Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkunság szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben
nyertük, mit Istennek hála már most csak tudnék anynyit, hogy akár melyik huszár Regement mellé állitatunk is, Kudarczot nem vallunk mozgásainkban, az egy [olvashatatlan szó!] nem tanítottam, mert már áztat némelyek közüllünk Győr alatt kezdették, s majd csak nem Pestnél végezték egész reménséggel vagyok hogy több nem lészen. Az Jászok jól viselik magukat és mondhatom hogy Varga Kapitány igen jó segedelmemre volt az Exercérozásban, mert az szegény major Gubtsy még a Győrnél lévő Forposztok visitérozása alkalmatosságával az lovával el Esvén oly beteges volt, hogy tsak alig maradott életbe, és tsak egy héttől olta tehet szolgálatot, az Mihálovits Kapitány ugyan attól kezdve mindég sullyos beteg és éppen induló félen vagyon az Pesti Tisztek Beteg Házába [...] az Békesség Isten Asszonya töllünk újra, és ki tudgya meddig ismét butsut vett, Mars még jég tsapokkal is Főbe akar verni! [...] Nagy Igmándon 8. szept. 809. Garnika Ignátz óbester Nyolcadik levél Nemes Tanács, Különös bizodalmú Drága Uraim s Atyámfiai Kedves Barátim! Már jó üdéje hogy uraságtokat semmiről sem tudósítottam, de nemis adta ellől magát semmi ollyas, melly tudni kívánást érdemlet volna, most sincs semmi nevezetes egyedül azért irok, hogy Drága Baráttságaik rendeimet olvasván rólam meg emlékeznek legalább ily formán de bizon éli még a mi Lacink, kivált Csernák bátyó, kinek intra octavam kívánok még 45 Sz: Mihály napokat kívánsága szerint a többi Mihály Uraknak is proportione hogy a százat meg haladják ell élni. - Én is vigan voltam Mihály estéjén, mert Varga pajtással a quártélyomban bé szorítottunk egy pár Czigánt éjfélig nem győzték a sok tust húzni, Annyit ittunk az othon való barátink egésségekért, pedig neszmélyi bort. Az újonnand kezdendő ütközethez mindkét részről igen nagyok a készületek, a Rába és Duna koszt lévő térséget az ellenség sokasága nagy részint bé teritette, részünkről is szépen gyülekezik az erő, tsak bátorságot hozzanak magukkal, de a fogottaktól nem igen lehet reménleni, azomban ha meg támadtatik leg alább védelmezi magát; A Békességről való tracta mostis folyamatban vagyon, Bubna Generális és Követünk az utolsó punctumok bé mutatására most vagyon oda, a mellyektől fog függeni vagy az békesség hellyre állása vagy pedig a fegyvernyugvásnak azonnal leendő fői szakadása. Már nékünk minden esetre parancsolatunk vagyon készen lenni. A mostani plánum szerént az első tresset vagy lineát a Generál Lichtenstain volt Herczeg Károly Armadája fogja tenni, az Insurectio pedig a 2-kat ezen utóisónak a bal szárnyát a mi regementünk fogja födözni, de a mi Divisionkot nem hiszem hogy a Regementői meg ne szalajtanának, mert ászt valahová bizonyossan különössen Detasekirozzák, melly bátor veszedelmesebb is, de még is örvendeznénk rajta, mert ollyankor szokták a becsületet leg jobb móddal szerezni, és mihelyest meg indulunk, mingyárt lesz nekünk Franczia Lovaink, tsak hogy közönségesen mind igen ki vannak járva, de most már tudom őkis meg pihentették vélünk együt. Nagy vigasztalásomra a vértse szürkém is paripa kezd lenni lépése trapja és Kalupja meg lehetős, de nyargalasa nincs, arra nékem eő benne ugy sem lesz szükségem, mert ollyan szolgálatokat rajta nem teszek, ahol nyargalodzni kell; Mihálovits pajti haza ment, örömmel hallottam az orvostól jobbra fordulását talán nem sokára szerencsénk lészen ismét baráttságos látásában. Gulyás Tamásnak igen jókor küldöttek a 30 forintokat épen most avangérozot Káplárnak nincs a Divisióban ollyan tsinos tiszta jó maga viseletű Katonánk úgy Bajnóczi, Horváth András és Nagy Jóseph Káplárok is talpig emberséges emberek eőket az egész tiszti Kar különössen kedveli. A Privát dienerem is jó viselte magát valami Torna János nevezetű Berényi fiú, approdonként ell lopogatott 60 vagy 70 forintokat tőlem Utollyára egy 25 forintos bankón kaptam, arestomba tétettem, hogy más nap regveire a Stábhoz bé küldöttem volna, de a gaz ember ell szököt pedig őrizet alól, már azolta Berényben vagyon, már azolta currentaltatott is. Ki egyéb aránt Barátságokat tovabrais ki kérvén tapasztalt jó szivüségekben ajánlott tisztelettel vagyok A Nemes Tanácsnak Drága alázatos szolgájuk a Atyámfiai, Barátimnak Endre Kapitány Sig Dad 20-a 7-br 809. Szívesen örvendeztem Szabó Sógor Uramnak levelin, többször meg olvastam örömömben, hogy az Alföldről már egy levelet kaptam. Kilencedik levél Tellyes Bizodalmú Méltóságos consiliárius Feő Kapitány Uram [...] Újságot Méltóságodnak egyebet nem irhatok hogy mi egészen készen vagyunk az ellenség eleibe való ki szállásra és minden Készületeink ászt mutatyak hogy rövid idő múlván hozá fogunk az ellenkezéshez; de azonban éppen ebbe az szempillantásban Kapom ászt az tudósítást az Királi feő Comissárius Urtul hogy a Ns. Districtusoktul ell hozott 42 lovas tár szekerett haza ne külgyem mivel Nagy reménség vagyon az Békességhez töb költséget ne tegyünk mivel ma, holnap az insurrectio is ell oszlik; és így nem tudgyuk magunkat mihez tartani. az tár szekerekrül pedig az volt az parancsolatom hogy haza külgyem mivel kettő vagyon az Regementnél és így erre nints szükség de az Divisiónál igen nagy szükség vagyon rája mivel az vasfazekakat és az heverő nyereg szerszámot fegyvert reája raktuk és így ha hogy ez haza fog menni mind [olvashatatlan szó] fog vitetni még nagyobb költség lesz az Nemes Districtusoknak mind a ló tartás, 324