Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

Milyen mérhetetlen mennyiségű vörösfenyő cölöp és gerenda kellett a híd elkészítéséhez, azt jól érzékelteti a fénykép jobb sarkának kinagyított részlete (24. kép), ahol a hídnak már elkészültebb része áll. Az anyagszállításra szolgáló felvezető járóút és a hídon levő emelőszerkezetek teszik teljesebbé a képet. Az előtérben valószínűleg a vállalkozók képviselői. 1861-ből is van egy fotó a kész híd egy részletéről (25. kép), az előtte lévő figurák nagyságából lehet következtetni a híd méreteire. A közölt részlet a híd két legfontosabb szerkezeti elemét tárja elénk: az állandóan vízben álló erős hídlábak tartószerkezetét, amely a hosszanti és az oldalirányba történő elmozdulást meggátolják, s egyben feszítőműves szerkezetükkel a híd hossztartóit is erősítik. A hídlábak alsó részének borítása a jég elleni védelem, vagy az árvizek hordalékfáinak távoltartására szolgál. 24. kép: A 23. kép kinagyított részlete, amelyen jól kivehető, hogy milyen többszörösen összetett, egymáshoz rögzített hossztartó gerendák képezték a tiszai vasúti híd járófelületét. 23. kép: Muzeális felvétel 1857-ből a Tiszán Szolnok mellett épülő vasúti hídról. A 35,3x49 cm-es fényképet készítette Weinwurm A. Budapestről. A fénykép eredetije a Szolnoki Vízügyi Skanzen gyűjteményében. 269