Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Novák László: Adatok a mezővárosi hiedelem- és szokáskultúrához a XVII-XVIII. századból

előbukkant a pénzásó garabonciás alakban. A tanács elé állítot­ták és kihallgatták Tóth József újhelyi születésű 33 esztendős pápista legényt 1794. augusztus 11-én, aki a következőeket mondotta: „Sárkány hordozó garabontzás Deákk vallom ma­gamat. Mondottam hogy nagy bajunk vagyon akor midőn fér­geket viszünk szeretsén Országba. Ezek az férgek pedig ugy ösz­ve tsigáznak bennünket, mint a' mákot, hanem azután az Isteni erő ismét öszve visz bennünket". A vallomásából az is kiderült, hogy Bódi István ceglédi lakost azzal ámította, hogy érti a pénz­ásás tudományát, de csalárdságára hamar rájött: „Nem talál­tunk semmit; az általam tőle el lopatott, és az földbe ásatott tu­lajdonfazekát el ismerte, és igy ki tanulta hogy hamis ember va­gyok, és igy kifogván rajtam, az Város Házához hozott". 20 Tóth Józsefet, mert bebizonyosodott, hogy katonaszökevény, a vár­megyének adta át a ceglédi tanács. EGYHÁZI ÉS VILÁGI HATÓSÁG RENDSZABÁLYAI A MEZŐVÁROSI VISELKEDÉSI MÓD ÉS SZOKÁSOK ALAKÍTÁSÁRA A XVIII. században - de ezt megelőzően már a XVII. szá­zadban is van példa rá - számos rendelet látott napvilágot, amellyel az egyházi ünnepek, a vasárnap megünneplését írták elő, a templomba járást az istenfélő magatartásformát segítve elő ezáltal. Pest vármegye az 1733. január 27-én keltezett kör­rendeletébenjelölte meg a kívánalmakat, és felsorolta az ünnep­lésre előírt napokat: ,,A' mi Kglmes Urunk, és megh koroná­zott Apostoli Királyunk eö Fölsége, a' Vasárnapoknak és Tör­vényes ünnep napoknak ugjan országunk élő Törvényeinek ér­telme szerint, az egész Országban lévő helységbeli Lakosoktul, igazán és annak rendi szerint való megh tartásokat, és megh ül­léseket, keményen és égjenlőképpen és külömbözés nélkül pa­rancsollya, senkit azoknak meg tartásátul és meg üllésétül is az országbéli Lakosok közül ki nem vévén, és fel nem szabadítván, azoknak penigh büntetéseket, valakik ezen eö Fölsége Kglmes parancsolattyának, és rendelésének ellenközön lesznek, avagj ünnep szegesben tapasztaltattnak, az alábbvaló fel tett mód sze­rint méltóztatott eö Fölsége el rendelni, és ki adni; tudniillik: hogj a' Nemes Személyek pénzben, a' paraszti rendben lévők pedigh bőrökben, vagjis testekben büntettessenek a' Nemes Vármegyék, és Királyi Várossok Magistratussai... a' Nemes Személyekk pénzben való büntetések elsőben 6. Forint légyen, ha penigh másodszoris többször abban tapasztaltattnak, a' büntetés duplicaltassék, ugj mint azonáltal, hogy a' leg fellyebb való büntetés 25. Forintnál több né légyen. A' paraszt szemé­lyek büntetése penigh, elsőben 12. pálcza, másodszor duplical­tassék, de azokirántis a' leg több nagyobb büntetés 50. pálczá­nál né légyen..." A rendelt ünnepek sorrendben a követke­zőek: „l mo Vasárnapok 2 do Kis Karácsony 3 10 Vízkereszt napját 4 t0 Szent Pál fordulását 5 to Gjertya szentölő boldog Aszszony napját 6 t0 Sz: Mátyás Apostol napját 7 mo Sz: Joseph napját gmo Gjümölts oltó Boldog Asz: napját 9 no Nagj Pénteket 10 mo Húsvét Három napot ll mo Sz: Albert püspök és mártír napját 12 mo Sz: Gjörgj mártír napját 13 10 Sz: Fülöp és Jakab napját 14 t0 Sz: Kereszt fel találása napját 15 t0 Áldozó Csütörtök 16 to Pünkösdi három napokat 17 mo Ur Napját 18 mo Sz: Ivány napját 19 mo Sz: László