Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Fogarassy László: A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában

peltek, a 6. vörös hadosztály pedig a magyar Vörös Hadsereg legjobb alakulata lett. Bebizonyult, hogy improvizált hadsereggel még világháborús tapasztalatokkal rendelkező francia tábornokok ellen is eredményesen lehet harcolni, ha a szervezésbe és a hadműveletekbe nem beszélnek bele műkedvelők és ha jól vezetik. JEGYZETEK: 1 Ágoston Péter naplófeljegyzéstöredékei a Károlyi-forradalom és a Tanácsköztársaság idejéből. (1918. december 27-től.) Magyar Tudományos Akadémia kézirattára, MS 5060/c. 2 Ágoston Péter hagyatéka, MTA kézirattára 5060/s. Jelenlevők a jegyzőkönyv szerint: Garbai, Kunfi, Ágoston, Szamuelly, Rákosi, Erdélyi, yisztor, Illés A., Vántus, Lukács, Kalmár, Böhm, Bokányi, Pogány, Hevesi, Varga, Hamburger, Landler, Ládái, Rónai, Vágó, Dovcsák, Székely, Haubrich és Fiedler népbiztosok illetve népbiztoshelyettesek, Seidler Ernő és Bíró Dezső mint jegyzőkönyvvezetők. Kun és Szántó nevét kifelejtették, Csizmazia és a ruszin népbiztos nem voltjelen. 3 Kerekes József : Magyarország forradalmi harcai: (Az 1918/19. évi hadmüveletek katonai története.) Kézirat I. kötet, 128-129. 4 Julier Ferenc: Ellenforradalmi lélekkel a vörös hadsereg élén. Magyarság 1927 július 6. (3. közlemény.) A két bekezdés közti, kihagyott rész lényegét (Böhm hadügyminiszter beszélgetése Stromfeld ezredessel és Tombor alezredessel a Vyx-féle jegyzékről) már ismertettem a Tombor-pörben hozott ítélet indokolására támaszkodva „Az ismeretlen székely hadosztály" c. tanulmányomban (Déri Múzeum Évkönyve 1971, 243.) 5 HIL, HoM 711. csomó 374. tétel. ítélet Tombor Jenő alezredes bűnpörében, 1920. aug. 18. A személyi adatai után felsorolt háborús kitüntetései: Lipótrend lovagkeresztje, III. oszt. vaskoronarend a kardokkal (kétszer), III. oszt. katonai érdemkereszt a hadidíszítménnyel, III. oszt. katonai érdemkereszt, bronz katonai érdemérem a kardokkal, sebesülési érem 1 csíkkal jubileumi emlékérem, a bajor katonai érdemrend tiszti keresztje, a török vörös félhold kitüntetés. 6 Sárói Szabó Tibor (Zombor) halála előtt írt levelében azt állította, hogy Kun Béla azt ígérte neki a Károlyi-kormány idejében, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása után őt a magyar hadsereg főparancsonkságával, Steinbrück Ottót pedig a hadügyi népbiztosság vezetésével fogja megbízni. Dr. Lukács György erre vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy erről a KMP vezetőségében sohasem volt szó, ami azonban nem zárja ki, hogy Kun Béla ne tett volna nem hivatalosan és nem kötelező formában Sáróinak és Steinbrücknek ilyen ígéretet. 7 Kársai Elek: Iratok a Smuts-misszió történetéhez. - Levéltári Közlemények, 1967, 2. 7a Vádav Kral: A csehszlovák burzsoázia intervenciós háborúja a Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919-ben. (Bratislava 1956.) 109, 149. 8 Nagybaconi Nagy Vilmos: Visszaemlékezés 1918-1919-re. Gondolatok 1963. március 21-én. (Kézirat). 22-24. Ebből kiderül, hogy csapatszolgálatból 1918 februárjában került a Honvédelmi Minisztérium l/a osztályába. Az erdélyi magyar felkelés szervezésével kapcsolatban írja, hogy a hadügyminisztériumba 1919 januárban beérkezett jelentés szerint Nyárád völgyében, Kolozsvárott, Kolozs megye területén, tömösi, békási és gyimesi szorosok környékén 8-10000 fegyver rendelkezésre állt. (8. o.) 9 Nagybaconi Nagy: 26., valamint Nyírvidék 1919. április 2. Idézve: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Szabolcs megyében. (Nyíregyháza 1968), 61. 10 Breit József altb.: A vörös háború. (In: Gratz G.: A bolsevizmus Magyarországon, Bp. 1920.) (233-234.) 11 Hadtörténelmi Levéltár Bp., Tanácsköztársasági iratok, 88. doboz (IV. hadtest iratai.) 