Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Poroszlai Ildikó: óskori lelőhelyek a Jászság nyugati felén
kén. 17 Dokumentációjában megjegyzi, hogy évek óta kerülnek elő innen bronzkori urnák, tehát joggal feltételezhetünk itt egy hatvani urnatemetőt. 1961 augusztusában Csalog Zsolt egy szkíta telepet leletmentett Jászfelsőszentgyörgy-Túróczi tanyán. Két nagyobb lakógödröt, tizenhat kisebb egymást metsző gödröt tárt fel. Egy szarmata és egy rézkori gödör is napvilágra került. 18 Talán a legismertebb jászsági lelőhelyek egyike Jászberény-Cserőhalom a város nyugati részén. Az ötvenes évek elejétől kezdték kitermelni a homokot, 1957-59 között leletmentő ásatást folytatott Kaposvári Gyula, kelta és későbronzkori temetőt, valamint egy neolit és egy rézkori (badeni kultúra) sírt tárt fel. 19 Rendszeres régészeti topográfiai adatgyűjtést eddig csak Stanczik Ilona végzett a Jászság nyugati részén. Három alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt a terepen: 1965. április 10-25., október 4-16. és 1966. április 4-20. között. A terepbejárási jegyzőkönyvében rögzített 83 lelőhelyből 47 lelőhely őskori. Az őskori lelőhelyeket 1-től kezdődően folyamatos számozásban írjuk le, zárójelben feltüntetve Stanczik Ilona lelőhelyszámát, amely a leltárkönyvben is szerepel. A térképen az új sorszámot tüntetjük fel. Az alábbi lelőhelykataszter a terepbejárást megelőző, illetve az azt követő kutatások adatait is tartalmazza helységenként. A terepbejáráson használt 10 000-es kataszteri térkép adatait 1:75 000-es léptékű térképre vittük át. JÁSZBERÉNY 1. (5) Disznószög, 0654 sz. tábla: újkőkori (vonaldíszes és szakáiháti) cserepek 20 , orsógomb és jellegtelen őskori cserepek kerültek elő, ezen kívül szarmata és kevés középkori anyag. (dJM. 68.104. 3, 4), (I. t. 3, 7, 10). 2. (6) Disznószög, 0654 sz. tábla: egy 50x30 cm-es gödör foltjában több újkőkori (szakáiháti csoport) 21 edénytöredék. Sárgás vöröses, vékonyfalú edényekhez tartozó enyhén kihajló peremtöredék (I. t. 8, 11, 12). (DJM. 68.105. 1-7). 3. (9) Disznószög, 0652 sz. tábla: neolitikus cserepek, ezek közül négy cserép a szakáiháti csoportba sorolandó. 22 (DJM. 68.108. 1-3, 7): pelyvával soványított egyenes peremtöredék, szemcsés anyagú barnásfeketére égett peremes oldaltöredék benyomott díszszel, oldaltöredék hólyagdudorral, egyenes peremű oldaltöredék. (I. t. 2, 5.) Három darab (DJM. 68.108. 4-6) valószínűleg a Körös kultúrába tartozik. Jellegzeteségük az enyhén kiemelkedő bordadísz 23 . (1.1.1, 6.) 4. (10) Disznószög, 0652 sz. tábla: elkülönülten egy csoportban jellegtelen fekete őskori oldaltöredékek voltak. (DJM. 68.109/1-3.). 5. (11) Disznószög, 0652 sz. tábla: az előző cserépdarabok közelében sok jellegtelen őskori cserép, néhány közelebbről meg nem határozható bronzkori darab, mellettük középkori cserepek. (DJM. 68.110.1-6.) 6. Disznószög: a szolnoki múzeum leltárkönyvében szerepel a lelőhely, ahonnan a terepbejárás során neolitikus cserepek kerültek be a múzeumba. (DJM. 68.172. 