Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Madaras László: Á Szeged'- Fehér-tó A és B avar temetők anyagának összehasonlító vizsgálata

Madaras László: A SZEGED-FEHERTO A ES B TEMETŐK ANYAGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Móra Fereríc'és munkatársai 1929 és 1934 között a Szeged melletti Fehértó partján két nagy avarkori temetőrészt tártak fel. Ezek a szakirodalomban Szeged-Fehértó A és B néven vál­tak ismertté 1 . A lelőhelyek Szegedtől kb. nyolc kilométer távolságra ta­lálhatók a Fehértó DK-i magaspartján. Közöttük a távolság 1100 méter. (1. kép) 2 . A temetők leletanyagát Móra Ferenc sohasem publikálta, feldolgozásra az elmúlt két év során kerültek az Avar Corpus Csongrád megyei munkálatai során \ A temetők elemzésének elvégzése után néhány időrendi és társadalmi összefüggés megfigyelésére nyílt alkalmunk. Ezek közreadását tekintjük e dolgozat legfontosabb céljának, vállal­va annak a kockázatát, hogy a részletes elemzés megjelenésének hiányában következtetéseink egy része munkahipotézisnek tű­nik. Dolgozatunkban először a Szeged-Fehértó A, utána a Fe­hértó-B temető jellegzetességeit vázoljuk fel, majd a leletanyag ismeretében egymáshoz való időrendi.viszonyukat igyekszünk tisztázni. Befejezésül néhány gondolat erejéig a Szeged-átokhá­zai ún. „fejedelmi" lelettel is foglalkozni kívánunk. A Fehértó-A temetőben 1929. augusztus 1. és 1932. július 22. között több ásatási szakaszban Móra Ferenc és Cs. Sebes­tyén Károly vezetésével 376 sírt ástak ki a Lippay tanya környé­kén 4 . A feltárás folyamán minden sírról sírlapot készítettek, ezen rögzítették a sírgödörre, a csontvázra vonatkozó megfigye­léseket. Részletesen lejegyezték a tárgyak sírbeli helyzetét, a fontosabbnak tartott sírokról és a bennük talált egyes tárgyak­ról vázlatos rajzokat, néhány esetben fénykép felvételeket készí­tettek. Az ásatás helyszínén több részletben temetőtérképen rögzítették a sírok helyzetét. E térképszelvények közül a legtöbb sírt (203-at) az 1. számú térkép tartalmazza, ezt használtuk el­sődlegesen elemzésünk elvégzéséhez. A feltárás a kor magyar ásatási színvonalának megfelelően kutató árkokkal folyt. 5 Az ásatáson készült temetőtérképet vizsgálva rögtön a sze­münkbe tűnik a sírok kétféle irányítása. A különbségeket már Móra Ferenc felismerte, így ír erről: „Azt is szépen látni, hogy a sírok iránya nem egyforma. A halott mindig úgy van fektetve, hogy napkelet felé nézzen..., de a sírok irányítása nem mindig K-Ny-i hanem sok van közöttük északkelet-délnyugati is. A te­mető egyik felében az egyik, a másikban a másik, ez tisztán lát­ható, de az egyik irányúak között mindig felbukkan a másik irányú". 6 A két tájolási csoport emlékanyaga különbözik egymástól. A temető keleti (jobb oldali) csoportjában a férfi sírok pré­selt lemezes övgarnitúrákat (3., 9., 16., 22., 26., 41., 63., 94., 247. sírok); gyakran fegyvereket (reflexíj: 26., 34., 41., 43., 63., 247. sírok); ritkábban egyélű egyenes vaskardokat: 16., 34., 26. sírok, vas balta: 247. sír, és 14. sírban csak nyílcsúcsokat), faragott csont tömlőszájakat (pl. 247. sír), bizánci típusú bronzcsatokat (34., 270. sírok), arany gömbcsüngős granulált díszű fülbevaló­kat (9., 34.) találunk. A női és gyermek sírokból színes tarka gyöngysorok (14., 54., 60., 240., 270., 358., 368., 371., 375. sí­rok), nagy fém és üveggyöngycsüngős fülbevalók (pl. 4., 33., 215., 270., 11., 17., 35., 83., 84., 128 stb.), vaskarperecek (pl. 4., 11., 17., 21., 25., 30., 47., 50., 83., 105 stb.), vasláncszemek, pi­perekészlet (50. sír), pontkörökkel díszített téglalap alakú 1. kép: Szeged - Fehér-tó: A- és B-temetők helyszínrajza. csontlemezek (17., 50., 136., 215., 240., 270., 371. sírok), csont­fésű (248. sír), ólomkereszt (260. sír), páncéllemezek (63., 220., 368. sírok), vas torques (50. sír), fibulák (33., 375. sírok) kerül­tek elő. Korai típusú korongon készült fazekakat a 9. és 33. sír­ban találunk. A kézzel formált edények peremét gyakran díszí­tették benyomkodással és a perem fölé emelkedő kettő vagy négy bütyökkel. A 248. sírban jellegzetes négyszögletes szájú edény volt. A temető nyugati (bal oldali) tájolási egységében nyugvó férfiak övét öntött griffes-indás véretekkel díszítették (14., 45., 69., 70., 82., 91., 156., 159., 168-69., 189., 229., 300., 303., 307., 311., 316., 319., 323. sírok). A fegyvermelléklet viszonylag ritka (159. és 167. sírok kardjai; 40., 120., 125., 175. sírok vas csáká­nyai), néhány sírban nagyméretű késeket találunk (45., 304., 320. sírok). A 282. és 292. sírokban öntött rúd alakú hajfonat­dísz van. A női sírok jellegzetes ékszerei a dinnyemaggyöngyök­ből álló sorok (pl. 64., 98., 111., 131., 132., 162., 170., 177., 277., 332., 333., 334 stb.), ovális karikájú gúla alakú üveggyöngy­csüngős függők (pl. 61., 98., 100., 105., 108., 132., 137., 139., 150., 170., 190., 198., 332., 344. stb.), karéjos boglárok (61., 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom