Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

B. Szatmári Sarolta: Avar temető- és telepásatás Tatabánya-Alsógalla mellett

6. kép: A 140. sír vereteinek egy része 7. kép: A 126. sír edénye 8. kép: A 75. sír arany fülbevalója és a 291. sír fülbevaló-párja 70 9. kép: A 38. sír ezüst fülbevalója és a 183. sír fülbevalói esetünkben kettővel szerepel. Kiegészíti két sima fülbevaló­karika, vaskés és nyílhegy, és fejnél, lábnál két téglaszínű ko­rongolt edény (palack és talpas tál). Az edények erősen ko­pott peremmel kerültek sírba, korai antik tradíciójú gyártmá­nyoknak tartjuk őket. 24 A 133. sír is fiatal gyerek sírja. Egy bronz karika, egy szem gyöngy és egy ólom lunula került elő benne, amely egy bronz veretdarabkával és egy kumisztömlő csontszopókájával egészül ki. Bóna a szlávokhoz kapcsolja és korábbinak véli a kerek ólombullákat, későbbinek a bronz félholdalakú csüngő­ket.25 Kralovánszky Alán szerint nem etnikumjelző, az V-XII. századig a földműves népek jellemzőjeként ismert a Kárpát medencében.­6 Darabunk mellett kimondottan avar jellegzetesség a ku­misztömlő szopókája. Kovrig Ilona a 194-es alattyáni sírban előforduló darabbal kapcsolatban 2 ? megemlíti azt, hogy az ólomnak a halottkultuszban lehetett fontos szerepe. Teme­tőnk számos ólomtárgyával a teljes feltárás után külön is ér­demes foglalkozni. A korai sírcsoport férfisírjainak öveit díszítő bronzvere­tek a bolygatások miatt nagyon rossz állapotban és hiányosan kerültek elő. Egyik szép garnitúra préselt veretei kerültek elő a 140. sírból a jánoshidai-nagyharsányi véretekhez kapcsoló­dó bronz tarsolyzárral együtt. 28 Fegyvert az egész temetőben keveset találtunk. A korai, testre vagy koporsóra helyezett, íjjal való temetés szokását 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom