Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

31. kép: Szolnokon az Ady Endre u. 33. számú - 1737-ben épült, már lebontott - ház tiszta szobájában a mesterge­rendát tartó pillérek - Mária és Jézus ábrázolással. Mérete 105 x 30, illetve 107 x 30 cm. A Damjanich Mú­zeum gyűjteményében. Ha a ma műemléknek számító barokk épületek építési ada­taiból néhány új forrást közzé is tettünk, tanulmányunk terje­delme nem engedi meg, hogy a műemlékek részletezésével és le­írásával is foglalkozzunk. Egyre mégis fel szeretnénk még hívni a figyelmet. A szolnoki múzeum állandó régészeti-történeti kiál­lításán 1964-1974 között bemutatásra került a 31. képen látható két barokk dombormű, amely Szolnokról, az Ady Endre u. 33. száma alatti - 1729-ben épült - parasztházból került a múzeum gyűjteményébe. A lebontott ház tisztaszobájában a mesterge­renda két végét pillérszerűen tartotta a Mária és Jézus dombor­mű-ábrázolásával díszített lapos tölgyfa gerendapár. A Fájdal­mas Szűz és a Szenvedő Krisztus elnevezésű barokk dombor­művek valamelyik provinciális mester munkái. Ha művészileg nem is nagy értékű alkotások, de arra igen alkalmasak, hogy következtetni tudjunk arra a nagy veszteségre, amelyeket Szol­nok 1739-es és 1742-es kétszeri égése okozhatott a csaknem megsemmisült város művészi értékeiben is. A szolnoki várat részletesen bemutató térképek közül ma­gasan kiemelkedik az az 1753-ban készült színes, kéziratos tér­kép, amely a Kriegsarchivban található. Jelzete: „I C: V. 3." Mérete 30 x44,7 cm. Készítője: „Josfeph] Riemel.. .21 ten Sept. 753 fecit" - mint az a térkép jobb alsó sarkában olvasható. S alatta a folyóban ceruzával írva alig kivehetően: „Von La Motte.. .25. Sept. 1753" (32. kép).">4 A szolnoki vár térképének külön címe vagy felirata nincs, így a jelmagyarázat bevezető sorait használjuk e célra: „Die Vöstung Szolnok, Wie Solche: Anno 1753: gewesen und was darán gemacht worden ist, - und Pro 754: zu machen komét." Magyarul: Szolnok vára, amilyen 1753-ban volt és amit benne renováltak, - és az 1754-re jutó tennivalók. Ha a jelmagyarázatot sorra vesszük, már a sorrendből is kitűnik, hogy a térkép katonai célokra készült, mert döntően a katonai épületeket és építkezéseket részletezi. Csak elvétve és kisebb arányban találunk más épületekről adatokat, de mégis emeljünk ki ezek közül egyet, ami építészettörténetileg és mű­emléki szempontból legtöbbet ad a múzeumi kutatás számára, s lehetővé teszi a középkori templom és a hozzátoldott török me­cset - már elkezdett - és a jövőben majd sorra kerülő ásatását. Vizsgáljuk meg az eredeti rajz tanulmányozásakor készült jegyzeteimet (33. kép). Számunkra legfontosabb a „P"-vel jel­zett templom, amelynek méretei pontosan leolvashatók. A templom K-i oldalán egy középkori templom alaprajza ismer­hető fel: a hajó hossza 4 öl, szélessége 3 öl. A nyolcszög három oldalával záródó szentély [gótikus építésre utal] hossza 1,5 öl. Méterre átszámítva 11-12 m hosszú és 6 méter széles gótikus templomot ábrázoltak az 1753-as térképen. S ezt bővítették a törökök egy 8 x 8 öl nagyságú, négyzet alaprajzú helyiséggel, amikor mecsetté átalakították. Ha ezt is méterre számítjuk át, kb. 16x16 m-es négyzetalakú épületet kapunk. Pontosak-e vajon ezek a méretek? - vetődhet fel a kérdés, amikor a fenti következtetéseket olvassák. A felelet: igen! S mi­vel bizonyítjuk? 1973 nyarán egy rövidebb ásatást folytattunk a vízikapu környékén, a térképen megjelölt helyen. S amikor a felső humuszréteget letolattuk egy kisebb földgyaluval, rábuk­kantunk a mecset nyugati részének alapárkaira, amely ugyan­csak 16 méteres mért adatot nyújtott. A mecset nyugati oldalá­hoz építve megtaláltuk egy minaret - fagerenda alapra rakott, terméskövekből mésszel összecementálódott - alapzatát is.'os Az ásatás továbbfolytatását nemcsak az anyagiak akadályoz­ták, hanem az is, hogy a dzsámi K-i része és a középkori temp­lom alapfalai a várplébánia kőkerítésén belől húzódnak, ame­lyet jóval vastagabb humuszréteg borít, s a plébánia épülete is akadályozta a feltárási munkát. Ha a mecset rajzát jobban megnézzük, sátortetős megol­dástjelöl. Már pedig a dzsámikat kupola szokta borítani. Soká­ig nekem magamnak is rejtélynek tűnt, míg kezembe nem ke­rült, az előzőekben már ismertetett irat 1696-ból, amelyben a szolnoki várparancsnok javaslatára a templom tetejét borító nagy mennyiségű ólom értékesítéséből„nemcsak a templom új befedésének, hanem a kaszárnyák már nagyon esedékes helyre­állításának költségeit is fedezni" lehetett. Ha a török dzsámi esetében a térképről lemért és átszámí­tott adatok ennyire egyeztek a valóságban is mérhetőkkel, ak­kor ezt a térkép többi mérhető adataira is vonatkoztathatjuk. így van ez a várból a városba vezető út kezdetét jelentő szögle­tes kaputoronynál is. A 32. képen látható kaputorony alaprajza 2,5 x 3,5 öl méretű, azaz átszámítva kb. 7 x 5 méter. De térjünk vissza újból a jelmagyarázat pontjaira. B: A hely, ahol az újon­nan épülő parancsnoki szállás álljon, kerítéssel ellátva. C: Az is­tálló, amely zsúppal befedve már áll. D: Kert a parancsnok szállása előtt [az eredetin zöld színnel rajzolva]. E: Kert a tüzér­tiszt szállása előtt [ez is zölddel színezve]. F: A gyalogsági ka­szárnya a helyőrség részére, a kőművessel a fele újonnan építve [a felső része pirossal festve, téglaépületet jelez], az ablakok, aj­tók és a szállás, amelynél nemrég időztünk. G: A kamarai ven­190

Next

/
Oldalképek
Tartalom