Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Tóth Tibor: Munkásmozgalmi dokumentumok Szolnok megyéből

Tóth Tibor: MUNKÁSMOZGALMI DOKUMENTUMOK SZOLNOK MEGYÉBŐL (1932-33. és 1943-44-ből) 1. DOKUMENTUMOK (1932-33) A magyar királyi rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya felmérte, és „Az 1932/33. évi május 1-i munkásmozgalmak lefo­lyása, a szélsőséges pártszervezetek erőviszonyai és hatása a vi­déken" 1 címmel bizalmas referátumban foglalta össze az SZDP és kommunisták helyi szerveinek tevékenységét, taglétszámát. Ezt százalékosan is arányba állította a helységek (vidéki váro­sok) összlakosságával, így bizonyos országos „katasztert" dol­gozott ki a legforradalmibb szervezetekről és azok tagjairól. A megmozdulások értékelésével az egyes helységek és szerveze­tek forradalmi erejét kívánták meghatározni. Céljuk saját be­vallásuk szerint is ez volt, mivel mindezek ismeretében további fellépésük és elnyomó politikájuk konkréttá és differenciálttá válhatott. Mi késztette a politikai hatalmat ilyen országos intézkedés­re ebben az időszakban? Az 1930-33-as években az ország politikai helyzete patta­násig feszült volt. Hazánkat is elérte a világválság, melynek kö­vetkeztében pangott a termelés, óriási arányúvá vált a munka­nélküliség. Az 1930. szeptember 1-i tüntetésbe a vidék is bele­kapcsolódott. 1932-ben megjelent a KMP „Harci programja", mely a vidék proletariátusát is mozgósította. Érthető, hogy ek­kor országos méretűvé vált a hajsza az SZDP szervezetei ellen, s az irtóhadjárat a kommunisták ellen. Sallai Imre és Fürst Sán­dor ennek következtében szenvedett mártírhalált. A rendőrség teljes képet kívánt összeállítani a forradalmi mozgalomról, hogy még erélyesebben és eredményesebben léphessen fel ellene, hiszen a hatalom rettegett a forradalmi erőktől, azok megmoz­dulásaitól. Az összefoglaló a belügyminiszter számára „a vidéki kapi­tányságok és kirendeltségek politikai előadói stb. jelentése alap­ján" készült. Bármennyire is a pontosság látszatát igyekezett kelteni, a valóságos helyzetképet nem tükrözhette, mert kívül­ről, ellenségesen szembenállva, besúgókra támaszkodva ítélte meg a mozgalmakat. A beszámolót áttanulmányozva megálla­pítható, hogy egyes helyeken a forradalmi mozgalmakat, a lét­számot és a szervezeti életet lekicsinyelve, jelentőségüket alábe­csülve értékelték. Érthető ez, mivel saját munkájukról adtak számot, s a „rózsaszínű" beállítás az ő jó munkájukat bizonyí­totta. Egyébként a helyzetkép megítélésénél sohasem mulasztot­ták visszatartó okként saját munkájuk eredményességét külön is megemlíteni. Az egyes helységekről általában 6-8 soros ismertetőt ad­tak, nem egyszer sablonos általánosításokkal. Részletesebben szóltak azokról a helyekről, amelyeket jobban ismertek vagy erőteljesebb volt a mozgalmi tevékenység. Az összefoglalót te­hát mindezek figyelembevételével kell ma értékelnünk. A jelen­tés statisztikája, értékelése jól kiegészítheti ismereteinket a Horthy korszak 1930-as évek elejének általános politikai hely­zetéről, munkásmozgalmairól, a munkások, parasztok, értelmi­ségiek vidéki forradalmi harcairól. A Szolnok megyei Levéltár is őrzi ezt az összefoglalót. Tel­jes közlésre a terjedelme miatt nem vállalkoztam. Ez alkalom­mal csupán a jelentésben szereplő Szolnok megyei városok anyagait közlöm. „Jászberény Lakosainak száma: 30 101 Ebből szociáldemokrata érzelmű: 500 Ebből kommunista érzelmű: 140 Az elmúlt év május 1-én munkaszünetet, gyűlést vagy ün­nepélyt nem tartottak. A szociáldemokrata párt ez idő szerint egyáltalán nem működik, tagsági díjat a súlyos gazdasági viszo­nyok és a nehéz megélhetésre tekintettel, senki nem fizet. Helyi­sége sem a pártnak, sem a szakszervezetnek nincs. Kommunista szervezkedést a rendőrhatóság nem fedezett fel, s a kimutatott kommunistagyanús egyéneket megfigyelés alatt tartja. Karcag Lakosainak száma: 24600 Ebből szociáldemokrata érzelmű: 500 Ebből kommunista érzelmű: 35 A helyi szociáldemokrata pártszervezet főleg a rossz termés és a gyenge kereseti viszonyok által okozott elégedetlenségre tá­maszkodva 1932 év elején erőteljes agitációba kezdett úgy, hogy rövidesen 320 főt tudott beszervezni. Ettől vérszemet kapva ugyanazon év áprilisában már megérettnek látta a helyzetet ar­ra, hogy a beszervezett tömeget az utcára vigye. A földmunká­sok ínséges helyzetének orvoslását kérve, egy memorandumot szerkesztettek s azt 50 tagból álló küldöttséggel akarták a pol­gármesterhez eljuttatni. A polgármester a küldöttségből csupán 5 tagú megbízottjukat fogadta, míg a többi a Városháza előtt várakozott. A várakozók száma csakhamar, mintegy 300 főre szaporodott a legszegényebb néposztályból való csőcselékkel. A polgármester a memorandumban foglaltakra csupán ígéretet tehetett egyelőre. Ezért a küldöttség vezetője a Városháza előtt várakozó tömeg között izgatni kezdett, sőt amikor a rend bizto­sítására kivezényelt rendőrség a tömeget oszlásra szólította fel, a tömeg ugyancsak az ő felhívására ellenszegült úgy, hogy a rendőrség kénytelen volt karhatalommal szétszórni a tömeget^ Ennek során 5 egyént a rendőrség őrizetbe vett és az ügyészség­nek adta át. Május 1-ét ez évben a ligetben szórakozással töltöt­ték el, ott azonban rendzavarás nem történt. 1933. május 1-ét már nem ünnepelték meg, mert a szociál­demokrata párt taglétszáma állandóan csökkent, a munkásság­ra mindinkább elvesztette befolyását úgy, hogy jelenleg a taglét­szám alig 5-6 ember. Tevékenységet egyáltalán nem fejtenek ki. Kommunista szervezkedést az elmúlt évben leplezett le a rend­őrség, melynek során három egyént adott át az ügyészségnek. Ezzel a kommunisták további tevékenysége ott meg is szűnt, miután az egyszerű napszámos munkások józanabb belátásra tértek. Kisújszállás > Lakosainak száma: 14531 Ebből szociáldemokrata érzelmű: 120 Ebből kommunista érzelmű: ­A lakosság általában konzervatív gondolkodású, s így a szociáldemokraták, vagy egyéb szélsőséges irányú szervezkedés­re nem jó talaj. A csekély számú szociáldemokrata sem él párt­207

Next

/
Oldalképek
Tartalom