Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
H. Tóth Elvira: A Kecskemét - Sallai úti avar sírlelet
(o) (ő) 0 (s> 0 d E 24a. kép: Tarsolyzárók: 1. Aradac, 2. Várpalota, 3. Gátér, 4. Jánoshida, 5. Nagyharsány, 6. Kecskemét, 7. Környe. tet képez a tárgyalt korai és középavar tarsolyzárók és a késő avar kor fém és csont tarsolyzárói között. Erre vallanak egyébként a sír és a környező sírok késő avar leletei is. Az abonyi csontléc előzményét a környei temető 138. sz. sírjának törött bronzlécében láthatjuk (24b. kép 7), amely középrészén átfúrt volt, s mivel nem szélesedett ki, eltörött, így a töredékes vége közelében ismételten átfúrva használták tovább. í! A tarsolyban talált leletek: A csiholó acél szokatlanul nagyméretű, feltételezhetően egy mindkét végén kampósan visszahajló, középen kiszélesedő eszköztípusnak nagyobb töredéke, amely azonban töredékes állapotban is még hosszan használatban volt. Minden bizonynyal a kovával együtt a tarsolyban lehetett. Úgyszintén a tarsolyban lehetett a sírból előkerült egyetlen kis méretű kerek, vöröses színű, oldalán fehér és sárga hullámvonallal díszített pasztagyöngy is, amely ékszerként aligha jöhet számításba, s minden bizonnyal bajelhárító szerepet tölthetett be. ?2 A férfisírokban talált 1-2 gyöngyszemet mind ez ideig elsősorban a nyak táján figyelték meg, így a Sallai úti leletben előfordulása a jobb medencelapáton, a tarsolyzáró lemez közelében eléggé szokatlan. Ugyancsak a tarsolyban lehettek azok az egy csomóba gyűrt ezüstlemez töredékek, amelyek a restaurálás és a rekonstrukció nyomán 4 db préselt állatalakos szíjvég darabjainak bizonyultak. A fejét hátrafordító, lábait maga alá húzó, fekvő, elhegyesedő farkát háta fölé hajtó állat feje leginkább lóra emlékeztet, meglehetősen ritka ábrázolás. Hozzá hasonlót bár korántsem pontos megfelelőjét a környei temető 24, illetve 109. sz. sírjának szíjvégein láthatunk." E szíjvégek középmezejében az állatalak fejét hátrafordítva vaskos lábakon áll, farka háta fölött tekeredik, hátraforduló nyakának élén sörény jelzést sejthetünk. A környei szíjvégek párhuzamaiként Salamon Ágnes elsősorban a szeged-csengelei sír sörényes állatalakos övvereteit említi, s utal arra, hogy e sírban a hivatkozott környei sírokhoz hasonlóan a rozettás gyöngyözött peremű övvereteket egyaránt megtaláljuk. 28
