Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

fog válnia vasút Szolnok életében.

75 „1846. júl. 29.:... Pesti kerületi kir. Sótisztségnek felügyelője... rendelete folytán az eránti méltányos nyilatkozat kéretik, hogy miféle veszteségek és nehézségek háramolhatnának városunk közönségére akkor, ha az eddigi királyi szálfák rakhelyéből a vasúti Igazgatóságnak átengedett térségben egy Indóház, töltéssel, kikötőhellyel és köröskörül fallal építtetne, és ez által a Szálházhoz vivő gyalog- és szekérjárási utak végképen elzáratnának, - felolvastatván: Ámbár az esetben, ha a Vaspálya udvarán építendő Induló ház és kikötő köröskörül fallal bekerítettetne, s ez által városunk egyik részétől, az Új várostól ... elszigeteltetne, városunk lakosaira, főleg kereskedelmi, közlekedési tekintetből fölszám íthatatlan veszteség, és a többi közt azon nehézség háromolna, hogy a Tószeg és Paládics felé vezető út végett, az elzárás miatt akkor, a különben is szűk úrbéri legelőbül két külön vonalt kellene nyitni, de miután a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a Pestről városunkba vonuló vaspálya töltésén, az előbbeni szükséges átjárások, sőt düllő utak is mindenütt meghagyattak, ezen Tanács erős meggyőződésben él az eránt, hogy a vaspálya által, melytől városunk felvirágzását reményli, amelynek legfőbb célja a kereskedés emelése és élénkítése, az Indóház számára kijelölt téren idáig keresztül vezető, szükséges és később még nélkülözhetetlenebb szekérutak elzáratni s azzal a közlekedésnek akadályok tétetni nem fognak, mindamellett ezen Tanács a közlőiteket tudomásul vévén, éber figyelemmel fog őrködni, hogy az előterjesztett szerencsétlen lehetőség ellen a kisajátítási törvények által biztosított igazainak védelmére annak idején felléphessen. Mi is az illető Sóhivatallal közöltetni rendeltetett." * Mennyire átszőtte az akkori város mindennapjait a vaspálya építése, erre még néhány példát hozunk. 1846. július 4-én: „Középponti Vas-pálya Tér részére kisajátított házak becs értékét a Vaspálya befizette. A lakosok szerinti felsorolásban gróf Zichy Ferenc vasúti igazgató a becsértéken felül a kisajátított házak anyagának elhordását megengedte. A lakosok elálltak a fellebbezéstől és minden további igényről lemondtak."

76 S hogy mennyire tudott már élni a Tanács a hatalmával és milyen eredményesen tudta a város érdekeit védeni, kitűnik ugyanazon a napon egy másik bejegyzésből: „Panasz emeltetett, hogy az ország útja és a Tisza partja az új sóháztól kezdve a kő-hídig a Vaspálya részére hivatott küszöb fákkal annyira el vagyon szorítva, miként némely helyeken két üres kocsi nem térhet el. Ezen rendetlen állapotnak szükséges orvoslása tekintetéből vaspálya tér helybéli felügyelője, vagy akit az oldalról a dolog illet, hivatalos levél által felszól íttatni rendeltetett, hogy az említett fő utcát s ország utat elszorító faanyagot a vaspálya már végrehajtásilag által adott 254 térre minél előbb elhordatni, s ez eránt írásbeli nyilatkozatot adni szíveskedjenek." A szövegben említett kőhíd a Büge vízfolyást ívelte át, ma Meder u. Tisza felöli végénél. A vasút építése nemcsak kisebb lakóházakat érintett, hanem az újvárosi iskolát is: „A középponti vasút részére kibecsült és kisajátított vonalba esett újvárosi iskola helyett egy másiknak felállítása szükséges lévén., az az újonnan felállítandó iskolának előre megkészített és a mai napon terv szerént... megtartott árlejtésen legolcsóbbért vállalkozónak szerződés mellett átadni rendeltetett."

77 A vasútvonalak kiépítésével - mint láttuk - párhuzamosan folyik a tiszai gőzhajózás feltételeinek megteremtése. A Tisza folyókanyarulatainak rendezetlensége, a hajózást akadályozó vízi építmények szabálytalan és rendszertelen elhelyezkedése intézkedést követelt. Ezért kapott 1844-ben Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő megbízást arra, hogy tiszai útján vizsgálja meg a hajómalmok kérdését is. A Heves megye első Alispánjához Egerbe küldött leveléből a városunkkal kapcsolatos rész: Szolnok mellett pedig 25 malom foglalja el az egész Tiszát a hajó elől három sorozatban, mindnyája hajózást gátló, a jobb parthoz legközelebbi pedig épen veszedelmes helyzetben. Melly körülményt a tekintetes első Alispán Urnák azon alázatos megjegyzéssel jelentek fel, hogy a vízi malmok rendezése és kiszabott helyre állítások által a hajózásnak nem csak hogy biztos út nyittatik, hanem még a hajózók és malom tulajdonosok közt történhető ... károsodásoknak is eleje vétetik... A fent kijelelt vízi malmoknak ártalmatlanabb helyre tétetése és a Tiszai malmoknak a Megyei mérnök felügyelése alatt eszközlendő ... rendeztetések által a képen, hogy a malmok legalább is 15 ölnyire a parttól eltávolíttassanak, 'a hajózás bátor és szabad mozgását kegyesen biztosítani szíveskedjék..."

78 A 40-es években megkezdődött a Tisza-szabályozás hatalmas munkája, amely nemcsak az árvizektől mentesítette a legtöbb alföldi települést, hanem óriási területeket hódított meg a szántóföldi művelés számára. Ezen túlmenően a tiszai közlekedést is javította. A Tisza-szabályozás ügye elválaszthatatlan a Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevétől. „Szolnok város szerepe és jelentősége vízügyi vonatkozásban a XIX. sz. közepén megindult Tisza-szabályozás során bontakozott ki - állapítja meg a vízügyi monográfiájában

79 Károlyi Zsigmond és Nemes Gerzson -. Már Széchenyi István 1845. évi őszi tiszai szervezőútjának egyik fontos állomása volt... Okt. 12-én Szolnokon „...terjesztette az érdekelt megyék összegyűlt képviselői elé a Tisza egységes szabályozási tervét... A gyűléseken a terv műszaki részleteit Vásárhelyi Pál ismertette..." Jegyzőkönyv örökítette meg Széchenyi szolnoki beszédét: „... Királyi Biztos... megnyitó beszédében mindenek előtt is a Tisza folyam szabályozására fordítá figyelmét. Szívrehatólag festé azon szomorú állapotot, miszerint a Tisza folyam korlátlan áradása által, millió holdakra terjedő