Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól

hattak be páncélt. A türk páncélokra Id. Ju. S. Hudjakov: Vooruzenie srednevekovyh koöevnikov Ju2noj Sibirii i Central'noj Azii. Novosibirsk 1986, 158. Fig. 69; egy kazáriai adat: A. P. Runic: Dva bogatyh rannesrednevekovyh pogrebenij iz kislovodskoj kotloviny. Sov. Arh. 1977. 1. 256. Fig. 6:1-3; a késő-szászánidáknál: Fukai-Horiuchi Taf. XLIX, L, LI, LM; az avaroknál: Bóna (1980) 4246. A lelet beható vizsgálata alapján a páncélként való felhasználás ötlete föl sem merülhetett volna: egynegyedüknél (43 db) a lemezek sarkain 4-4 db szegecs maradványai láthatók (Erdélyi34.). ami Erdélyi I. szerint iső maga először dísz-sátor borítóinak gondolta ezeket inkább a koporsódísz voltuk mellett szól (u.ott). Végül: könnyű kiszámolni, hogy egy ember akár teljes teste beborításához is max. 2 m

2 páncél kell, s ha még egy lovat is be akarnánk borítani ugyanilyen típusú páncéllemezekkel, akkor is összesen max. 7 m

2-re lenne szükség a lelet meglévő aranylemezei is 8 m

2-t tesznek ki. 239 Korzuhina 68; B. I. Maráak-K. M. Skalon: Pereőöepinskij kiad. Leningrad 1972,10; Th. S. Noonan: Russia, the Near East and the Steppe in the Early Medieval Period. AEMAe 2 (1982) 283. 240 Ez a megfogalmazás és a hely „pontos" megjelölése azt sejteti, hogy Haussig szó szerint veszi a József kagán levelezésében a kagán és népe nomadizálásáról szóló részt. Tudtommal nincs más koncepció, mely „a" kazárok téli szállását egyetlen pontra lokalizálná. 241 Haussig 18-19. 242 Id. 212. j. 243 Kazanski-Sodini 72. 244 Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III. Arrabona 19-20 (19771978)71-85. 245 Zareckij 182. 246 A. K. Ambroz: О voznesenskom komplekse VIII v. na Dnepre - vopros interpretacii. in: Drevnosti épohi pereselenija narodov V—

