Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Novák László: Adatok a mezővárosi hiedelem- és szokáskultúrához a XVII-XVIII. századból

előbukkant a pénzásó garabonciás alakban. A tanács elé állították és kihallgatták Tóth József újhelyi születésű 33 esztendős pápista legényt 1794. augusztus 11-én, aki a következőeket mondotta: „Sárkány hordozó garabontzás Deákk vallom magamat. Mondottam hogy nagy bajunk vagyon akor midőn férgeket viszünk szeretsén Országba. Ezek az férgek pedig ugy öszve tsigáznak bennünket, mint a' mákot, hanem azután az Isteni erő ismét öszve visz bennünket". A vallomásából az is kiderült, hogy Bódi István ceglédi lakost azzal ámította, hogy érti a pénzásás tudományát, de csalárdságára hamar rájött: „Nem találtunk semmit; az általam tőle el lopatott, és az földbe ásatott tulajdonfazekát el ismerte, és igy ki tanulta hogy hamis ember vagyok, és igy kifogván rajtam, az Város Házához hozott".

20 Tóth Józsefet, mert bebizonyosodott, hogy katonaszökevény, a vármegyének adta át a ceglédi tanács. EGYHÁZI ÉS VILÁGI HATÓSÁG RENDSZABÁLYAI A MEZŐVÁROSI VISELKEDÉSI MÓD ÉS SZOKÁSOK ALAKÍTÁSÁRA A XVIII. században - de ezt megelőzően már a XVII. században is van példa rá - számos rendelet látott napvilágot, amellyel az egyházi ünnepek, a vasárnap megünneplését írták elő, a templomba járást az istenfélő magatartásformát segítve elő ezáltal. Pest vármegye az 1733. január 27-én keltezett körrendeletébenjelölte meg a kívánalmakat, és felsorolta az ünneplésre előírt napokat: ,,A' mi Kglmes Urunk, és megh koronázott Apostoli Királyunk eö Fölsége, a' Vasárnapoknak és Törvényes ünnep napoknak ugjan országunk élő Törvényeinek értelme szerint, az egész Országban lévő helységbeli Lakosoktul, igazán és annak rendi szerint való megh tartásokat, és megh ülléseket, keményen és égjenlőképpen és külömbözés nélkül parancsollya, senkit azoknak meg tartásátul és meg üllésétül is az országbéli Lakosok közül ki nem vévén, és fel nem szabadítván, azoknak penigh büntetéseket, valakik ezen eö Fölsége Kglmes parancsolattyának, és rendelésének ellenközön lesznek, avagj ünnep szegesben tapasztaltattnak, az alábbvaló fel tett mód szerint méltóztatott eö Fölsége el rendelni, és ki adni; tudniillik: hogj a' Nemes Személyek pénzben, a' paraszti rendben lévők pedigh bőrökben, vagjis testekben büntettessenek a' Nemes Vármegyék, és Királyi Várossok Magistratussai... a' Nemes Személyekk pénzben való büntetések elsőben 6. Forint légyen, ha penigh másodszoris többször abban tapasztaltattnak, a' büntetés duplicaltassék, ugj mint azonáltal, hogy a' leg fellyebb való büntetés 25. Forintnál több né légyen. A' paraszt személyek büntetése penigh, elsőben 12. pálcza, másodszor duplicaltassék, de azokirántis a' leg több nagyobb büntetés 50. pálczánál né légyen..." A rendelt ünnepek sorrendben a következőek: „l