1-9.) A terepbejárási naplóban nem szerepel. A leleteket a korai AVK-ba soroljuk: nagy tárolóedény pelyvával soványított egyenes peremtöredéke, vörös bütyökdíszes és ujjbenyomásos díszű oldaltöredékek stb. 7. (15) Réti dűlő, 0680/1. sz. táblán késő bronzkor végi (HA) cserepek. (DJM. 68.114. 1-7.) Szemcsés anyagú, általában vörösre égett oldal- és peremtöredékek. (V. 1.1.) 8. (16) Réti dűlő, 0650 sz. tábla: a Zagyva folyó mellett levő új sertéstelepnél szarmata cserepek között egy belül szürke, kívül vörösre égett durva anyagú őskori nagy edény oldaltöredéke feküdt rátett ujjbenyomkodásos bordadísszel. (DJM. 68.115. 6.) 9. (21) Necsó: a Vallus tanyától északra, a túloldalról átvezető tahiddal egyirányban néhány darab jellegtelen őskori cserép. Az egyik vöröses színű durva töredékről - rajta körömmel behúzott két kis vonal - megállapítható, hogy a neolitikumba tartozik. 24 (DJM. 68.118. 1-3.) Jászberény-Necsőegyházáról bronzkori (hatvani kultúra) edénytöredék szerepel a Jász Múzeum leltárkönyvében. (Itsz. 61.190. 1.) 10. (23) Nagyérhát: Gyilkos dűlőtől északra 500 mre, az árokszállási műúttól kb. 1,5 km-re négy darab díszítetlen durva, sárgásbarna újkőkori és egy kelta cserép volt. (DJM. 68.120. 1-5.) (I. t. 4.) 11. (24) Peresi földek: Jászberény-Árokszállás és a jászberény-hatvani műút között, a régi Zagyvameder kanyarulatánál, a terelőúttól 100 m-re, egy lapos „halmon" rézkori (bodrogkeresztúri kultúra) település nyomai. Egy hálóminták között bepontozott sorral díszített edénytöredék, több díszítetlen perem- és oldaltöredék került elő. 25 (DJM. 68.121. 1-7.) (II. t. 1-6.) 12. (25) Hűtőgépgyár: a gyár Zagyva-híd felőli sarkától 200 m-re, a gyári bejáró úttól 50 m-re, egy 50x40 méter kiterjedésű szürke folt volt sok cseréppel és állatcsontokkal. A cserepek a későbronzkorba (HA) tartoznak, (behúzott peremű tálak töredékei, durva, vastagfalú oldaltöredék ujjbenyomásos dísszel stb. (DJM. 68.122. 1-11.), s valószínűleg a Komáromy József által feltárt későbronzkori teleprésszel állnak kapcsolatban. 26 13. (26) Hűtőgépgyár: az előző lelőhellyel egy vonalban, kb. 25 m-re, ugyanolyan szürke foltot találtak, benne sok cserép, főleg a bronzkor végi urnamezős (HA) korszakból. (DJM. 68.123.1-11.) A 12. és 13. sz. lelőhely bizonyára egy és ugyanazon településhez tartozik. A datáláshoz fontos egy fényes fekete tál erősen behúzott, turbántekercses díszű peremtöredéke. 27 Ez a fajta díszítés általános ebben a korszakban a Dunántúlon és a Dunától keletre egyaránt. (V. 2-6.) 14. (27) Hűtőgépgyár: a gyártól 300 m-re, a gyári bejáró úttól 200 m-re egy kiemelkedő terephullámon az előzőekhez hasonló leletanyag elszórtan, szarmata cserepek társaságában. (Kihajló, duzzadt peremtöredék, szürkésfekete oldaltöredékek, vörösre égett árkolt hastöredék stb. (DJM. 68.124. 1-6.) (V. t. 7, 8.) 15. (28) Hűtőgépgyár: a gyártól 350 m-re, a bejáró úttól 150 m-re levő kis kiemelkedésen későbronzkori cserepek, köztük egy kihajló síkozott peremtöredék (V. t. 9.). (Urnamezős korszak.) (DJM. 68.125. 1-6.) 14
