sírkereszt előtt menyasszonynak öltözött leány párnán vitte a vőlegénybokrétát, s egy ketté tört gyertyát. A párnát, s a fehér szalagokat hantoláskor a sírba vetették. Hasonló temetési ceremónia ismeretes a Zoborvidékről is. Nyitraegerszegen pl. a koporsóvivő legények karjára fehér kendőt kötöttek, amit szintén a sírgödörbe dobtak régen, csak újabban viszik haza a kendőt. Temetéskor szokás fehér zsebkendőket is osztogatni a sírnál. A fiatal temetésének pompája nem csak a lakodalmi ceremóniával rokonítható, számos eleme őrződik a régi vitézi temetési szokásokból. Sok példával igazoltuk a zászlók-lobogók szerepét, s a szalagok-kendők sírba „törését". A fiatalok temetésének van egy fontos ceremoniális része, amely kifejezetten a régi katonai temetési pompa reliktumának tekinthető. A Kárpát-medence északabbi, magyarok lakta vidékein ismeretes az a szokás, hogy gyermek temetésekor a koporsó előtt ünneplő magyarba öltözött, csizmás legénykék kardot tartottak fel kezükben, amelynek végére egy citromot tűztek. Hantolás kezdetekor a sírba vetették, „törték" a kardot, s citromot. TÓTH Béla a XIX. századból - gyermekkorára emlékezve - Bars, Nyitra vidékéről említi ezt a szokást, mint írja: „A jó Isten tudja miért, valamikor a halál jele volt nálunk a citrom. Kis deákkoromban én is nem egyszer lépdeltem, fekete magyar díszben, koporsók mellett kivont karddal; s a kardom hegyére citrom volt tűzve." 19 Századunk elején hasonló szokás élt az Ung megyei Nagykaposon. Két gyermek haladt a koporsó előtt kivont karddal, hegyére citromot szúrva, s abba szalagokat tűztek (8. kép). Ennek emléke fellelhető még többek között Szesztán, Csecsen (Abaúj megye), s Szencen (Pozsony megye) is. A kard, kétségtelen a vitézi temetési ceremónia maradványa, feltehetően a citrom is, amely a buzogány jelképének tekinthető. A fiatalok temetése kapcsán ez a harcias pompa lakodalmas ceremóniává 405