mo Vasárnapok 2

do Kis Karácsony 3

10 Vízkereszt napját 4

t0 Szent Pál fordulását 5

to Gjertya szentölő boldog Aszszony napját 6

t0 Sz: Mátyás Apostol napját 7

mo Sz: Joseph napját gmo Gjümölts oltó Boldog Asz: napját 9

no Nagj Pénteket 10

mo Húsvét Három napot ll

mo Sz: Albert püspök és mártír napját 12

mo Sz: Gjörgj mártír napját 13

10 Sz: Fülöp és Jakab napját 14

t0 Sz: Kereszt fel találása napját 15

t0 Áldozó Csütörtök 16

to Pünkösdi három napokat 17

mo Ur Napját 18

mo Sz: Ivány napját 19

mo Sz: László Király napját 20

mo Sz: Péter és Pál Apostolok napját 21

mo Sarlós Boldog Aszszony napját 22

do Sz: Mária Magdaléna napját 23

io Sz: Jakab Apostol napját 24

t0 Ur szine változását 25

t0 Sz: Lőrintz Márton Napját 26

t0 Nagj Boldog Aszszony Napját 27

mo Sz: István Király Napját 28

vo Sz: Bartolom napját 29

no Kis Aszszony napját 30

mo Sz: Köröszt fel magasztalása 31

mo Sz: Máté Apostol és Evangélista napját 32

do Sz: Mihály Arch Angjal napját 33

io Sz: Simon és Júdás Apostol napját 34

to Minden szentek napját 35

t0 Sz: Imre Confessor napját 36

t0 Sz: Márton Püspök napját 37

mo Sz: Ersébet napját 38

vo Sz: Katalin napját 39

no Sz: András Apostol napját 40

mo Boldogh Aszszony fogantatása napját 41

mo Sz: Thamás Apostol napját 42

do Nagj Karácsony 43

io Sz: István prkomártir napját 44

t0 Sz: János Evangélista napját 45

t0 Apró szentek napját Ezeken kivül minden Helység a magha égj ház napját tartozik megh tartani".2i Az ünnepek betartatásért a vármegye a helységek tanácsi elöljáróit, a plébánosokat és prédikátorokat tette felelőssé. Nem véletlen, hogy Nagykőrös mezővárosának 1747. évi statútum gyűjteményében is külön helyet kapott az a paragrafus, amely az egyházi ünnepnapok méltó megtartását rendelte el: „Isten ő Szent Felsősége dicsőségére, a' szent Apostoloknak idejétül fogvást Kereztyén Anyaszentegyháznak rendelése, és meg tartása szerint, a' Vasárnap Isteni tiszteletinek napja lévén, azon a' napon mindenféle munkátul meg kellene szűnni, de ezzel, némelylyek nem gondolván, nem tsak terhes szekereiket mindgyárt dellyesti Praedikatzio után, és sokszor alatta is be hozattyák, hanem más idegeneknek tsudályokra a' Malmokban is bé szokták fogni, ha ennekutánna valakin, magán, vagy tselédgyén tapasztaltatik, érdemlett büntetését el nem kerüli". A szabályrendeletben azt is előírták, hogy minden gazda rendszeresen járjon templomba, hallgassa a prédikációkat, és éljen a szentségekkel. Ellenben, ki-ki méltó büntetését veszi el.

22 Az istenfélő, erkölcsös viselkedés érdekében tiltották a káromkodást, a civakodást. A református egyház 1652-ben hozott igen elmarasztaló rendelkezést a vétkezők ellen: „Az egeket reszkettető szitkokkal szitkozodokat a Sz. Eccla örök atoc alá vetette: hasonlóképpen azokat is, akic másoktul hallyák, a Praedicatornac és Bíráknak meg nem mondgyác. Úgymint a rettenetes szitkokat, minemüc az lélek mondás, Ördög teremtette, Ördögadta, szülte, csinálta, ördöklölkü, dühöslölkü, Ördög anyajú, Ebhitü, meg veszett lelkű, korságos, kő üssön meg és efféleegyebeket. Hadgyuc es parancsollyuc az Istennec képében és az Hatalmas Császár Urunc címeres leveleben és az Nagyságos Mufti parancsolattyával nekünk adatott hatalommal, hogy ez ilyen szitkosokat a Birac minden helyekben megbüntessenec, annakutánna penitentiat tarcsanak, hogy az Nagy Istennek haragja reánc ne jöjjön."

23 A Füleken székelő Pest vármegye 1667-ben hasonló rendelkezést hozott a káromkodók megfékezésére: „az parasztság hadnagyai arra figyelmetesen vigyázzanak, hogy alatta valói az isszonyu káromkodó szitkokat, átkokat amaz czégéres vétkeket eltávoztassák... hogy valaki az parasztság közül ördögattával, teremtettével, ebattával és éhez hasonló utálatos... szitkokkal élne az hadnagy tizedes vagy falusi biró szorgalmatosan annak végére menjen, s első szitokért hat 207