Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

kat mind hasadásokat mind vakolást mind pedigh feiritést becsülettel véghez vigye, a mellett eő kegyelme mind meszet, mind pedigh vasat a mi költsigűnkra fogadása szerint szerez, leszen fizetése 60 id est [azaz] hatvan rénes forintok, búza id est tizen négy kila es egy szalonna kiért eő kegyelme' tartozik tehetsige szerint Istennesen híven igazán eliárni es munkálódni az említett Templom[nak] fel újításában. Anno Ut Supra. Attam ezen Conventionalis Levelemet illyen Emberek előtt ugy mint Tárkány Pál Syndicus Confrater Kátay István, Mészáros Mihály, Simon György Uraimék előtt * Sámuel Kártik Fr Fortunatus Gőczén keze kereszt vonása pl. [Praejsidens Szolnokiensis" A négyoldalas irat első oldalán a jobb alsó sarokban ovális alakú papír pecsét, domború ábrázolással. Közepén álló figura vehető ki, magasratartott kézzel, bottal. Kétoldalán és alul körirat. Csak az utolsó szó: SZOLNOK olvasható ki tisztán. Az álló alak valószínűleg Kapisztrán Jánost, a templom védőszentjét ábrázolja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni - a fontos építési adatok mellett - azt a tényt sem, hogy az építési szerződés 1700-ban magyar nyelven íródott, és nemcsak a tanúk magyar nevűek, 7. kép: Szolnok vára 1705-ben. Jelmagyarázat: Az 1. számtól a nincsen a Tisza felől csak egy sor fenyőfa-palizáta, min2-ig: holott kapuhely hagyatott, alapjaiban kész és befe- den földtöltés nélkül. 5-től 6-ig: ahol most kapu van, jezye van. A 2-től a mostani, régi kapuig hasonlóképpen földhányások vannak, de nincsen szabályosan feltöltve! elkészült. A 3-tól a 4-ig: a bástyáig semmirekellő, a 6-tól 7-ig: tiszaháti módon árok formára igazítva, bástyája sem védelemre való. 4-től az 5-ig: semmi egyéb A rajz melléklet Károlyi Sándor 1705. okt. 4-én Szolnokról Rákóczinak küldött leveléhez. 167 hanem a munkát végző kőműves mester is értett magyarul, mert különben a szerződés német, vagy latin nyelvű lenne. A török kiűzése után a várost megülő népesség összetételére ad támpontot. Az 1700-as évek elején a városi élet kezd kibontakozni. A városi közigazgatás hivatalos működése 1702-ben indul meg. „Ez év tavaszán kérik még csak úgy általában »szolnokiaknak« nevezve magukat, hogy a kincstár lépjen velük szerződésre. Ekkor a szerződés megkötése után alakulnak meg, ettől kezdve hivatalos formula szerint leveleznek a felsőbb hatóságokkal: Judex et iurati oppidi Szolnok (Szolnok város bírája és esküdtjei). Továbbá ez évben jelenik meg irataikon a hitelesség jeléül pecsétjük is... Egyszerű volt, körirata: Sigillum oppidi Szolnok (Szolnok város pecsétje). Alul egy ekevas látható, felette a széleken búzakalász, a közepén pedig kivont kard. Bizonyára azt jelképezte, hogy katonák és földművesek lakják a várost."

24 1703 nyarán Rákóczi Ferenc serege már a Tiszántúl nagy részét hatalmába kerítette. Watters szolnoki várparancsnok sürgette is a szolnoki vár megerősítését és felszerelését. Néhány dokumentummal idézhetjük fel a vár akkori helyzetét. A Német Lovagrend bécsi levéltárában találtam rá egy olyan leírásra,