307/hdm. ikt. 1919 június 28. Tartalma: A szociális termelési népbiztosságajúnius 20-án jelenti HÜNB-be Haubrichnak, hogy a hadműveletekre feltétlenül szükséges benzinből csak kb. öt hétre van elegendő. Kéri az autóüzemet a legnagyobb takarékosságra inteni, másrészt, ha mód van rá, a hadműveleteket úgy irányítani, hogy a Stanislau felé vezető vasútvonal szabaddá tétessék. A Tanácsköztársaságnak még április második feléből szerződése van az ukránokkal, a Tanácsköztársaságnak nagymennyiségű nyersolaj és benzin szállítására, amely a vasútvonal okkupálása miatt nem kerülhetett kivitelre. Az aktát július 1-én irattárba helyezték, Stanislau különben is akkor már két hónapja lengyel kézen volt. 12 Ottó Folberth: Der rumánische Theissfeldzug gegen Ráteungarn und die Siebenbürger Sachsen. (Südostdeutsche Vierteljahresblátter 1969, 220-223.) 13 Bővebben Viktor H. Mückesch: Die Sáchsische Garde in Siebenbürgen 1918. Eine Episode der siebenbürgisch-deutschen Volksgeschichte. - Südostdeutsche Vierteljahresblátter 20. 1971. 3. 159-164. 14 Constantin Kiri(escu: Istoria rázboiului pentru intregirea Romániei 1916-1919. (Bucuresti é. n. 2. kiadás) III. 408. A nevekhez kiegészítés: HIL TK 55. doboz: a román hadsereg hadrendje 1919. VI. 27. Akkoriban Beszarábiában volt Cristescu tábornok hadserege: 9 román gyalog és 2 lovas (calarasi), valamint l-l francia és görög hadosztály. A júliusi tisztántúli hadműveletekben résztvett még az 1. román lov. hadosztály másik fele, az 1. gyalog hadosztály és a 20. hadosztály 49. dandára. 15 Kratochvil Károly altb.: A székelyt a forradalom sem győzte le. (A magyar katona. Századunk legszebb magyar csatái. Szerk. Ajtay Endre, Bp. 1943.) 399-402. - Olteanu csoport állott az 5. lovasdandárból (2. és 7. lovasezred), 14. gyalogezredből és a 16. hadosztály egy zászlóaljából. 16 Uo. 3. gy. e. parancsnoka Molnár őrnagy, 39. gyalogezredé Vali őrnagy, 132. tüzércsoporté Schröder százados. A két nemzetközi zászlóaljról Kratochvil nem vesz tudomást. Akták szerint a 21. törzse és I. zlj retablirozás végett Csúcsáról Biharkeresztesre, 11/21. zlj pedig Berettyóújfalura került. 111/21. zlj-ról nem találtam adatot. A Verbőczy-csoport gyalogsága: a Kolozsvárról kivonult magyar nemzetőrség, kolozsvári tengerészgéppuskás század, egy-egy csiki és Hunyad megyei század (nyilván nemzetőrök), 101. ezred 2. százada, 3 erdélyi csendőr- és egy határrendőrszázad, nagyváradi honvéd hadapródiskola növendékeiből alakult század, vasútbiztosító osztagok (köztük a Varga-különítmény.) 17 Bővebben Szabó Ferenc: A Vörös Hadsereg szervezése és harcai a Viharsarokban. (A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919, Békéscsaba 1969) 229-231. 18 Nagy Vilmos id. kézirat 26-28. 19 Kiri(escu 409-413. (Szemelvényesen.) 20 A magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok), (Bp. 1959) 133. 21 Hetes Tibor: A 80. nemzetközi dandár. (Bp. 1963) 51-54. 22 HILTK 5. doboz. (HÜNB 5. oszt. iratai - helyzetjelentések.) MVH 31. sz. okmány szerint 111/46. zlj Honctő biztosítással, Zöldesen tartalék. 23 Április 17-i helyzetjelentés. Ugyanott. 24 Breit J.: A vörös háború. 240. 25 HIL TK 5. doboz. Április 17-én 12 óra 50 perckor érkezett helyzetjelentés. 26 Doberdói Breit József altb.: A Magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. (Bp. 1919) III. 199-202. 27 HIL TK 5. doboz. Összefoglaló jelentés ápr. 18 d. e. 8h. 28 Nagy Vilmos ny. vezérezredes id. emlékezése, 26-28. 29 Nagy Vince dr.: Októbertől októberig. Emlékiratok, önéletrajz. (Zilahy Lajos előszavával.) (New York 1962) 111. Megjegyzem, hogy Kratochvil Károly altábornagy iratanyagát (Veszprém. Állami Levéltár) még nem használhattam. Rendezetlen volta miatt egyelőre nem kutatható. 