Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai

134 SZML. KL. ír. Egyesületek Mutatója. 1867-1951. 135 Nagy szerepe volt ebben a tankönyveknek: Pl. mindkettőt közli: Jász-NagykunSzolnok Vármegye és Magyarország földleírása. (Tankönyv a népiskolák harmadik osztálya számára. írta Pantó János), Mezőtúr, é. n. kb. 1884-1900. között volt használatban, s nemzedékek nőttek fel rajta. 136 SZMNA. II. 121. kcs. ezt a témát dolgozza fel. 137 A Damjanich Múzeumba érkezett pályamunkák általános tanulsága. (Egyébként másutt is a helytörténeti munkák alapvető hibája ez.) IRODALOM: *AEAEB, B. II., 1949. OceTHHCKHH «HK H 4>ojifcKJiop, T. 1., MocKBa, 1949. *AEAEB, B. ff., 1964. K ajraHo-BeHrepcKMM CMHM. In: Európa et Hungária. Congressus Ethnographicus in Hungária. Budapest, 1964. ARTAMONOV, M. 1., 1960. Szarkel-Belaja Vezsa. In: Szovjet Régészet, 1960. *APTAMOHOB, M. H., 1962. HcTopns Xa3ap. JleHHHrpajt, 1962. Balogh I, 1973. Civisek világa. Bp. 1973. Banner János, 1921. Jászberény név változatai. Mny. 1921. Bartha Antal, 1968. A IX-X. századi magyar társadalom. Bp. 1968. Bartucz Lajos, é. n. Magyar föld - magyar faj. IV. Bp. é. n. U. ő: 1913-14. A jászdózsai honfoglaláskori koponyákról. NÉ. 1913-14. U. ő: 1939. Előadás a Jászkun kongresszuson. In: A kunok 700 éves betelepedésének emlékére rendezett Jászkun kongresszus. Bp. 1939. Bézy István, 1975. Szülőfalum Tiszaszentimre. I—II. Debrecen, 1975. In: Damjanich Múzeum Néprajzi Adattára Bombardus, M. 1718. Topographia Magni Regni Hungáriáé, Viennae, 1718. Dienes István, 1972. Honfoglaló magyarok. Bp. 1972. Diószegi Vilmos, 1958. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Bp. 1958. U. ő: 1973. A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez. In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv I., Szolnok, 1973. Dósa József-Szabó Elek, 1936. Kunszentmárton története. Kunszentmárton, 1936. Erdész Sándor, 1973. A redempciós per utóhullámai. In: Jász Múzeum, Jubileumi Évkönyve (1874-1974). Jászberény, 1974. Fekete Lajos, 1968. A hatvani szandzsák 1500. évi adóösszeírása. Jászberény, 1968. Fényes Elek, 1839. Magyarország geográphiája. .. I-VI. Pest, 1839. Fodor István. 1975. „Verecke híres-útján..." Bp. 1975. • • Fodor Ferenc, 1942. A Jászság életrajza. Bp. 1942. Fodor Zoltán, 1963. A Rákóczi-szabadságharc Szolnok megyében. Oklevéltár. (Kézirat) In: Damjanich Múzeum Helytörténeti Adattára. Szolnok, 1963. Gombocz Zoltán, 1923. Ossetes et Jazyges. In: Revue des études hongr. et finnoogr. Bp. 1923. Gyárfás István, I-1II. A jász-kunok története. I-IV. Kecskemét, Bp., Szolnok 1870-1883. Györffy György, 1953. A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Bp. 1953. U. ő: 1958. A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig I—II. közi. Századok, 1958. U. ő: 1977. István király és műve. Bp. 1977. Hanák Péter, 1975. Magyarország a Monarchiában (tanulmányok), Bp. 1975. Hársfalvi Péter, 1965. Törekvések a parasztbirtok „védelmére". In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I—II. Bp. 1965. Heltai Gáspár, 1789. Magyar krónika. Nagy-Győr, 1789. Henkey Gyula, 1961/a. Jellegzetes embertípusok Kecskemét környékén. Kecskemét 1961. U. ő: 1961/b. Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata. Kecskemét, 1961. U. ő: 1962-1963. Szabadszállási kunok embertani vizsgálata. In: Népkutató Kör Évkönyve, Kecskemét, 1962-1963. U. ő: 1973. Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához. In: Jászdózsa és a palócság. Eger-Szolnok, 1973. U. Ő: 1974ja. Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához. In: Cumania II., Kecskemét 1974. U. ő: 1974jb. Jászboldogháza népességének etnikai embertani vizsgálata. In: Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve (1874-1974). Jászberény, 1974. Iliid Viktor, é. n. Jegyzetek a Jászságról 1-X. (kézirat). In: Damjanich Múzeum Helytörténeti Adattára. Jászberény-Szolnok, é. n. Holló József, 1976. Heves és Külső-Szolnok megyék közigazgatási területének változásai a XVII-XIX. században. (Sokszorosított anyag a KSH Heves megyei Igazgatósága kiadványa). Eger, 1976. Horváth Péter, 1801. Commentatio de initiis, ac maioribus Jazygum et Cumanorum..., Pest, 1801. U. ő: 1825. Értekezés a kunoknak és jászoknak eredetekrül. . . Pest, 1825. Illésy János, 1905. A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek. Századok, 1905. Jerney János, 1837. Gondolatok a jász-kürtről.. ., Szeged, 1837. KAJIOEB, B. A., 1971. OceTHHM. MocKBa, 1971. Kelé József, 1904. Jász-Kunság megváltása. Bp. 1904. Kelemen Kajetán, 1877. A Jász-Kun Redemptio. .., Szeged, 1877. Királyi regulatio, 1882. A jászok és kunok részére 1751 -dikben ki adatott Királyi Regulatio... Szolnok, 1882. Kiss József, 1968. A Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a milléniumig (1867-1895). Bp. 1968. U. 6:1971. Jászkunok a Rákóczi-szabadságharcban. Klny. A Történelmi Szemle 1971. évf-ból. U. ö: 1974. K üzdelem a jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben (1702-1720). Klny. Agrártörténeti Szemle 1974. évf-ból. Kring Miklós, 1932. Kun és jász társadalmunk a középkorban. Századok, 1932. Kuun Géza, 1880. Codex Cumanicus. Bp. 1880. U. ő: 1885. A kunok nyelvéről és nemzetiségéről. Bp. 1885. László Gyula, 1973. Lehel kürtje. Jászberény, 1973. MTT Magyar Törvénytár. Bp. 1896-tól folyamatosan kiadott kötetei. *MAH\'JIEBMH, Sí. A., 1974. AjtaHCKas npoöjieMa H 3THoreHe3 CpeaHeií A3HH. MándokiIstván, 1972. A hontos széki kunok. In: Székesfehérvár évszázadai. 2. Székesfehérvár, 1972. U. ő: 1973. A kun miatyánk. In: Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve. I. Szolnok, 1973. Mándoki Kangur István, 1974. A kun nyelv. In: Karcagi várostörténeti tanulmányok. Karcag, 1974. U. ö: 1975. A kun nyelv magyarországi nyelvemlékei. In: Keletkutatás. Bp. 1975. Melich János. 1912. A jász népnévről. Mny. 1912. Molnár Ferenc, 1803. Jász Berény Városában lévő Leel-Kürtének vagy Jászkürtnek ösmérete. Klny. 1803. Nagy Kálózi Balázs, 1943. Jászkunsági reformátusok leköltözése a Bácskába II. József korában. Bp. 1943. Németh Gyula, 1958. Eine Wörterliste der Jassen der Ungarlandischen Alanan. Berlin, 1958. Orosz István, 1965. A differenciálódás és kisajátítás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I—

II. Bp. 1965. Palugyay Imre, 1854. Jász-Kun Kerületek. Külső Szolnok vármegye leírása. III. Pest, 1854. Pintér Jenő, é. n. Jászberény rendezett tanácsú város levéltárában lévő kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény, é. n. Pletnyeva, Sz. A., 1960. Besenyők, torkok és polovecek a déloroszországi steppéken. In: Szovjet Régészet, 1960., 1962. Révész Imre, 1966. Bécs Debrecen ellen. Bp. 1966. Rusvay Lajos, 1940. Jásztelek története, (kézirat), Jásztelek, 1940. Szolnoki Damjanich Múzeum Helytörténeti Adattára. Selmeczi László, 1966. Népi műemlékkutatás Szolnok megyében. Jászkunság, 1966. Selmeczi László, 1973. Adatok és szempontok a kunok régészeti kutatásához Szolnok megyében. In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv, Szolnok, 1973. Seres Péterné, 1975. Jász-Nagykun^-Szolnok vármegye kialakulása. Szolnok, 1975. Sipos Orbán, 1880. Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról (1879). Szolnok, 1880. Soós Adorján, 1944. A kunok és jászok története a kunok betelepedésétől a mohácsi vészig. Bp.1944. Szabó Irén, 1971. Egy jász falu gazdasági-társadalmi képe a redemptio után. Debrecen, 1971. Szabó István, 1973. Egy jászdózsai család genealógiája. In: Jászdózsa és a palócság, Eger-Szolnok, 1973. Szabó István-Szabó László, 1977. Szolnok. (Útikalauz). Bp. 1977. Szabó Lajos, 1966. Szegények és tanácsbeliek ellentéte Kunhegyesen a XVIII-XIX. század fordulóján. Szolnok, 1966. U. ö: 1973. A „Mirhó gáttyának" építése. (Adatok a „Tisza II." előtörténetéhez). In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv. Szolnok, 1973. Szabó Lajos-Zsoldos István, 1969. Fejezetek Kisújszállás történetéből. Szolnok, 1969. Szabó László, 1966. Mária Terézia 1760/61-es cigányrendelete a Jászságban. Jászkunság, 1966. U. ő: 1974/a. A jászok magyarországi betelepedése. In: Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve (1874-1974). Jászberény, 1974. U. ő: 19741b. A középkori jászsági lakosság etnikai jellegéhez. In: Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve (1874-1974). Jászberény, 1974. U. ö: 1974jc. A redempció hatása a Jászság kultúrájára. In: Paraszti társadalom és művelődés a 18-19. században. I. Faluk. Szolnok, 1974. U. ő: 1974/d. Kertes települések az Alföldön. (Kézirat). Damjanich Múzeum Néprajzi Adattára. Szolnok, 1974. U. ő: 1976. Egy tárgy szótörténeti háttere. In: Túrkevei Tanulmányok. Túrkeve, 1976. U. ő: 19781a. A kiskunsági puszták emléke a mai Jászságban. Cumania. V. Kecskemét, 1978. U. ő: 1978/b. A jászok mítoszalkotási, kísérlete a XVII-XVIII. században. In: Mítosz és történelem. Bp. 1978. U. 6:1978Jc. A redempció hatása a Jászság kultúrájára. In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv. II. Szolnok, 1978. U. ö: 1978/d. Wortgeschictlicher Hintergrund eines Gegenstandes. In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv. II. Szolnok, 1978. U. ö: 1979. A jász etnikai csoport I. Szolnok, 1979. Szántó Konrád, 1974. A jászberényi ferences templom története. Bp. 1974. Szederkényi Nándor, Heves vármegye története, Eger, I-IV. Szűcs Jenő, 1974. Nemzet és történelem. Bp, 1974. Szűcs Sándor, 1946. Pusztai krónika. Bp. 1946. U. ő: 1954. Ludas Matyi cimborái. Szolnok, 1954. U. ő: 1956. Háry János bajtársai. Bp. 1956. Szolnok, 1956. U. ö: 1957. Pusztai szabadok. Bp. 1957. U. ő: 1962. Szól a duda, verbuválnak. Bp. 1962. U. 6: 1977. Régi magyar vízivilág. Bp. 1977. Tálasi István, 1977. Kiskunság. Bp. 1977. Tóth Ilona, 197'3/a. Határhasználat Jászdózsán. In: Jászdózsa ós a palócság. EgerSzolnok, 1973. Tóth Ilona, 1973/b. Ragadványnévadás Jászdózsán. Stúdium. Debrecen, 1973. Tóth János, 1976. A Jászkunság helyzete a 18. század végén. Jászberény, 1976. Vályi András, 1796-1799. Magyar Országnak leírása. Buda, 1796/99. I—III. Varga János, 1967. A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1769-1849. Bp. 1969. U. ő: 1969. A jobbágy rendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. 1556-1767. 145