Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához

mentát, rutát, petrezselyem levelet egy-egy össze marékkal vévén, az említett füveket hintsd meg vélle, és két zatskóban egy arányú mértékben vesd egy tiszta mázos fazékbe. Tölts rá egyenlő mértékben boreczetet, fehér(boreczetet), fehér bort, ugyan annyi forrás vizet és a fazék száját fedővel tisztával csináld be, semmi párája ki ne menjen azután; mikor meg fő, egyik taskót kivévén egy kevéssé megfatsarván, ugy kell az ember lépére kötni melegen, a mint elálhatja és ha meg hűl, mindjárt a másikat. Máj vagy tüdő rothadásáról A sebfüvet az az betónikát főzd meg fa olajjal, ad meg innia egynehányszor. Máj forróságtól^ Elsőben abdfilikát vagy tüdő eret, médiát, vagy salva tellát kel meg vágni, az után purgáczióval kell élni, mely az epesárt kihajtja. Itala lehet, a jó megért almát egynehányszor megreszelvén, és levét facsard ki, meg főzvén, tajtékát elhárítván (itt egy sor olvashatatlan írja a kézirat) levét annyi rózsa vizzel és nád mézzel, amennyi elég, hogy édes csipős legyen, kedves és hasznos ital, a mellyel akár mely forróságban élhetni. Jó a savanyu vizel való élet, az az csevtsével, akár megdagadásról, akár megdugulásról a májjnak főképpen. Májusba két vagy három hétig, azt pedig minden nap ebéd, vacsora előtt két-két órával kell innia, az ital után mindenkor eleven gyömbért, vagy gyömbéres pirított kenyeret egyék. Vagy a csipkerózsa fának a töve is igen jó a máj megdugulásában. Mosd meg, főzd meg vizben azt, igyad rendszeresen, hasznos a bárányürümről és földi eperről való ital is. Külső képpen a reszelt földi tököt és fehér májva gyökeret főzd meg borban vagy tejbjen, vagy eczetes vizben, mint a pépet ruhára kenvén melegen kössék azzal a májtájékát és kenjék fehér liliom olajjal, ha van. Méh csípésről A mályva levelet erős eczetbe főzd meg, azzal mosogasd, vagy a katcs májva levelét törd meg, ugy kenjed.

32 Mely fájásról Fehér ürmöt kell melegen gyakran a melyre rakni, vagy Istenfát főzd meg, annak levét gyakran igyad, minden fájdalmairól a melynek hasznos. Vagy a kék papirost csepegtesd meg gyertyával, azután tűvel juggasd által, megmelegítvén kend a melyedre, vagy a lúd zsirt kend szürkepapirosra és jómelegen kösd rá. Vagy végy pipacs vagy vad mák virágot, a feketéit elhányván árnyékon szárazd meg, fütej helyett este reggel azt igyad, vagy sült vereshagymát törj öszve vajjal azzal kend. Melyfájásról, melyben való száraz hurutról Lúdzsirt vereshagymával elegyítsd, azzal kend. Vagy pedig borba, vagy pálinkába faolajt kétszer vagy háromszor igyál. Melynek akár mely fájdalmáról, nyilalásról, öklelésről Jó estve és reggel egy kis kánforos égetett borral élni, melyben kelésről a földi bodzának a gyökerét, a tormát törd meg, vagy reszeld meg, önts bort reá, add innia. Megszakadásról, mikor valamely belső része meg szakad az embernek, vagy erecske Tetemtódó füvet kell borban kenyér haly alatt megfőzni tejben, s azt igya, ez a csontot is mint a fekete nadály össze forrasztja. Mérges, tüzes szakadék ellen A dió belét égesd meg, habard el borban, meggyógyítja. (A kézirat 11-től 33-ig terjedő sorszámú lapjai hiányoznak, miért is a 33. oldalon kezdődő résszel folytatjuk az alábbiak szerint, megjegyezve, hogy az említett folytatásban tárgyalt betegség neve és a javallott gyógyítás eleje a hiányzó részen volt, s így itt csak az egyébként hosszú töredék olvasható.) „... néha akaratja ellen a vizelet elmégyen, néha pedig felakad. A vérvizelet vagy a vesékben, vagy a hólyagban lévő erecskéknek megszakadásából történik, néha pedig esésből, vagy ütésből, vagy az oldalnak romlásából megesik, de ennek itt nincs helye.

33 Azért, ami név szerint az apró erek szakadását illeti, arról beszélünk. A vérnek bő vizelete más nyavajákat is szerez. Előrre tehát vágjanak eret bokályán vagy lábfején, karjait kössék meg, hogy a vér másfele elfogódjon, vagy két oldalára verjenek köpölt, így a vér felfog szívódni. Dicséretes ez: a rhebarbarumot piricsd meg tűznél, törd apró porrá, egy két garasnyomót ves borba abból és idd meg. Vagy törd apróra a gyantát, annyi egy kés hegyre fér, idd meg. Vagy tegyél egy kanál veres borba minden nap éhjomra, igyál belőlle. Ha talán a vér a hójagba megalszik, törd meg a fehér májva gyökeret, használhat levele és virágja, főzd meg vízbe tévén kevés eczetbe és mézet hozzá, melegen azt igyad. Ha pedig gennyedéses a vizelet,

34 fog használni, ha eledeledbe egy mogyorónyi terpentint gyakorta tészen. Jól tisztit a juh vagy kecske tej vagy annak savanyú vagy fürdő bánya vizitál. Vagy törd meg a temjént, elegyíts tejbe, gyakorta azt igyad. Az vizeletnek akarat ellen való elmenése megesik az erőtlenségtől vagy a természetnek hidegségétől, mint az öreg embereknek, vagy a nedvességek bőségétől, mint a gyermekekben lehet tapasztalni. De az öregekben ez gyógyíthatatlan, a gyermekekben pedig idővel meg szokott szűnni. Ha a bővelkedő éles és erős nedvességtől vagyon ez az álmatlan baj, szükséges azt purgáczióval ki tisztítani és azután szorító eszközökkel élni. Igen jó a gyanta vagy temjén oly móddal, a mint fentebb írtam. A vizelet megfogása nagyon veszedelmes, mert megöli, mivel ennyi idő alatt a vizelet az erekre vissza szálván, dagadást, az agyvelőben bódulást, hosszas álmot is, végre halált hoz. Annál inkább, ha a beteg a vizelet és a ganaj szagát az órán érzi és a mellett gyakorta csuklik, igen kevés a reménység. Ezen nyavajákban mind 340