Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Henkey Gyula-Kalmár Sándor: Túrkeve népességének etnikai-embertani vizsgálata
Szeremlén, Ordason és Foktőn a kunokra jellemző előfordulás átlagát is meghaladja 2 ^, így az előázsiai típus számottevő magyarországi elterjedésében a kunok és a velük beköltözött jászok mellett az ozmán-törökökkel való keveredéssel is számolnunk kell. Lipták Pál 1958. évi összefoglalójában szereplő adatok szerint a honfoglaló magyarok törökös elemeihez kapcsolódó típusok közel háromszorosát tették ki a finn-ugor népekre jellemző jellegegyütteseknekso, ma pedig Közép-MagyarorszáJEGYZETEK: 1 Bognár A. (közzétevő): Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából I. Jászkunság. Kecskemét-Szolnok, 1978; 183. 2 Soós A.: A kunok és a jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig. Pápa, 1944; 138. 3 Bognár A.: i. m. 183. 4 Martin R.-Saller K.: Lehrbuch der Anthropologie I-IV. Stuttgart, 1957-66. 5 Martin R.-Saller K.: I. m. Stuttgart, 1957-66. 6 Weninger J.: Die anthropologischen Methoden der menschlichen Erbforschung. Handbuch der Erbbiologie des Menschen 2. (1940); 1-50. Berlin. 7 Thoma A.: Folytonos eloszlású jellegek variációjának mérése. Anthrop. Közi. 4 (1957); 70-72. 8 Henkey Gy.: Karcag népességének etnikai embertani vizsgálata. Anthrop. Közi. 20 (1976); 105-125. 9 Henkey Gy.: Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata. Népkutató füzetek, Kecskemét, 1961/2; 1-27. 10 Henkey Gy-Kalmár S.: Csépa népességének etnikai embertani vizsgálata. Az egri múzeum kiadásában, megjelenés alatt. 11 Lipták P.: Homo sapiens - species collectiva. Anthrop. Közi. 6 (1962); 17-27. 12 Henkey Gy.: Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredményei Közép-Magyarországon. Cumania 5. (1978); 395-448. 13 Henkey Gy.: A magyar etnikai embertani vizsgálatok problémái. Cumania 5 (1978); 455-458. 14 Henkey Gy.: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata. Cumania 6 (1979); 405-455. 15 Henkey Gy.: Szeremlei magyarok embertani vizsgálata. Népkutató füzetek, Kecskemét, 1961/7; 1-28. gon a turanid (26,4%), pamíri (6,9%) és előázsiai (8,0%) típus együttes gyakorisága 41,3%, a keletbalti (4,1%) 31 , lapponoid (kb. 2,0%) és uráli (0,1%) pedig együtt kb. 6,2%32. (Figyelembe kell venni azt is, hogy a vizsgáltak több, mint 1/3 részét az erősen kevert meghatározatlanok teszik ki. Ezek mindegyikén legalább három típus jellegei észlelhetők úgy, hogy egyiknek a túlsúlya sem mutatható ki.) A törökös túlsúly fokozódásában az Alföld vonatkozásában a kunok beköltözésének lehetett a legnagyobb szerepe. 16 Henkey Gy.-Kalmár S.: I. m. Az egri múzeum kiadásában, megjelenés alatt. 17 Farkas Gy .-Lipták P.: Újabb adatok a magyarság etnikai embertanához. Tápé népességének antropológiai vizsgálata. Anthrop. Közi. 14(1970); 35-70. 18 Farkas Gy .-Lipták P.: Recent Data on the Anthropology of one of the Populations (Vésztő) of the Hungárián Great Plain (Alföld). Acta Biol. Szeged 19 (1973); 213-237. 19 Balogh B.: Embertani vizsgálatok a Nagykunságban. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve 1944-1945; 1-12. 20 Lipták P.: Awaren und Magyarén im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. Acta Arch. Hung. 8 (1958); 228. 21 Henkey Gy.: Lm. Anthrop. Közi. 20 (1976); 119. » 22 Henkey Gy.: I. m. Cumania 5 (1978); 414. 22a Soós A.: I. m. Pápa, 1944; 138-140. 23 Bognár A.: I. m. Kecskemét-Szolnok, 1978; 183. 24 Henkey Gy.: I. m. Cumania 5 (1978); 414-415. 25 Henkey Gy.-Kalmár S.: I. m. Az egri múzeum kiadásában, megjelenés alatt. 25a Györffy L: Magyar nép, magyar föld. Bp. 1942; 27-30. i 26 Bartucz L.: A magyar ember. Bp. 1938; 491. 27 Balogh B.: I. m. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve 1944-1945; 7-8. 28 Bartucz L.: I. m. Bp. 1938; 414-422. 29 Henkey Gy.: I. m. Cumania 5 (1978); 414-415. 30 Lipták P.: I. m. Acta Arch. Hung. 8 (1958); 228. 5 31 A Heves megyei palócokkal kapcsolatos tanulmányban megkíséreltük a keletbalti típust a finn-ugorokra, illetve a szlávokra jellemző formákra bontani. Hat magyar i- község vonatkozásában átlagban 56% esett a finn-ugor, 44% pedig a szláv formákra. Studia palociorum 4 (1979); 60. ;- 32 Henkey Gy.: I. m. Cumania 5. (1978); 414-415. 240
