Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Benedek Gyula: Tiszapüspöki Fáy László 17. századi számadáskönyvében
A harmadik füzet 1689. május 23 és 1693. február 3 közötti bejegyzéseket tartalmaz, a meghalt id. Fáy László öccse id. Fáy István kezeírásával. A címe: „Fáy István és Ferenc házi feljegyzése a jövedelmek és az osztatlan javak tekintetében." Ez Tiszapüspöki szemszögéből már jelentéktelen, mert a róla való mondanivalója igen szegényes. Ez nyilván onnan ered, hogy vidékünkön a törökkel vívott felszabadító harcok 1687-1699 között hosszan elhúzódtak, az alföldi faluközösségek szétzilálódtak, így a jobbágyok adózást nem tudtak teljesíteni. 6 2. FÁY LÁSZLÓ RÖVID ÉLETRAJZA Ki is volt az a Fáy László, aki a számunkra felbecsülhetetlen értékű feljegyzéseket tette? Az oklevélileg bizonyítható egyik legrégibb magyar nemesi nemzetségből származott a 16-17. század fordulóján. Ősei a Fáy-előnevet a 13. században vették fel, amikor IV. Béla királytól megkapták az Abaúj vármegyei Fáj községet. 7 Fáy László a nemzetség péceli ágából származott. Édesapja II. Fáy István - abaúji alispán, királyi tanácsos, az erdélyi hadak fővezére - édesanyja ecsédi Rőthy Katalin, ecsédi Rőthy Orbánnak - II. Rákóczi György erdélyi fejedelem kassai fő generálisának - a lánya. Apja halála után - amint egy 1645. évben kelt okmányban vallják - „anyjával magukra vették a mindkét ágon lévő gyermekek terheit". Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az 1661. évi családi osztozkodásig - mint legidősebb fiútestvér - Fáy László igazgatta az apja osztatlanul kezelt volt birtokait. Gazdasági szervező munkája mellett kiterjedt közéleti tevékenységet is folytatott. Volt Borsod vármegye alispánja és Abaúj-Gömör-Torna vármegyék táblabírája is. Politikai ideálja neki is a főurak egyéni hatalmán alapuló rendi állam volt, amelynek visszaállításáért vállalta a Habsburgokkal való nyílt szembehelyezkedést is. így gróf hadadi Wesselényi Ferenc nádor híve lett, aki mellett tanácsosi szerepet is töltött be. Elvei mellett Wesselényi 1667. évi halála után is kitartott, így részese volt a Wesselényi-féle összeesküvésnek. A bukás után Fáy László nem menekült a Partiumba, ezért 1670 júliusában letartóztatták, és Pozsonyban raboskodott. 8 1671-ben halálra is ítélték, de még ugyanabban az évben a felmentését javasolták. A börtönéből ennek ellenére királyi kegyelem folytán, csak 1673 júniusában szabadult. 9 Ezután valószínűleg csak a gazdálkodásnak élt, mert semmi nyomát nem találtuk annak, hogy a Thököly-felkelésben (1678-1685) bármilyen szerepet is vállalt volna. Halála valamikor 1683. június 8 és 1684. május 15 között következett be. A felesége Monoky Katalin, aki egy sokkal kisebb közéleti súlyú, szintén Abaúj vármegyei nemesi családból származott. 10 Házasságra valamikor 1650-1660 között léptek, amikor Fáy László költözött a felesége által örökölt felsőmérai kúriába. Monoky Katalin a házasságba szerény örökséget vitt be, a gazdálkodás vezetésében azonban férje kb. 1684. évi halála után nagy szerepet játszott egészen 1696-ig. Az 1696. május 3-i osztozkodás után birtokot nem tartott meg magának, eltartására Ferenc nevű fia kötelezte magát. Ezt azonban nem sokáig élvezte, mert még 1696-ban meghalt. Fáy László nagy birtokszerző és birtokszervező tevékenységet folytatott. Feljegyzései arról tanúskodnak, hogy a gazdálkodás minden ágához kitűnően értett. Az első birtokszerző tevékenységéről 1653. november 16-i dátummal értesülünk, amikor - sógorával, Halmi Gáborral - apósuk, néhai Rőthy Orbán Kővár-vidéki birtokaira keresték „szép igazságukat". 