Vi 11 w. Moskva 1982, 204-222. A teljesség kedvéért említést érdemel, hogy az újabb szovjet kutatásból hasonló véleményen van A. I. Ajbabin: Pogrebenie hazarskogo voina. Sov. Arh. 1985. 3. 202. 247 A. I. Semenov: К rekonstrukcii sóstava kompleksov peresöepinskogo kruga. Arheologiöeskij Sbornik (Leningrad) 27 (1986) 98. 37. j; Kazanski-Sodini 82. 37. j. 248 A. T. Smilenko: Les ensembles archéologiques du littoral du Dnieper du type peresőepinskij et leur appreciation historique. in: I. Miedzynarodowy Kongres Archeologii Stowianskiej. III. Wroclaw - Warszawa - Krakow 1968, 131. 9. j. 249 u.ott és Id. még Erdélyi (1982) 301. 250 Korzuhina 68. 251 P. Ivanov: Ob odnoj osiboönoj koncepcii. Pravda 1951. december 25; M. i. Artamonov: Belaja veza. Sov. Arh. 16(1952)42. 1.j. 252 vö. Rybakov.-S. Szyszman egy közismert cikkének lábjegyzetei villantanak föl valamit a most érintett problémakörből. Szyszman művéből kiderül, hogy a kazárok - s rajtuk keresztül valamennyi kora középkori sztyeppéi nép - szovjetunióbeli kutatásában fordulatot jelentő Ivanov-cikk szemléletmódja előzmény nélküli. Míg Rybakov említett, sokáig meghatározó jellegű, 1953-ban megjelent cikke már irreálisan kis határok közé szorította a Kazár kaganátust, addig az utóbbi kiterjedését még a közvetlenül az Ivanov-cikk közzététele előtti évben, 1950ben megjelent Provest' Vremennyh Let II. kötetében látható térképen is elfogulatlanul rajzolták meg (sőt, eszerint a nyugati határ éppenséggel a Búgnál lett volna!). Szyszman hívta föl a nemzetközi kutatás figyelmét a Szovjet Tudományos Akadémia 1952. júniusi ülésén elfogadott irányvonalra, melynek szellemében a Krím történetét is az orosz nép szerepének jobb kidomborításával kell vizsgálni, vö. S. Seljuk: Za glubokoe izucenie istorii Rodiny. Pravda 1952. június 4; S. Szyszman: Les Khazares. Problémes et controverses. Revue de l'historie des religions 152 (1957) 176. 2. j, 210. 1. j. 253 Kazanski - Sodini 82-83. és 38. j. - A sírt közlő Jessen helyett helyesebb lett volna az epigráfiai megfejtést elvégző V. G. Lukonin-ra hivatkozni, kinek közleménye ugyanott jelent meg: Nadpis' na perstene iz kurgana Uötepe. MIA 125 (1965) 193. Itt említem meg azt az apróságot is, hogy Kazanski - Sodini a világhírű pavlovka-i késő szászánida korsó kísérő leleteiről szólván a leningrádi régészeti intézet adattárában őrzött irat számára hivatkozik (Kazanski - Sodini 76.16. j.). A leletnek ezen minősítése a „keleti ezüst" kelet-európai elterjedésének kutatásában kiemelkedő fontosságú: megerősíti azt a benyomást, hogy míg a szóban forgó ötvöstárgyak a Káma-Ural vidéken elrejtett kincsekből származnak, ugyanezek a Don-Dnyeper vidékén sírmellékletekként kerültek a földbe. Mivel a pavlovka-i lelet e jellege ismeretlen a nemzetközi kutatás előtt, ezért Kazanski-Sodininak a leningrádi adattári szám közlése mellett hivatkoznia kellett volna a leletkörülményekről először tudósító V. P. Darkevic-re (Darkeviö 144. 4. j.), kinek könyvét - a következő jegyzetünk tanúsítja ezt - természetesen ismeri a francia szerzőpáros. 254 Bauer 228. 255 László (1955) 279. Fig. 83. - A szerzőpáros cikkében az egész témakörrel kapcsolatban ez a könyv képviseli a magyar régészetet, s ez is - az oldalszám feltüntetése nélkül - csak az álcsatok általános említése kapcsán (Kazanski - Sodini 73. 8. j.). László Gy-nak az MP-i lelet kutatásában szerzett érdemei elvitathatátlanok, amint az álcsatokra vonatkozó megfigyelései is maradandóak. Úgy vélem azonban, az utóbbi tárgytípusról szólva elkerülhetetlen, hogy ne hivatkozzunk Fettich N-ra is, aki egyik, nemzetközileg is jól ismert könyvében egy fejezetet szentelt az álcsatok kérdésének, Id. N. Fettich: Die Metallkunst der landnehmenden Ungarn. Arch. Hung. 21.(1937)280-293. 256 L'vova - Semenov 182-183. 257 A kora avar kardok legújabb és részletes összefoglalása kétségkívül magyarul, s csak egy rövid angol kivonattal jelent meg (Simon L.: Nagykőrös és környéke avar kori topográfiája. Nagykőrös 1983.), de ne rójuk föl, hogy ennek tanulságait a szerzőpáros mellőzte. Használták viszont Csallány D. ma is hasznos közlését (Csallány), s a szerénytelenséget szeretném elkerülni, de megemlítem, M. Kazanski - a vele folytatott beszélgetésből tudom - ismerte az 1978-ban megjelent, e témát is érintő cikkem. 117