Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Poroszlai Ildikó: óskori lelőhelyek a Jászság nyugati felén
tember 27-30. között Hild a Tetemház halmon, Oláh Istvánné tanyáján egy hatvani kultúrába tartozó urnatemető nyomaira bukkant. Az anyag a szolnoki múzeumban van, hiányos. 44 Jászberény-Csikosi Fecske-tanya (ma Jászboldogháza): bronzkori csontvázas női sír, Komáromy feltárása. 45 JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY 39. (43) Zagyván innen, Pusztakerekudvari „Egyetértés" Tsz: a tsz központjának bekötőútjától 50-70 mre délkeletre, a Zagyva bal partján, a 0115/1 hrsz. földön elszórtan szarmata cserepek, köztük két darab jellegtelen, durva őskori (bronzkori?) cserép.(DJM. 68.174. 1,2.) 40. (44) Pusztakerekudvar, Várdomb: a lelőhely Jászberény-Pusztakerekudvar-Dinnyéspart néven a Hild naplóból ismert. 46 Özv. Földváry Lászlóné tanyáján 1898-ban szántás közben sok bronzkori edény került elő. Megállapítható, hogy a közel 4 kat. holdnyi szigetszerű kiemelkedésen (Dinnyéspart) egy hatvani urnatemetőt pusztítottak el. Hildnek egy urnás temetkezést sikerült megmentenie, ezt naplójában részletesen leírja. Az edények a szolnoki múzeumban vannak. 47 A terepbejárás során a volt földbirtokos - özv. Földváry Lászlóné - tanyája mellett, közvetlenül a Zagyva meder felett, a 0115/3 hrsz. földön egy kisebb méretű földvárat találtak. A sűrű növényzet miatt nem nyílt lehetőség felmérésre. A sánc is kivehető volt, a folyó felőli meredek oldalon keskeny, máshol igen széles, lejtős. Egy tanya áll rajta. Régebben katonaság állomásozott itt, s a földvár tetejét árkokkal szétszabdalták. Az itteniek elbeszélése szerint csontvázakat dobáltak ki. A terepbejárás alkalmával a földvár területén egy koponyatetőn kívül mást nem találtak, azonban a körülötte levő szántóföldeken (0115/3 hrsz.) késő bronzkori oldaltöredékeket, duzzadt perem töredékét, kovapengét stb. gyűjtöttek. (III. t. 18.) (DJM. 68.139. 1-6.) 41. (45) Zagyván innen: a földvártól délkeleti irányban, a Zagyva túlpartjáról induló dombvonulat északnyugati részén a badeni és a hatvani kultúrába tartozó cserepeket, valamint egy csaknem ép kőbaltát és egy őrlőkőtöredéket találtak. A rézkori cserepek egyike jellegzetes sárgásbarna kanellúrozott oldaltöredék volt (II. t. 8, 9.). A hatvaniak seprű- ill. textildíszesek (III. t. 3, 7). (DJM. 68.175. 1-8.) 42. (46) Pusztakerekudvar-Zagyván innen: az előbb említett dombvonulat délkeleti részén a Zagyva ártér közelében hatvani kultúra telephelyére utaló nyomok. Egy töredékes kőfejszén kívül sok tipikus hatvani darabot találtak: seprű- és textildíszes oldaldarabok 48 , enyhén kihajló vékonyfalú edények peremtöredékei, hombár oldaltöredéke kívül-belül szabálytalanul, egymást keresztező, mélyen vésett vonaldíszítéssel. 49 (III. t. 2, 6, 8-15.) (DJM. 68.176. 1-5.) Amennyiben a hatvani kultúra időszakában a 41. és 42. sz. lelőhelyet egyidőben lakták, - tekintettel a köztük levő kis távolságra - lehetséges, hogy egy összefüggő település volt. Ez azonban a felszíni leletek alapján nem dönthető el, s a hosszú életű kultúra idején a település eltolódásával is számolhatunk. 