11 Anyjától független gazdálkodásba, annak halála után, 1661 körül kezdett, és ekkor nemcsak a Halmi Gábortól örökölt részen osztozkodtak István nevű öccsével, hanem felosztották egymásközt az addig osztatlanul kezelt atyai birtokokat is. 12 Nem elégedett azonban meg az öröklött birtokokkal, hanem folyamatos, kisebb-nagyobb vásárlásokkal tovább növelte induló birtokainak mennyiségét. Gondossága és operativitása különösen kitűnik abból a feljegyzésből, amelyet a „törvényes dolgai védelmében" eszközölt 1662. március 3-i füleki útja után tett. Itt felsorolja, hogy milyen ügyekben járt el a Fülekre menekült Pest-, Pilis-, Solt- és Heves - Külső-Szolnok vármegyék hivatalos szerveinél. Ebből kiderül, hogy Füleken a szökött jobbágyok megkeresésétől a jogtalan földhasználatig minden szóba került. Az intézkedéseinek egyike Tiszapüspökire vonatkozott, amelyről a szószerinti feljegyzése így hangzik: „A Jakabházy ellen való vigyázást is Ő Kegyelmére bíztam az Tisza Püspöki dologban." 13 Amikor kimerítette az örökléssel és a vásárlással való birtokszaporítási tevékenységet, megkezdte olyan jogbiztosító iratok felkutatását, amelyek révén a lappangó jogait is érvényesíthette, így jutott el többek között a már említett újszászi három házhely jussához is. Birtokszaporító tevékenységének 1670-ben szakadt egyszer s mindenkorra vége. Amikor ugyanis a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért letartóztatták, a birtokait is elkobozták. Az elkobzott birtokokat azonban a család bérelhette a szepesi kamarától. Fáy László a pozsonyi fogságból is „irányította" ezt a munkát, István öccsét levélben rendszeresen instruálta a legcélszerűbb gazdálkodási teendőkről. Az 1673 júniusában történt szabadulása után volt birtokainak csak a felét kapta vissza, mégis a régi egész birtokán folytatta a gazdálkodást, mert a másik felét továbbra is bérelte. 14 Birtokainak a teljes egészében való visszakapását nem érte meg, mert azt királyi kegyelemmel csak 1690-ben az özvegye, Monoky Katalin nyerte vissza. 3. TISZAPÜSPÖKI BIRTOKOSAI A 16. ÉS A 17. SZÁZADBAN A Fáy László-féle birtoktestbe 1661-ben bekerült fél-Tiszapüspöki eddig ismert legrégibb birtokosa Békés Gáspár volt. Amikor 1556-ban török fogságba esett, nemes Tassy Pál lett a haszonélvező, majd 1564. február 26-tól a tulajdonos is. 15 Tassy Pál 1582 körül bekövetkezett halála után özvegyére, Csompor Klárára maradt a kérdéses tiszapüspöki félrész. Csompor Klára azonban az új házassága miatt csak rövid időre tarthatta meg a hagyatékot. Radéczi István egri püspök, királyi helytartó ugyanis Pozsonyból már 1583. november 8-án felszólította, hogy a férje volt birtokait - köztük Tiszapüspöki szóban forgó felét is - adja át a Tassy-örökös Halmi Gábornak és Ráday Gergelynek. 16 Tiszapüspökit Halmi Gábor kapta, amelyet - bár nem zavartalanul - a család 1661-ig bírt. Halmi birtoklását 1597-1600 között az zavarta meg, hogy a gazdátlannak vélt tiszapüspöki részt Kutassy János esztergomi érsek és királyi helytartó egy 1597. március 28-án kelt adománylevéllel Fejér Györgynek és Fejér Mihálynak adta. 17 A Fejér-testvérek 1600-ig zaklatták is kettős adóztatással a tiszapüspöki jobbágyokat. Halmi Gábor azonban 1600-ban Gömör városában - Gömör vármegye alispánja és törvényszéke előtt -jobbágyok tanúvallomása alapján bizonyítani tudta a jogát, és ettől az időtől zavartalanul bírta hosszabb ideig a jussát. 18 A 17. század közepén Jakabházy János szécsényi hadnagy személyében új követelőző jelentkezett, aki katonai erőszak kilátásba helyezésével is arra akarta kényszeríteni a tiszapüspöki jobbágyokat, hogy neki adózzanak. Bár Halmi Gábor 1650-ben egy 1573-ban kelt nyomozati jegyzőkönyv alapján kétségtelenné tette egyedüli jogát, Jakabházy nem szűnt meg okvetetlenkedni. A próbálkozásait folytatta 1661. szeptember 8 után is, amikor - Halmi Gábor utód nélküli halálával - Fáy László vette át a tiszapüspöki porciót. 19 Sőt rövidesen Babay Zsigmond is megtámadta Fáy László jogát, aki Wesselényi Ferenc nádor elé vitte az ügyet és csalárdsággal kicsikart nádori ítélettel 1663. július 17-én meg is kapta Fáy Lászlótól Tiszapüspöki felét. Babay bir93