Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
S. Püski Anikó: Mezőgazdasági (gyümölcstermesztési) eljárások feljegyzése egy kéziratos könyvben
érett. Azután a tökéletesen egészséges darabokat 4 napig tartsd gyengén meleg aszalószobában, hogy viz fölös (25. lap) legüket elveszítsék; - Aztán végy hordókat melyek meleg évszakban kívülről kőszén hátránnal bekenettek. A hordók belseje tökéletesen száraz legyen.; - Aztán tégy a hordóba egy réteg közönséges lisztet vagy korpát; reá egy réteg gyümölcsöt és föd le ismét korparéteggel. - Azután ismét rakj, gyümölcsöt: s ezt folytasd mind addig még a hordó tele lesz. Ekkor tedd rá födelét s rovátkokba helyezz mézga zsineget, hogy a hordó légmentesen ellegyen zárva. A fölső fenékre tégy szöszréteget. Ha száraz helyen tartod így a gyümölcsöt hat évig is megmarad fris állapotában. Ha a Gyümölcsnek még megvannak szárai, ezeket be kell vonni pecsét viasszal. más mod: Olvassz össze fehérviaszt 1/8 rész megtisztított fagygyúval. Ha a vegyitek langyos lesz, minden egyes gyümölcs darabot márts be, hogy viaszburkolatot kapjon. Ha a viasz a gyümölcsön meghűlt minden darabot finom papírba kell göngyölni, s aztán korpás hordóba tenni. Ha a gyümölcsből enni akarunk azt meg nyomjuk, mire a viaszburkolat tökéletesen lehull. (26. lap) Almát elrakni: Tiszta kiszárított homokba kell elrakni mihelyt a fáról leszedetik, és úgy betakarni, hogy a levegő hozzá neférjen. így a homok fölfogja az alma kigözölgését, s ez szárazon marad, s megtartja zamatját. Almát éppen jövő nyárig megtartani. Több helyeken szokás van az almákat midőn ősszel a fáról leszedetnek némi szikkadás tekintetéből a ház padolatára széjjelrakni. Az rósz szokás. A helyett jobb mód ajánltatik, t.i. Az alma a fán addig meghagyandó, még a dér megcsípi, de még a fagy be nemkövetkezett. A leszedés után egy zárt edénybe mentől hűvösebb és száraz helyen tartandó, ily helyen nem fonynyad össze úgymint a padolaton kiterítve sőt kellő épségben marad. De még bizonyosabb módja ha a leszedett almát a nap által tökéletesen kiszárított homokba betakartatnak, (27. lap) úgy hogy egymáshoz ne érjenek. így megmarad a színük épségök, és zamatjuk; sőt úgy néz ki mindenik alma még júniusban is, mint ha akkor szakították volna le. Jegyzés a nyárfáról. Nyárfát tenyészteni nagy divatba jött, nem árt tehát ennek nemeit, és tulajdonságait fölemlítni. 1.) A rezgő nyárfa (Litterpappel Espe) erdei fának az is száraz és kopár földben plántáltatik. 2.) a vizi nyárfa (Wasserpappel, Schweizerpappel) alanti tájon éles szelek föntartására ajánlatos, fája lágy, s legfőleg fűtőnek, vagy szállítási ládáknak való. 3.) a Fehér nyárfa, fája keményebb, ezért ajánlatosabb. 4.) a Kanadai nyár. legkönnyebben tenyészthető, és szaporán megnő; de azért nagybani tenyésztése nem ajánltatik, mert tüzelőnek nem való, minthogy kevés meleget ad, s hasogatni nehéz, s nem egy könnyen szaporít valamely fa (28. lap) annyi férget mint ez; azért gyümölcsöktől eltávolítandó: - s minthogy a szapora növekedés sok táplálékot igényel, - azért gyökereit messze kiterjeszti s igy a föld éltető erejét messzire kiszívja. E szerint e fanemnek több a kára mint a haszna. - Ezen oknál fogva Poroszországban a kormány közhelyeken e nyárfa szaporítását eltiltotta. Jó lesz ezen rendeletet a hasznunkra fordítani. Almafatenyésztés. Újabban külföldön bujtassál vagy is dugványokkal kezdik s pedig jó sikerrel az almát tenyészteni, t.i. jófajú ép fából oly ágacskák választandók mellyek tövénél bizonyos daganat látható, ily kiforrott duzzadt helyen kora tavasszal vagy ősszel 4-5 lábnyi hosszan elvágandók, s egy lábnyi mélyen frissen fölásott földbe dugandók. Az ágacskának e duzzanatnál hamar gyökere fakad, megéled, és hamarabb hoz jó gyümölcsöt mint az oltvány. (29. lap) Hernyó pusztító szer (francia mód) A hernyós fa alá serpenyőben izzó szén teendő, s erre porrátört szenet és egy kis kénport kell hinteni. Az ekként támasztott füst a hernyókat egy perez alatt mind megöli. Csak arra kell ügyelni, hogy e szer a legnagyobb szélcsendben alkalmaztassák, nehogy a szél a füstöt a kellő irányból elverje. - A ki e szert ajánlja azt állítja hogy 1850 óta minden évben alkalmazza azt, még pedig mindég a kivánt sikerrel. Rovarirtó szer. Egy franczia lap a meszhalvagot- (Chlva Kaik) mint igen jeles szert ajánlja a rovarok eltávolítására. A növényeket tudni illik; vagy oly vizzel kell megöntözni, melyben mész halvag oldatott fel, vagy a meszhalvagot zsírral kell összevegyíteni; s e keverékkel bevont kócz a hernyósfa derekára tekerendő. A hernyók az ágakról ily (30. lap) eljárás mellett rövid idő alatt lehullanak, s a világért sem mernek többé a fára fölmászni. A bujtás előnyös módja. Arab mézgát föloldunk vizben, s e folyadékba annyi finom szénport keverünk, hogy sűrű péppé váljék. A bujtó ágat bemártjuk a pépbe - a ráragadt szénréteget a légen meg hagyjuk száradni s az ágat könnyed földbe vagy földdel vegyitett homokba dugjuk. Ettől kezdve nincs a gazdasági könyv be beírva: Gyümölcs kertészet faültetés. Minő a szabályszerű faültetés? A fa szabályszerű ültetésénél ezeket kell szem előtt tartani. (31. lap) 1: A talaj megválasztását, és elkészítését. 2: Az ültetés idejét. 3: Az ültetés módját. A talaj megválasztása többnyire figyelem tárgya lenni nem szokott, pedig a gyümölcsfáknál a csontosok határozottan más talajt kedvelnek mint a nem csontosok. A díszfák és bokroknál e különbség még sokkal szembeötlöbb. Igaz, hogy ki csak egy faj talajjal rendelkezhetik nem segíthet magán de annyit még is tehet, hogy a talajt egy vagy más nemű fa természete szerint lehetőleg módosítsa. Például: kinek csak homok talaja van, és szomorú köröst (fradinus pendula) akar ültetni, keverje talaját vagy négy láb területben és vagy fél láb mélységben jó agyagfölddel; vagy: a rózsának-porhany földdel, és jó érett trágyával bőven kövérítse meg. 375