Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szentpéteri József: Kisköre avar kori népességének belső rétegződése

bírt: mindössze két indás, öntött bronz kisszíjvég töredéke került elő (a sírleírásban egyről történt említés: Garam (1979) 27. és Taf. 22. 2-3.). A körülötte temetkező férfiak már rangosabbak. 136. sír (felnőtt): öntött tokos nagyszíjvégén két állatalak és indamotívum, kisszíjvége töredékes, 8 karikacsüngős lemezveret és egymásra néző állatfejdíszes propellerveret volt még a lemezes csattal záródó derékszíjon. 142. sír (felnőtt): öntött, indás övkészletét kéttagú, felmagasodó fülű nagyszíjvég, 2 kisszíjvég, pajzs alakú csüngős veretek, pitykék, áttört lyukvédő, sima propellerveret és laposindás bronzcsat alkotja. 139. sír (Ad.): derékszíját öntött bronzveretekkel szerelték föl; tokos, áttört nagyszíjvég, 2 ezüstözött kisszíjvég (hasonlóan ezüstözött felületűnek vélt öntött griffes-indás szíjvégekről kimutatták, hogy bevonatuk ón, esetleg ónólom ötvözet: Költő L.-Kiss V. M.: Röntgenemiszsziós analízis későavar kori bronztárgyakon. Iparrégészeti kutatások Magyarországon, Sopron 1981, 165179.), pajzs alakú csüngős veretek, lemezes bújtató és csuklós szerkezetű csat a meglevő készlet. Az asszonyok létszáma a férfiakéval egyenlő. 141. sír (Ad.): karneol- és üveggyöngysor, fejnél bronzkarika. 135. sír (felnőtt): fekete üveggyöngycsüngős fülbevaló és színes üvegszemekből fűzött lánc, bal kéznél lemezes bronzveret töredéke. 133. sír (felnőtt): többszörös gyöngycsüngos fülbevalópár és kék dinnyemaggyöngyök (a sír-betöltésben talált bronzhenger a vaskés markolata lehetett). A feldúlt 150. sírból (felnőtt) csak egy zöld üveggyöngy került elő. A 132. sír (leánygyermek) leletanyaga: üvegcsüngős fülbevalópár és kékeszöld dinnyemaggyöngyök. 14. ///. B. 1. b. csoport A közösség módosabb női tagjai kerültek középre, körben zömmel asszonyok és leánygyermekek feküdtek. Két rangos férfi sírja és egy jelképes temetkezés (56. sír) tartozott hozzájuk. Az 50. sír (felnőtt nő) rangjelző leletegyüttese: zöld hasábcsüngős fülbevalópár, vegyes - kék-zöld dinnyemagszemek, hengeres és kerek üveg-, ill. üvegpasztagyöngyök alkotta - nyaklánc és hurkos-kampós záródású bronzlemez karperecpár. 55. sír (Mat.): ovális fülbevalók és főleg dinnyemaggyöngyökből álló nyaklánc. 67. a-b. sír: a felnőtt nő mellett vaskés, Inf. I. korú kislánya nyakában vegyes összetételű gyöngysor. 59. sír (leánygyermek): ovális bronz függő és hasáb, kerek, ill. dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött lánc. 43. sír (Inf. II.): bal fülében kisméretű bronzkarika, övén lógó készségtartójára egy átfúrt csont tarsolyzár utal. A 47. sírban eltemetett 35-45 éves asszony [antropológiai meghatározását Id. Lengyel (1973)] régészeti leletanyaga kiemelkedik az egész helybeli közösség rangjelző tárgyai közül: Garam (1973). Borostyán-, karneol- és színes üveggyöngy-nyakláncán római érem, Diocletianus i. sz. III—

IV. századi kisbronza csüngött. Az előkelő nő derékszíján lemezes testű bronzcsat és díszítetlen, négyzet alakú övveret volt. Használati eszközeit keze ügyébe helyezték: sötétkék üveg orsógombja és 2 vasára volt. Temetési szertartása során üveg ivókürtöt, talpas üvegpoharat és vaspántos favödröt tettek mellé. A temetés időpontjának pontosabb behatárolását elősegíti az, hogy az elhunyt feje alatt öntött bronzdíszítmények maradványait fedezték föl, melyeket szintén gyöngysorára fűzve hordhatott. E tárgyak készítési technikája és mintakincse már nem a temetőt használó népesség első nemzedékének a sajátja! Egy domború és egy áttört mintájú, lapos öntött veret (talán liliomos szíjvég belsejének töredéke?) lehetett, díszítésük emlékeztet pl. a közeli 54. sír nagyszíjvégének mintázatára. A szerző megállapítását, hogy „a sír leleteinek földbe kerülése a 670-es éveknél korábbra (kiemelés tőlem - Sz. J.) nem tehető", v. ö. Garam (1973) 287., ilyen módon kiegészíthetjük azzal, hogy csoportbeli helyzete alapján egykori tulajdonosa a kiskörei népesség fennállásának legalább a középtáján élhetett. Az üvegedényes temetkezés viszonylag késői keltezése mellett szól még az is, hogy környezetüktől eltérően (!) tájolása azonos a 46. s/7ban fekvő kislány (Inf. II.) irányával, akinek ovális, fekete üvegcsüngős fülbevalójához kisméretű bronzkarika, ill. nagyszemű dinnyemag- és kékeszöld, kerek üveggyöngyökből álló lánc tartozott. A csoport férfitagjai közül a kevésbé rangos személy (58. sír, felnőtt) temetkezésénél egy öntött, indás propellerveret került elő. A nála előkelőbb férfi (54. sír) a leírás szerint bal fülében aranyozott függőt viselt (a képtáblán viszont 2 fülbevaló töredékei: Garam (1979) Taf. 13.14-15.), öntött indás övkészlete is aranyozott, áttört díszítésű. Nagy- és kisszíjvégén, ill. karcolt vonalas propellerveretén kívül téglalap alakú csüngős veretei voltak. Egy lemezes nagyszíjvég bronz oldalpántjai voltak még a leletegyüttesben. 15. III. B. 2. csoport Bár a használatba vett térség nagysága megfelel az eddig átlagos területegységnek, az ebbe a csoportba sorolt személyek sírjai soros jellegű temetkezéseikkel mintha a mellettük levő csoportokhoz igazodnának. A 134. sír (felnőtt férfi) elhunytja jobb fülében fekete üveggyöngycsüngős függőt viselt. Övkészlete indás öntött nagyszíjvégből, aranyozott bronzlemez kisszíjvégből, vas propellerből és háromszögekkel áttört, téglalap alakú lemezveretekből állt (a hasonló típusú övveretek elterjedésére Id. J. Szentpéteri: Analyse eines awarenzeitlichen Gürtelbeschlagtyps (Recheckige Beschláge mitdurchbrochenen Doppeldreieckmustern), Interaktionen der mitteleuropáischen Slawen und anderen Ethnika im 6-10. Jahrhundert, Nitra 1984,239-254.). Fegyvermelléklete széles csontlemez merevítős íj volt. Az 53. sír (felnőtt férfi) kifosztott temetkezéséből öntött indás ólomveretek kerültek elő: laposindás nagyszíjvég, tokos kisszíjvég, bronzlemez bújtató és sima bronzpánt. A velük azonos sorban fekvő asszony (45. sír, Mat.) szerény ékszermelléklete egy bronz fülbevalókarika. A 138. sírban nyugvó felnőtt férfi öntött bronzveretes derékszíján állat- és növényi ábrázolások váltakoznak. 157