Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Henkey Gyula-Kalmár Sándor: Túrkeve népességének etnikai-embertani vizsgálata

Henkey Gyula-Kalmár Sándor: TÚRKEVE NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI-EMBERTANI VIZSGÁLATA A. BEVEZETÉS r ,j Túrkeve első oklevélbeli említése 1241-ből való, amikor ott a tatárok elleni védelemről tanácskoztak 1 . A város Soós Ador­jánnál a Kolbász szék részeként szerepel 2 . A 17. század végén, vagy a 18. század legelején rác, tatár és labanc hordák elpusztí­tották, de az elmenekült lakosok néhány év múlva visszatértek a vele együtt elpusztult kunsági Kába, Móricz és Póhamara, vala­mint a szomszéd Ecseg, Csudaballa és Pásztó elszéledt lakosai­val együtt. 1713-ban a német vitézi rend összeírása szerint 21 család lakta. 1713-tól 1745-ig beköltözött megyei nemesekkel bővült a lakosság, akik részt vállaltak a megváltásból^. Az embertani vizsgálatot gondos előkészítés előzte meg. A Városi Művelődésügyi Osztály meghatározta azokat az utcá­kat, melyekben ma is nagyobbrészt őslakosok laknak, majd a Szolnok megyei Tanács elnökének engedélyével Talpalló Piros­ka, városi népművelési felügyelő és Henkey Gyula kiírták azok­nak a nevét és pontos címét, akik családneve már az 1828. évi túrkevei összeírásban is szerepelt. A névsort a túrkevei reformá­tus egyház és a városi adóhivatal egyik helyi születésű dolgozója is ellenőrizte, hogy az esetleges véletlen névegyezés folytán a névsorba bekerült bevándoroltak kihúzhatók legyenek. A váro­si tüdőgondozó hivatal azzal segítette a vizsgálat előkészítését, hogy összefüggő két hétre küldte ki az idézéseket a tüdőszűrésre a kijelölt utcák lakóinak. A Városi Művelődésügyi Osztály egy­idejűleg felkérő levelet küldött ki a névsorban szereplő 800 ősla­kosnak, melyben kérte, hogy a tüdőszűrésen kívül az embertani vizsgálaton is jelenjenek meg 18-70 év közötti családtagjaikkal együtt. 1978 márciusában a tüdőszűrésen megjelenteket három segítségül kapott középiskolai tanuló kérdezte ki koruk és szár­mazásuk felől, ellenőrizték a felkérő leveleket és a 18 éven felüli őslakosokat az embertani vizsgálat helyére kísérték. Összesen 626 túrkevei őslakos vizsgálatára került sor az alábbi részletezés szerint: Férfiak 18-23 24-60 61-x éves éves éves 41 247 80 összesen 368 Nők 18-23 24-60 61-x éves éves éves 24 176 58 258 A következő méretek felvételére került sor Martin techni­kájával 4 : testmagasság, ülőmagasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomívszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszögletszélesség, orrmagasság és orrszélesség. A szem­es a hajszínt a Martin-Schulz szemszín-, illetve a Fischer-Saller hajszíntábla alapján rögzítettük. A morfológiai jellegek felvéte­lét Martin 5 és Weninger^ előírásai szerint végeztük. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adjuk meg: esetszám (N), aritmetikai átlag (M), variancia (s 2 ), szórás (s) és a Howells-féle szigma ráció 7 . B. A TURKEVIEK SZOMATOLOGIAJA A vizsgált népességre vonatkozó alapadatokat az 1-6. szá­mú táblázatokkal ismertetjük. A népesség általános jellemzését a II. (24-60 éves) korcsoport alapján adjuk meg. Az egyes met­rikus adatok tárgyalása során összehasonlítjuk a túrkeveiek, a karcagiak^, a fülöpszállásiak^ és a tiszasasiakio adatait a II. korcsoport alapján. A t-próba eredményei a 8. táblázatban lát­hatók. Az összehasonlítás céljából a közölt helységekben a vizs­gált 24-60 évesek száma az alábbi: Karcag Fülöpszállás Tiszasas Testmagasság (cm) Férfiak Nők 160 155 164 167 50 54 ;m) Férfiak Nők 168,97 156,07 168,00 155,83 168,28 156,54 171,74 158,57 Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas A túrkevei férfiak és nők átlagos termete egyaránt nagykö­zepes. Csoportok tekintetében mindkét nemnél a magas termet van az első helyen, utána férfiaknál a nagyközepes, közepes, kisközepes, nőknél a közepes, nagyközepes és kisközepes követ­kezik. Az összehasonlított népességek közül a termet mindkét nemnél a íiszasasiaknál a legnagyobb és a karcagiaknál a legki­sebb. Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas A túrkeveiek mérete mindkét nemnél a „hosszú" kategó­riába esik. Mind férfiaknál, mind nőknél a tiszasasiak fejhossza a legnagyobb és a karcagiaké a legkisebb. Ülőmagasság (cm) Férfiak Nők 88,09 82,84 88,17 83,59 88,29 83,22 89,28 83,56 Fej hossz (mm) Férfiak Nők 188,96 180,32 187,60 179,38 189,33 179,92 189,84 181,52 Fej szélesség (mm) Férfiak Nők 160,76 154,07 159,63 152,69 159,49 153,70 162,20 156,04 Túrkeve Karcag Fülöpszállás i Tiszasas A túrkeveiek feje mindkét nemnél „széles". A legszélesebb mind férfiaknál mind nőknél a tiszasasiak, a legkisebb mérték­ben széles pedig a fülöpszállási férfiak és a karcagi nők feje. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom