Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai

Mégis - mint már említettük - nem azonosítható a magukat jászságiaknak nevező falvak és városok csoportja a hajdani Jászsággal. A jászsági járás települései egyaránt jászságiaknak tekintik magukat, s Jánoshida, Alattyán vagy Pusztamonostor lakói éppen úgy felkapják fejüket a Jászságról vagy Jászkunságról hallván, mint a valóban jász múltúak. Ezektől azonban éppen az eltérő történeti múlt miatt mégis élesen elválnak, s látszik, hogy a tudatnak nincsen valóságos alapja. Az 1876 után kialakult közigazgatási egység területén azonban a jász tudat meglétével, Jászsághoz való tartozás hangoztatásával találkozhatunk.

116 Ám éppen ezek a községek mutatják meg az igazi jász közigazgatási és történeti tudathoz mennyire hozzátartozik a múlt, a kultúra, s mennyire nem lehet gyökér nélkül átvenni egy ilyen, egész etnikai csoportot átfogó és jellemző tudatot. Ma a jász tudat, immár a jászsági járás keretei között, megerősödőben van. A legkülönbözőbb seregszemlék, fesztiválok, sportesemények teret adnak a jász kultúra, a jász virtus hangoztatásának, a kulturális örökség felmutatásának. „Jászsági Népi Együttes", „Lehel SE", „Lehel Vezér Gimnázium", „Jász Múzeum" megannyi utalás múltjukra, s éltetője a tudatnak. Honismereti szakkörök, képzett és kevésbé avatott kutatók gyűjtik a helybeli hagyományokat, kulturális értékeket, gyűjteményeket, múzeumokat alapítanak, szerveznek, s minden helyből előkerült adatot, értéket - éppen mert tudományosan nem mindig kielégítő felkészültségük, öntudatuk pedig erős -jász-nak minősítenek.

137 Ma a 100 évet meghaladó, szintén a jász emlékek öszJEGYZETEK: 1 Gyárfás I. III. 7. oklevél - V. ö.: Szabó L, 1979. 26-35. 2 U. a. 11., 13. oklevél. 3 U. a. 42. oklevél 4 U. a. 7. oklevél. - A nomád birodalmak népeinek, köztük a magyarok etnikai tudatához, társadalmi berendezkedéséhez lásd a következő munkákat: László Gy. 1944. - Gvörffy Gy. 1958. - U. ő. 19771a. 25-53. - Szűcs J. 1974. - Dienes I. 1972. 5 Gyárfás I. III. 13. oklevél 6 Kuun G. 1880. - V. ő: 1885. - Mándoky 1.1972. - U: ö: 1973. - Mándoky Kangur I. 1975/a. - V. ő: 19751b. - Tálasi I. 1977. 7 Melich J. 1912. - Gombocz Z. 1923. - Németh Gy. 1958. - Fekete L. 1968. - oszét nyelvről, annak iráni jellegéről lásd: Abaev V. I. 1949. I. - V. ő: 1964. Maculevics L. A. 1947. - Kaloev B. A. 1971. - Szabó L, 1979. 8 Németh Gy. 1958. 9 Bartucz L. é. n. IV. - U. ő: 1939. - Régészeti ásatási anyag elemzése: Bartucz L. 1913-14. 10. Jászságra vonatkozó vizsgálatok: Henkey Gy. 1973. U. ő: 1974/b. - Kiskunságra vonatkozó vizsgálatok: Henkey Gy. 1961. - U. ö: 1961 la. - U. ö: 1961/b. - U. ő: 1962-63. U. ő: 1974/a. - A Nagykunság mai lakosságának embertani felmérését is Henkey Gy. végzi. 11 Szabó L. 1974 V. 75-92. U. ő: 1978íh. Györffy Gy. 1958. -69. - A filiszteus nevet a szerző a mohamedán alán népekkel hozza összefüggésbe. 12 Arlumonov. M. I. 1960. - V. ő: 1962. - Pletnyera. Sz. A. 1960. - U. ö: 1962. - Bartha A. 1958. Ez utóbbi a magyarok szempontjából elemzi az ásatásokat Sarkéi és Belaja-Vezsa területén. - Újabb összefoglalás erről: Fodor I. 1975. 13 Györffy Gy. 1977ja. 25-39. 14 Gyárfás I. II. és oklevéltára a magyarországi kunokról 1301-ig. - V. ö: Kring M. 1932. - Györffy Gy. 1953. 15 Gyárfás I. III. 7. oklevél - Szabó L. 1974/d 16 Györffy Gy. 1953. 264. 17 Szabó L. 1974/d 163-238. - U. ő: 1978/d. 18 Gyárfás

I. III. 27. - Banner J. 1921. 178.- Gyárfás I. III. 495.; 514-515. - Gyárfás I. IV. 536. - Gyárfás I. III. 511.512-518. 19 V. ö.: Diószegi V. 1958. - U. ő: 1973. - Szűcs S. 1946. - U. ő: 1954. - U. ö: 1956. - V. ő: 1957. - U. ő: 1962. U. ő: 1977. - Tálasi 1. 1977. 20 Szabó L. 1974/c. 135-162. - Selmeczi László 1980-ban megkezdett négyszállási ásatásai azóta igazolták a betelepedett jászok bizánci kereszténységgel való szoros kapcsolatát. 21 Gyárfás I. III. 7. oklevél, „que iidem Jazones et tota generatio eorum in diversis expedicionibus nostris, locis et temporibus admodum opurtunis, cum morte quam plurimorum fratrum et proximum suorum et effusione sangvinum eorum, sumpme fídelitatis affectu exhibuerunt et eciam impenderunt. . ." - Pintér J. é. n. 104-105. szegyűjtése és megőrzése miatt létrehozott, Lehet-kürtöt is őrző Jász Múzeum mellett, gyűjtemény-, s vele együtt múzeum-alapítási igény van: Jászárokszálláson, Jászszentandráson, Jászapátiban, Jászágón, Jászfényszarun, Jászjákóhalmán, Jászalsószentgyörgyön, Jászladányban, Jászkiséren. S minden településen népes hallgatósága van a jász múlttal foglalkozó előadásoknak. Csak a hasonló öntudatú Nagykunságban mutatkozik még hasonló intenzitású érdeklődés, helytörténeti kutatás Szolnok megyében. Ez az érdeklődés is mutatja a múlt iránti érdeklődés mértékét, a jász öntudat eleven hatását. A jász társadalom a gazdasági életben is megtalálja a lehetőséget jász mivoltának hangsúlyozására. Legjelesebb ipari termékeiket jászként forgalmazzák, s tudatosan kötik magukhoz: „Lehel Hűtőgépgyár" illetve a „Lehel hűtőszekrény" (emblémájában is), a Szolnok megyében forgalmazott „Jász-tej", „Jász-kenyér" (kerek, jó minőségű házi kenyér), a jászárokszállási „Jász-bútor", mind a minőségi termék védjegyéül, büszke nevéül szolgál. Minthogy mindez járási szinten szervezett gazdasági egység, s nemcsak a volt jászsági településeket foglalja magába, részesíti benne, s egyúttal kiterjeszti a jász tudatot a járás nem jász községeire is. A jász tudat így ma is elevenen élő és ható érték, összefogója a volt jász településeknek, s mindazon településeknek, amelyek később lettek a járás - egy közigazgatási alegység - részei. Táplálója a történeti múlt, egy kulturális örökség, határai pedig szélesedében vannak. E szélesedés egyben kisugárzást, értékadást is jelent. 22 Gyárfás I. III. 7. oklevél. ,,.. . in statum, numerum et Cetum Jazonum regié Maiestati specialiter exercituate debencium transferendos duximus et etiam agregandos." 23 Azokat az eseteket soroljuk elő, amikor a jászok ügyében intézkedik a nádor, de minta kunok bírája: 1366. Kont Miklós „regni Hungáriáé Palatínusét Judex Cumanorum", 1391-ben István nádor, 141 l-ben Garai Miklós nádor, 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor, 1451-ben Garai László nádor, 1459-ben Guti Ország Mihály nádor, 1521-ben és 1523-ban Báthory István nádor (kunok bírája cím nélkül). V. ö: Gyárfás I. Hl. 46., 58., 91., 126., 148., 163., 252., 253., 255., sz. oklevelek. Ezzel szemben amikor nem nádor intézkedik előfordul - bár következetlenül -, „jászok és kunok bírája" címet használnak, fgy: 1419-ben Perényi Miklós főlovászmester („Cumanorumqueet Philisteorum Regalium Judex"), 1427-ben Kátai Mihály Szolnok megye főispánja („Judici Philisteorum et Cumanorum"), 1428-ban Hédervári Lőrinc királyi lovászmester („Judici Philisteorum et Cumanorum"). Ez utóbbi 1438-ban mint nádor, már elhagyja a fiüszteusok címet. V. ö: Gyárfás I. III. 93., 108., 109. sz. oklevelek. 24 Gyárfás I. III. 243. sz. oklevél semper Libertate usi, quod per se Plébános in medio eorum eligere habuerunt, huiusmodique Libertate huncusque usi. . ." 25 Első oklevél, amely erről szól Zsigmond 1407-ben keltezte. Gyárfás I. III. 78. sz. oklevél. 26 Gyárfás I. III. 191. sz. oki. „ut taxám seu collectam sive contributienem aliquam in médium populorum nobilium dictorum Comitatuum Hewesiensis et Zolnok exterioris solvere nunquam teneantur ..." 27 „Illos etiam pharetrarios seu homines exercituantes, quos ipsi Philistei nostri de ipsorum medio ad exercitus nostros ex nostra comissione et disposicione dirigere debent, semper debitis temporibus appromptuando versus et ad illas partes, quas iusserimus, vei dicti iudices eorum comisserint, sine tarditate et dissimulatione aliquali destinare debeant et teneantur.". Gyárfás 1. III I 10. sz. oki. - A tizedekre való beosztás, illetve a kerületek szerinti elrendeződés Árokszálláson. Berényben a legutóbbi évtizedekig élt a? emlékekben. - A középkori jász berendezkedéshez rövid összefoglalásként lásd: Berlász J. 1974. 171-172. Ajászéskun berendezkedés hasonló volt: V. ö: OL. U. et C. Fasc 1. Num. 2. Pertinentiae Arcis Agriensis (1567). Ebben az összeírásban a Jászságban és a két Kunságban a kapitányok száma külön fel van tüntetve. - Az állandó hadi készültségről, a férfiak belső kiképzésének rendjéről nincsenek adataink. A középkorban azonban hasonlónak tartjuk a doni kozákság később részletesen leírt és közismert had- és társadalom szervezetéhez. 28 Gyárfás I. III. 200. sz. oki. „.. . pro quo in Festő Beati Georgy Martirys Ducentos et quinquaginta florenos auri, et in festő B. Michaelis Archangeli similiter ducentos et quinquaginta florenos auri, et potesta trecentos florenos auri, qui trecenti fioreni auri Proventus pharetrales appelantur, singulis annis solvere teneantur." - A tegzespénz Szt. Jakab napi fizetését II. Ulászló 1503. évi oklevele említi. Gyárfás 1. III. 235. sz. oklevél. 29 Gyárfás I. III. 88-92. - Az Újszászra és Szarvasra beköltözött, itt kapitányságot és adományt nyert János, Tamás és Péter, amikor hadrakelnek a jászok, ők is kötelesek nyolc íjjászt kiállítani saját költségükön. Azaz felszerelt, begyakorlott katonát: „.. . iidem Johannes, Thomas et Petrus ad huiusmodi nostrum Exercitum cum okto Faretrariis in eorum expensis proficisti teneantur et sint astrici..." 142