Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

H. Tóth Elvira: A Kecskemét - Sallai úti avar sírlelet

Az öv vereteinek párhuzamai nagyrészt korábbi feltárásokból, zömmel hiányosan megmentett sírok anyagából származnak, s így minden darabjának analógiáját egyik leletben sem találjuk meg. A Kecskemét-Sallai úti sír nagyszíjvége bár töredékes állapotban került elő, jól rekonstruálható. Méreteiben és díszítésében egyaránt csaknem teljesen megegyező vele a pancsovai préselő minta

39 és csupán árnyalatnyi eltérések mutatnak arra, hogy nem ezen a verőtövön készülhetett. Hasonló kőberakást utánzó központi rozettát, kereszt alakú osztás mentén szalagfonatos díszt, bordázott keretet talá* lünk a gátéri 212. sz. sír nagyszíjvég töredékén.

40 Ugyanebben a sírban, ha hiányosan is, találkozunk a Sallai útihoz hasonló pajzs alakú véretekkel, kisszíj végekkel, ül. kettőspajzs alakú veretek töredékeivel is. (A sír leletei között publikált 3 db keskenyebb fonatos, hálós díszű, préselt kisszíjvég és a rozetták alapján kettős övet sejthetnének, ez azonban a feltárás körülményei folytán egyértelműen nem igazolható.) A leletből egyenes egyélű keresztvas és markolat karika nélküli vaskard került elő, ovális markolatgombbal, amelyet feltehetően sima „P" alakú fülek tartottak. Az övvereteinkhez és a kisszíjvégeinkhez hasonló préselő minta került elő, a gátéri temető 11. sz. sírjából. Árnyalatnyi eltérései (a hosszanti osztóbordát nem beütött pontsor, hanem függőleges kettős rovátkolás díszíti) arra vallanak, hogy a Sallai úti veretek nem ezen a préselő mintán készültek.

41 A sír vereteinek nagyrésze elpusztult, a töredékesen megmaradt bordázott peremű nagyszíjvég belső mezejében megtaláljuk a kereszt alakú osztást, középrészén a kőberakás utánzat helyett talán stilizált emberi maszk, ül. ember alak vehető ki. Hasonló elrendezésű, hosszanti bordával osztott, préselt arany szíjvégek kerültek elő a rékasi sírleletből.

42 A szalagfonatos díszt a hosszanti, félkörívesen rovátkolt borda kettéosztja. A lelet rendkívül hiányos, a szíjvégeken kívül szögletes, egyik oldalon homorúan beívelt veretek maradtak csupán meg az öv díszítményeiből. A győri temető 58. sz. sírjából arany és ezüstlemezből préselt pajzs alakú veret, szíjvég és lyukvédő került elő, melyek a Sallai úti sírral, a poncolt téglalap alakú verethez hasonlóan közeli kapcsolatba hozhatók. A leletet közlő Fettich Nándor a megmaradt töredékes félköríves lemez alapján kard hüvelyének függesztő füleit tételezi fel.

43 (A közölt töredékben „P" alakú tartófül s a sírban hozzátartozó egyenes kard meglétét sejthetjük.) A közvetlen párhuzamok szűk csoportja után jóval szélesebb körben követhetők az övdíszek távolabbi kapcsolatai. így középen rozettás díszt találunk a kunágotai lelet nagyszíjvégén,

44 a kunszentmártoni lelet préselőmintáján,

45 valamint a Gátér-i 218. sz. sír golyósorral keretezett, préselt, rekeszes, kék üvegberakással díszített nagyszíj végén.

46 A sír rozettái a már korábban hivatkozott párhuzamokhoz, a csengelei, a környei állatalakos veretű nagyszíjvégű sírok leleteihez vezetnek. 25b. kép: Kecskemét - Sallai út 1. Rekonstrukció az övről (folyt. A kSttőspajzs alakú veretek a kunágotai, Mezőszilas-Tótipuszta, Pápa úrdombi stb. síroknak olyan széles körét rajzolják ki - nem is beszélve a préselő minta leletekről, s ezek párhuzamairól -, melyeknek teljes felsorolása e rövid anyagközlés keretein is túlmegy. Ezek közül csupán a dunapentelei 10. sz. sír préselt aranyvereteit említhetjük meg, melyek kettőspajzs alakú veretén gyöngysorkeretes peremen, a két pajzs alakú veret találkozásánál nagyobb gömbös díszt találunk.

47 Tekintettel arra, hogy a hivatkozott analógiák, illetve a körükben található egyéb leletanyag párhuzamai révén úgy tűnik a Kecskemét-Sallai úti sírt VII. sz. avar leletegyütteseink legnagyobb részével közelebbi-távolabbi kapcsolatba hozhatnánk, a vizsgálódás e módjának létjogosultsága módszertanilag is kérdéses, mivel könnyen tévútra vezethet. Az analógiák további tipológiai párhuzamok felsorolásától ezért el kell tekintenünk, ehelyett célravezetőbbnek ígérkezik a sír értékeléséhez a rokon leletegyüttesek összetételének, időrendi helyzetének vizsgálata. Összefoglalás: Több évtizedes kezdetek után a közelmúlt években ismét megszaporodott azon tanulmányok száma, amelyek megkísérlik a felgyülemlett, rendkívül nagy tömegű avar leletanyag szétválasztását, viszonylagos időrendi besorolását és abszolút időrendi határok megvonását. A korábbi korszakbeosztási kísérleteket L. Kovrig Ilona,

48 az újabbakat Bóna István doktori értekezése foglalta össze.

49 így Fettich Nándor;

50 Csallány Dezső;

51 László Gyula;

52 L. Kovrig Ilona;

53 Bóna István;

54 Török Gyula

55 munkássága alapján kialakulóban van az avar kori leletek a hazai kutatók többsége által elfogadható relatív időrendje. Ennek alapján általánosságban elismert, hogy legalább három periódus különválasztása szükséges.

56 Amennyire egységesnek tűnik a kutatók álláspontja a relatív kronológia kérdésében, oly annyira eltérő az abszolút időrendi kérdésekben, szinte egyénileg változó álláspontjuk. Ez abból következik, hogy a kutatók eltérően ítélik meg az avar történet és a régészeti leletanyag kapcsolatát, egy sor alapvető kérdésben. Ezek: az első megszállás és a tényleges betelepülés időpontja ; a Bizánctól elszenvedett vereség és dinasztikus válság tükröződése e leletanyagban; a bolgár törzsek és a bolgár történelem főbb eseményeinek szerepe az avarság történetében; a késő avar kori népességgel bekövetkezett etnikai és társadalmi változások ; a frank és bolgár terjeszkedés, ül. háborúk jelentőségének megítélése; a IX. sz-i avar továbbélés lehetőségének feltételezése, vagy kizárása. Ennek megfelelően az avar kor hármas beosztásának korszakhatárai kutatóként eltérően I. 568-623/626; II. 623/626-670/720; III. 670/720-791/829/896. között mozognak. Eltekintve az avar kor kezdetének legáltalánosabban elfogadott időpontjától a legnagyobb eltérések éppen az ún. „közép avar korszak" határainak megvonásában találhatók, az eltérés egy évszázadon belül + ötven év. 31