Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Cseh János: Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez - Függelék: Erdély V—VII. századi gepida lelőhelykatasztere
meghatározása bizonytalan. Az ékszertípus a gepida emlékanyagban hun kori, keleti eredetű elem, amely talán éppen egyszerűsége miatt - a késői erdélyi gepida leletekben (pl. Bandu de Címpie/Mezőbánd) is föltűnik 48 . A gepida emlékanyag standard tárgytípusa a kétsoros csontfésű, ezért a lelőhelyjegyzék és az elterjedési térkép (18. lista és XVIII. térkép) csupán az erdélyieket tartalmazza 49 . Korra és nemre való tekintet nélkül a temetkezések nagy részében megtalálható, telepleletek sorában Brateiu/Baráthelyen, Cipáu/Maroscsapón és Moresti/Malomfalván adatolható. Az ezüst vagy bronz véretekkel (koptató és bordázott szorítópántok) ellátott tokú kések (19. lista és XIX. térkép) női és férfi sírokban egyaránt megvannak (valamivel gyakrabban talán a női temetkezésekben) 50 . A bronz vagy vas szőrcsipeszek (pinzetták) (20. lista és XX. térkép) 51 és az ollók (21. lista és XXI. térkép) 52 a férfi, a vonókések (22. lista és XXII. térkép) 53 a női sírok tipikus mellékletei. Olló és vonókés telepen való előfordulására Brateiu/Baráthely(?) és Moresti/Malomfalva említhető. A leggyakrabban az edény alsó harmadában élesen megtörő, kettős csonka kúpos forma (23. lista és XXIII. térkép) az ún. körte alak mellett az V-VI. századi gepida kerámia pregnáns megnyilvánulása. Díszítésére a besimítás (rácsos, zeg-zug, hullámos, függőleges, fenyő és egyéb minták) a jellemző (kivétel pl. egy szentes-berekháti, egy szentes-nagyhegyi és a szőregi kiöntőcsöves edény, amelyek pecsételtek). A forma a késői erdélyi gepida temetők közül Bandu de Címpie/ Mezőbándon még adatolható, a VII. századra azonban eltűnik. Telepkerámiában az erdélyi területen Brateiu/ Baráthelyen és Moresti/Malomfalván, az Alföldön többek között Battonya környékén található meg. Kiöntőcsöves kerámia (24. lista és XXIV. térkép) eddig csak az Alföldön és Erdélyben került elő, a déli területeken ismeretlen. Kutatástörténeti vonatkozású jelenségnek JEGYZETEK 1 Az összeállítás az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Régészeti Tanszékén 19821983-ban készített szakdolgozat változata. A munkához nyújtott segítségért Bóna Istvánnak, Kiss Attilának, Nagy Margitnak, Bálintné Tóth Ágnesnek, Tóth Endrének és Vékony Gábornak mondok köszönetet. Külön hálával tartozom Bóna Istvánnak a dolgozat lektorálásáért, megjegyzéseiért, tanácsaiért, valamint Kiss Attilának irodalomról, leletekről adott információiért. Seleanu Magdalénának több román nyelvű szöveg fordításáért tartozom köszönettel. A kéziratot 1984 januárjában zártam le. Ezután jutottam hozzá Bálintné Tóth Ágnes alapvető munkájához („Gepida telepek az Alföldön" l-ll. Doktori disszertáció. Budapest, 1983.), amely egyrészt az eddig föltárt valamennyi ház (Battonya, Biharkeresztes-Ártánd, Eperjes, Szarvas és Tiszafüred), másrészt az MTA Régészeti Intézete által elvégzett, Békés megye szarvasi járásának területét érintő terepbejárás során lokalizált telepek (42 lelőhely) emlékanyagára támaszkodva mutatja be az V-VI. századi alföldi gepida falvak világát. Adatait már nem tudtam beépíteni a dolgozatba. tűnik, hogy Erdélyben elsősorban telepekről ismert kerámiatípus, az egyetlen idetartozó sírkerámia a brateiu/baráthelyi temetőben fordul elő. Fölvettem egy Bezid/Bözödön lelt töredéket is, habár a telep etnikai hovatartozása problematikus. A Tisza-vidéken is mindössze két kiöntőcsöves, pecsételt díszítésű sírkerámiára van adat (Békésszentandrás és Szőreg; szép analógiájuk Erdélyben a mores t ti/malomfalvi telepen talált, kiegészíthető edénytöredék). A típus telepen való előfordulására ebben a térségben a századfordulón Pecica/Pécska mellett lelt töredéken 54 kívül egy törökszentmiklósi leletegyüttes 55 említhető. A gepida kerámiára olyannyira jellemző ún. körte alakú, pecsételt díszítésű edények 56 (25. lista és XXV. térkép) elterjedését korábban Joachim Werner 57 (a pannóniai és az itáliai langobard pecsételt kerámiával összefüggésben), Ursula Koch 58 (a dél-németországi bajuvar pecsételt kerámiával kapcsolatban) és Katica Simoni 59 vitte térképre. A típus világosan körülhatárolja a népcsoport VI. századi településterületét. Az észak-szerbiai és olténiai (a Zsil völgyében Craiova mellett Sjmnic) 60 gepida települési körzet lehetősége a régészet oldaláról éppen ezen kerámia alapján vetődik föl. Az Alföldön a kerámiacsoport az V-VI. századi telepkutatás ismert helyzete miatt elsősorban temetkezésekből származik. Telepen való előfordulására többek között Battonya, Derecske, Eperjes, Szarvas, Tiszafüred, Tiszaszőlős és Törökszentmiklós említhető. Erdélyben hasonló összefüggésben Brateiu/Baráthelyen, Moresti/Malomfalván és Porumbenii Mici/Kisgalambfalván adatolható. A Cernat/Csernáton és Poian/Kézdipolyán mellett föltárt VI—VII. századi telepen talált pecsételt kerámia hovatartozása problematikus 61 . Mint sírkerámia Bandu de Címpie/Mezőbándon, Brateiu/Baráthelyen, Cipáu/Maroscsapón, Dej/ Désen, Galajii Bistritei/Galacon és Noslac/Marosnagylakon fordul elő. 62 2 A „Kis-Gepidá"-nak nevezett másik fontos gepida települési körzet lényegében a történeti Erdély területének felel meg. AZ V—VII. századi településterületre a természetföldrajzi tényezőkkel összefüggésben Id. LÁSZLÓ Gyula: Erdély településtörténetének vázlata Szent István koráig. Erdélyi Múzeum, XLVIII. (1943) 3-4. 384 és IV. térkép. HOREDT (1982a) 10-13. 3 CSALLÁNY Dezső: A bizánci csatrögzítő fülek legkorábbi előfordulása és jelentősége a gepidák emlékanyagában. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai, II. (1943) 4. 14, CSALLÁNY, Dezső: Das Problem der archálogischen Denkmáler der Gépiden im V. Jahrhundert. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2. (1964-1965) 57-60. 4 KOVRIG (1951) 114-118, KOVRIG (1959) 213, 3. ábra (elterjedési térkép). 5 WERNER, Joachim: Studien zu Grabfunden des V. Jahrhunderts aus der Slowakei und der Karpatenukraine. Slovenská Archeológia, VII. (1959) 2. 422-438. 6 BÓNA István: Vandálok (169-400) - Népvándorlás kor (400-800). A kisvárdai vár története. Szerk.: Éri István. Kisvárda, 1961. 92-93, BÓNA, István: Ein: Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945-1969). Acta Archaeologica, XXIII. (1971) 1^*. 274-275, 31