30 Kóréh Endre: „Erdélyért." A székely hadosztály és dandár története 1918-1919. (Bp. é. n. 2/24). 31 HILTK 5. doboz. Ápr. 18 21 óra 45 perckor kelt jelentés. 32 Kóréh uo. 48-50. 33 Sárói Szabó Tibor (Zombor) szerzőhöz intézett levele nem tartalmazott új adatot azon kívül, hogy megbízatását Kun Bélától kapta. Az ellene indított pör 1942-ben a miskolci hadbíróságnál folyt, ennek az aktáira még nem sikerült rátalálni. A hadbíróság egyébként fölmentette. 34 Lásd a 31. sz. jegyzetet. Itt megemlítendő, hogy április 19-re virradó éjjel a 39. dandárparancsnokságon valaki utasítást adott a rendőrfőkapitánynak túszul tartott románok agyonlövésére, amit az megtagadott. Bővebben Breit III. 192-193. 35 Liptai Ervin: A magyar Vörös Hadsereg harcai - 1919. (Bp. 1960) 132. 36 Lásd a 34. sz. jegyzetet. 37 Böhm tévesen írja, hogy a tengerészdandár parancsnoka Verő Henrik volt, mert ezt a funkciót Neuberger Frigyes volt főhadnagy töltötte be. Ő maradt a parancsnok a tengerészdandár ezreddé való átminősítése után is. Verő Henrik alhadnagy csak zászlóaljparancsnok volt. 38 Szárazajtai Incze Kálmán: Háborúk a nagy háború után. A béke háborúi. (Bp. 1938.) I. 68. Pap jelentése: Breit III. 192. 39 Breit III. 32. Kóréh II. 7. Ezt megerősíti Czmór B. politikai megbízott jelentése is.) „A Debrecenben lévő székelyeket letartóztattuk, mert nyíltan éltették a királyságot és megakadályozni igyekeztek a Vörös Hadsereg akcióit." - A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919 - Dokumentumgyűjtemény. (Debrecen 1959, 409.). Debrecenben 300, Püspökladányban 150 székelyt fegyvereztek le április 19-én. - Uo. 452. 40 HIL TK 5. doboz, április 20-i helyzetjelentés. 41 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919,414. 42 Incze 68, Kratochvil 53-54. 43 Incze 68. 44 Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében. (Wien-München 1923) 306-310. A politikai megbízottaknak adott működési utasítás 1919. április 26-án kelt. Lásd MVH 170-173. 45 MVH 158-160. 46 Liptai Ervin: a magyar Vörös Hadsereg harcai 1919 (BP. 1960), 150-152. Említi még az 5. hadosztály ellentámadási kísérletét Mátészalka felé. (Az 1. hadosztály még nem vette át e frontszakasz parancsnokságát.) A beregszászi különítmény e napon Vásárosnaményba vonult vissza. 47 Breit III. 198-199. 48 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 459-460. 49 HIL TK 65. doboz. Hadműveleti napló. 50 Szerző már ismertette az áprilisi román offenzívához kapcsolódó csehszlovák hadműveletek történetét, ezért a tanulmány kötött terjedelme miatt nem akar az északi front eseményeinek részletezésébe bocsátkozni. (Lásd: Az 5. vörös hadosztály történetéhez. Védelmi harcok az északi offenzíva kezdetéig. Borsodi Szemle 1962. 6. 48-54, folyt. 1963. 1. 73-75.) 51 HIL TK 65. doboz, április 24-i helyzetjelentés. Hajdúszoboszlói ellentámadáshoz: Böhm 311-312. 52 Fenti helyzetjelentésben Nyíribrony helyett Ibrány van, ami nyilván tévedés, a helyes névre abból lehetett következtetni, hogy Nyíribrony Levelek közelében, Ibrány viszont attól távolabb, Tiszától keletre fekszik. 53 Ugyanott. Kecskemétről jelentés, hogy az ottani 38. gy. e. és a vörösőrség nem megbízható. (Breit III. 72.) A HÜNB hdm. osztályának aznapi összefoglaló helyzetjelentése szerint a Tiszántúlra küldött erősítések 16 (valójában 14) zászlóaljat és 6 üteget tettek ki. (Gyalogság: 1/9.11/29,1/32,111/32,1/7I (trencséni ezred Tatára menekült pótteste által kiállítva), 111/18,1/2. és H/2, nemzetközi, IV/1. nemzetközi, H/1, és 1/2. tengerész, I és 11/1. budapesti és 11/44 zászlóaljak. Tüzérség: 3/1., 2/29., 3/29. 1/18., 3/19. és 5/19. ütegek. További csapatok, amelyek időközben bekapcsolódtak a harcokba, az összefoglalás szerint még útban voltak, mint IV/44., I/csepeli, egy 68-as zászlóalj. (MVH 182.) 255