43. (47) Pusztakerekudvar-Zagyván innen: a 41. sz. lelőhellyel átellenben, a dombvonulat északkeleti részén, jellegtelen durva, sárgásbarna őskori oldal- és peremtöredékek. (VI. t. 2.) (DJM. 68.140. 1^t.) 44. (48) Pusztakerekudvar tsz-központ: a volt Gosztonyi uradalom és a kerekudvari tanyavilág között, a Hatvan felé vezető országúttól délnyugatra, a 090 hrsz. földön több párhuzamos enyhe dombvonulaton Árpád-kori és középkori cserépanyag között két darab kis rézkori (badeni kultúra) töredék került elő. Az egyiken tűzdelt díszítés. (DJM. 68.141. 1-2.) 45. (50) Zagyván túl: a Zagyva jobb partján a (49).sz. lelőhely közelében a szántóföldön elszórtan szarmata cserepek között néhány őskori cserép. (DJM. 68.143. 1, 2, 7.) 46. (51) Zagyván túl: a 12-es kilométerkőtől 50-60 m-re, a Jászberény-jászfelsőszentgyörgyi országúttól 25-30 m-re kezdődő kb. 2 méter magas dombvonulaton, mely domb egy mocsaras, lapályos részt félkör alakban vesz körül - több sárgásbarnára elszíneződött folt volt kivehető, ezekben és körülöttük szarmata anyag között késő bronzkori (urnamezős korszak) cserepek. (DJM. 68.144. 1-9). A durva, jellegtelen darabokon kívül volt egy duzzadt behúzott perem (VI. t. 4.), egy megvastagított kihajló perem, csésze és tál fenéktöredéke. 47. (52) Zagyván túl: az előbbi lelőhelytől kb. 200250 m-re északnyugatra, a Jászfelsőszentgyörgy Hármastanyák megállóhely és a Gépállomás közti szántóföldeken elszórtan néhány őskori cserép, két vékonyfalú szürke vonaldíszes oldaltöredék (AVK) (I. t. 9.), egy tűzdelt vonaldíszes badeni oldaltöredék (II. t. 7.) és egyéb újkőkori töredékek. (DJM. 68.148.1-5.) 48. (53) Gépállomás: a Gépállomástól délkeletre 810 m-re ovális, hamus foltban szarmata és kelta cserepek, valamint egy piskóta alakú szürkésbarna fenőkő, vagy csiszolókő darabja. (12,5x4,8 cm). A kelta cserepek közül egy korongolt fazék fekete duzzadt, kihajló peremtöredéke említésre méltó 50 . (IV. t. 11.) (DJM. 68.146. 1^,7.) 49. (54) Turóczi-tanya: (ma a Kossuth Tsz központja) Csalog Zsolt 1961. évi ásatása során szkítakori lakóteleprészletet tárt fel. A dokumentációban megjelölt helyen a terepbejárás felszíni nyomokat már nem talált. A Turóczi-tanyától ÉK-re, a Zagyvától ÉK-re, Pusztamonostor felé egy dűlőút vezet, az útmenti dombok között vízjárta terület volt. A dűlőút jobb oldalán több, a bal oldalán kevesebb hamus folt jelentkezett. Ezekben a foltokban zömmel középkori cserepek voltak, köztük néhány bronzkori (hatvani kultúra) töredék. (III. t. 1, 4, 5.) (DJM. 68.177. 1-7,26.) 50. (55) Rókalyuk-dűlő: a dűlő DK-i részén, a dombvonulaton homokos löszös talajon egy kb. 150x7080 m kiterjedésű nagy szarmatatelep található. Jól kivehető ovális, hamus foltok látszottak egymás mellett rengeteg cseréppel, állatcsonttal. A szarmatacserepek között volt négy darab durva, vastagfalú szürkésbarna késő bronzkori oldaltöredék. (DJM. 68.147. 1-4.) 16