Király napját 20 mo Sz: Péter és Pál Apostolok napját 21 mo Sarlós Boldog Aszszony napját 22 do Sz: Mária Magdaléna napját 23 io Sz: Jakab Apostol napját 24 t0 Ur szine változását 25 t0 Sz: Lőrintz Márton Napját 26 t0 Nagj Boldog Aszszony Napját 27 mo Sz: István Király Napját 28 vo Sz: Bartolom napját 29 no Kis Aszszony napját 30 mo Sz: Köröszt fel magasztalása 31 mo Sz: Máté Apostol és Evangélista napját 32 do Sz: Mihály Arch Angjal napját 33 io Sz: Simon és Júdás Apostol napját 34 to Minden szentek napját 35 t0 Sz: Imre Confessor napját 36 t0 Sz: Márton Püspök napját 37 mo Sz: Ersébet napját 38 vo Sz: Katalin napját 39 no Sz: András Apostol napját 40 mo Boldogh Aszszony fogantatása napját 41 mo Sz: Thamás Apostol napját 42 do Nagj Karácsony 43 io Sz: István prkomártir napját 44 t0 Sz: János Evangélista napját 45 t0 Apró szentek napját Ezeken kivül minden Helység a magha égj ház napját tarto­zik megh tartani".2i Az ünnepek betartatásért a vármegye a helységek tanácsi elöljáróit, a plébánosokat és prédikátorokat tette felelőssé. Nem véletlen, hogy Nagykőrös mezővárosának 1747. évi statútum gyűjteményében is külön helyet kapott az a paragrafus, amely az egyházi ünnepnapok méltó megtartását rendelte el: „Isten ő Szent Felsősége dicsőségére, a' szent Apostoloknak idejétül fog­vást Kereztyén Anyaszentegyháznak rendelése, és meg tartása szerint, a' Vasárnap Isteni tiszteletinek napja lévén, azon a' na­pon mindenféle munkátul meg kellene szűnni, de ezzel, némely­lyek nem gondolván, nem tsak terhes szekereiket mindgyárt dellyesti Praedikatzio után, és sokszor alatta is be hozattyák, hanem más idegeneknek tsudályokra a' Malmokban is bé szok­ták fogni, ha ennekutánna valakin, magán, vagy tselédgyén ta­pasztaltatik, érdemlett büntetését el nem kerüli". A szabályren­deletben azt is előírták, hogy minden gazda rendszeresen járjon templomba, hallgassa a prédikációkat, és éljen a szentségekkel. Ellenben, ki-ki méltó büntetését veszi el. 22 Az istenfélő, erkölcsös viselkedés érdekében tiltották a ká­romkodást, a civakodást. A református egyház 1652-ben hozott igen elmarasztaló rendelkezést a vétkezők ellen: „Az egeket reszkettető szitkokkal szitkozodokat a Sz. Eccla örök atoc alá vetette: hasonlóképpen azokat is, akic másoktul hallyák, a Praedicatornac és Bíráknak meg nem mondgyác. Úgymint a rettenetes szitkokat, minemüc az lélek mondás, Ördög teremtet­te, Ördögadta, szülte, csinálta, ördöklölkü, dühöslölkü, Ördög anyajú, Ebhitü, meg veszett lelkű, korságos, kő üssön meg és effé­leegyebeket. Hadgyuc es parancsollyuc az Istennec képében és az Hatalmas Császár Urunc címeres leveleben és az Nagyságos Mufti parancsolattyával nekünk adatott hatalommal, hogy ez ilyen szitkosokat a Birac minden helyekben megbüntessenec, annakutánna penitentiat tarcsanak, hogy az Nagy Istennek ha­ragja reánc ne jöjjön." 23 A Füleken székelő Pest vármegye 1667-ben hasonló rendelkezést hozott a káromkodók megféke­zésére: „az parasztság hadnagyai arra figyelmetesen vigyázza­nak, hogy alatta valói az isszonyu káromkodó szitkokat, átko­kat amaz czégéres vétkeket eltávoztassák... hogy valaki az pa­rasztság közül ördögattával, teremtettével, ebattával és éhez ha­sonló utálatos... szitkokkal élne az hadnagy tizedes vagy falusi biró szorgalmatosan annak végére menjen, s első szitokért hat 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom