Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához

GULYÁS ÉVA: ADATOK A JÁSZSÁG ÉS NAGYKUNSÁG XVIII.-XIX. SZÁZADI GYÓGYÍTÓ GYAKORLATÁHOZ Az a gyógyítókönyv, amelyet bemutatunk, a Szolnok megyei Mesterszállásról került elő, dr. Szabó László bukkant rá a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza gyűjtése közben. Utolsó tulajdonosa özv. Rónyai Lászlóné mesterszállási lakos, akinek a férje öcsödi agronómus volt. 1. A kéziratos orvosi könyvek a XVIII—XIX. században a nép gyógyító tevékenységének fontos részét képezték. Ebben az időben az orvosi ellátottság még elég gyér volt és a nyomtatott orvosi könyvek száma is csekély, azért a nép mindennapi orvoslásában fontos szerep jutott a különböző házi szereknek, a félhivatalos orvosi személyeknek (bába, borbélyorvos, chirurgus) és azoknak a többnyire orvosi könyvekből másolt kéziratoknak, amelyek több nemzedéken át öröklődtek egyegy családban, összegezve azokat a fontosabb tudnivalókat, amelyeket az ismertebb betegségek gyógyításánál házilag alkalmazni lehet. A rendelkezésünkre álló levéltári adatok és történeti forrásmunkák alapján felvázolhatjuk, hogy milyen volt a Jászkun Kerület egészségügyi helyzete a XVIII—XIX. században. A XVIII. század elején már a legtöbb község bábát alkalmazott. A bábák a szülésen kívül más orvosi teendőket is elláttak. Főleg a járványok (pestis, kolera) idején növekedett meg a szerepük. Jászalsószentgyörgyön az 1740-es tanácsi jegyzőkönyv feltünteti, hogy a bábáknak pestis idején milyen kötelezettségei voltak.

1 Fizetésük évi 100 Ft, ezenkívül 1 flór, 1 panis. A rendszeresen pusztító járványok miatt a legtöbb község a XVIII. század első felében igyekezett saját költségén borbélyorvost vagy chirurgust fogadni. A Jászkun Kerületi Tanács a XVIII. század óta többször szorgalmazta ennek szükségességét. Jászalsószentgyörgyön 1740-ben közzéteszik: „Hogy pedig az pestis (kit Isten fordijon el) errumpálna, tehát egy borbélyról az Helységben tétetik Dispozitio, és rendeltetik az olyan esetben, ki is a betegekkel bánjon és őket orvosolja."

2 Ennek ellenére a község csupán 1787-ben fogadott először borbélyt. „1787. jul. 28- Pöck János exemináns Borbély megfogattatván lészen Conventiója 25 kila Búza, 20 kila árpa, 2 öl fa és szabad quártély. A himlő oltásért minden gyerek után 15 krt kap."

3 Kunmadarason a XVIII. század közepétől községi borbély végezte az orvosi teendőket. 1774-ben 6 forint évi bért kapott és a betegektől külön fizetséget.

4 Gyógyítási területe a köpölyözésre és érvágásokra terjedt ki. Kunszentmártonban 1749-től, Jászapátiban 1786-tól alkalmaztak orvosborbélyt. A XIX. század elejétől a tanács igyekezett szétválasztani az orvosi és borbélyi teendőket, és az orvosi teendők ellátására chirurgusokat (seborvos, felcser) alkalmazott. A chirurgusok nem okleveles orvosdoktorok voltak, akiket sebészi betegségek gyógyítására képeztek ki.

5 A chirurgus fizetését 1821-ben Jászalsószentgyörgyön a következőképpen állapították meg: „Készpénz váltóban 25 Ft, 70 véka búza, 30 véka árpa, 2 öl tűzi keményfa. Továbbá szabad quártély. Köteles ezért a halottak visitátióját is megejteni."

6 A borbélyok feladata (akik hasonló sebészi feladatokat is elláttak) ettől kezdve a borotvalásra és néhány alapvető gyógyító eljárásra korlátozódott. Jászalsószentgyörgyön 1833-ban kikötötték, hogy „Obrader Antalt borotváló legénynek felfogadják oly móddal, hogy a borotvalason, érvágáson és foghúzáson kivül más Curában és gyógyításban ne avatkozzon."

7 A Jászkun Kerületi Tanács 1795-ben szabályozta az orvosok (physicus), chirurgusok és bábák szolgálataiért járó fizetséget.

8 Az árszabás - amelyet az alábbiakban bemutatunk - tételesen felsorolja az orvosi, chirurgusi szolgáltatásokat és azok díjazását. A Doctoroknál 1

6 A Simplex Solutio (egyszeri fizetség) 10 kr-ban határoztatik meg e szerént a) az első visitatioért Doctor Uraknak fizettessen Solutio Dplex id est 20 kr b) az utazásban minden mértföldért jövet is, menet is számlálván 10kr c) az éjjeli visitatioért solutio triplex 30 kr. d) a Medicum Consiliumért (orvosi consilium) a Greminális lakosok (adófizető polgárok) semmit ne fizessenek, midőn ti. a Doctor vagy Localis Chirurgussal értekezik, ha több Doctorokat együvé vitetne a beteg mindeniknek fizessen pure a Consiliumért 30 kr-t. e) a Praescriptioért magának a Doctornak házában 10 krajcár A Chyrurgusok fizetése a) Ér-vágásért a karon a beteg házánál 17, a Chyrurgus Házánál 9 kr b) a lábon valóért beteg háznál 20 kr, maga házánál 15 kr c) nadály applicatiojáért (piócafelrakás) egyértegyért 15 kr d) Vesicatoriumért (vesicaria = gyógyfű a hólyagfájás, hólyagkő ellen) 30 kr e) fontanella tsinálásért 30 kr (Pápai Páriz F. értelmezése szerint az erén vágott kis lyukacska a test rossz nedveinek eltávolítására) f) carheder applicatiojáért mellyet tartoznak megszerezni magok a Chyrurgusok 30 kr g) minden köpöl 3 kr h) fog vonás 3 kr i) közönséges sebért, melly a főn vagyon 30 Ft, csont meg sértésével 8 Ft, csont meg hasadásával 14 Ft 335