Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig
38. kép: Szolnok és környéke az I. orsz. katonai felmérés során, az 1783-ban készült színes felvételi lapról, (részlet). A várban és a sűrűn, egymás mellett épült lakóházak az eredetin piros színnel, a szérűskertekben lévő gazdasági épületek zöld színnel jelöltek. így jobban elkülönül a kétbeltelkes település szerkezete. A térképen szereplő későbbi beírások: „Nach PüspökLadány" és a „Projekt. Durchstich" mutatják, hogy a Kriegsarchivban Őrzött katonai térképeket az Önkényuralom korában, 1850-1860 között is használták a vasútépítések és a Tiszaszabályozás tervezésénél. - Településtörténetileg érdekes, hogy az 1847-ben felavatott tiszai pályaudvartól a vasutat a Tisza partján akarta továbbvezetni az Osztrák Délkeleti Vasúttársaság, ami Szolnokot elzárta volna a Tiszától. A Tanács tiltakozására azonban kénytelenek voltak É-ról megkerülni a várost. Ezért épült meg 1857-ben a mai helyén a II. Indóház és pályaudvar. alapozásakor is megfigyelhettük és felmérhettük a várost övező vizesárok nyomait. 121 Mutassuk most meg Szolnok térképét a Josephinische Aufnahme, a II. József-féle térképsorozatból, amelyet Györffy István is használt településtörténeti tanulmányához. „Az alföldi kertes városok"-hoz. Az I. országos katonai térkép felvételi lapjait a Kriegsarchivban őrzik. A szolnoki lap jelzete: B IXa 527, (38. kép), készítette 1783-ban Sechter százados.!22 A vászonra ragasztott, színes, kéziratos térkép részletes leírása helyett csak néhány fontos dolgot emeljünk ki. Jól kivehető rajta a vár, az „alté Festung Szolnok" a két Zagyvaág és a Tisza által határolva. A várost övező vizesárokban kék színnel vizet jelöl. A mai Gábor Áron tér helyén kerített temető látszik. A Xavéri-kápolnát a városon kívül rajzolja. Településtörténetileg rendkívül fontos, hogy pirossal rajzolja a lakóházakat azon a területen, amely magában foglalja a várat, a Tiszától északra a mai Ady Endre út vonaláig és nyugatra a Petőfi utcáig húzódó részeket. Ezen kívül helyezkednek el a Zagyvától a Tiszáig húzódó - zölddel jelzett - szérűskertek.^ Botár Imre - Györffy István nyomán - kertes településű városnak határozta meg Szolnokot 12 4; „A város, amelyen öszszezsúfolva élt a lakosság, voltaképpen nagyon kis helyen feküdt. Ezeken az összezsúfolt, apró beltelkeken a sok jószágot kiteleltetni lehetetlen lett volna. Nem itt teleltették, hanem a várost közvetlenül körülvevő kertekben... Minél inkább összeszorulva élt a nép lakótelkein a város árkán belül, a kertségen annál inkább szétterpeszkedett. Egész jószágtartása, ólai, cselédsége, szérűskertjei, vermei mind ideszorultak, és a holmit szükséghez képest apránként innen hordták be a lakóházhoz... A nagy jószág számára emelt ólakban, istállókban lakott a cselédség is, nem volt külön lakószobájuk." 199
