Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szlankó István: A Tiszazúg mezőgazdasága

6. A FÖLDTERÜLET MEGOSZLÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT Az előzőekben láttuk, hogy a birtokviszonyok gyökeresen megváltoztak a felszabadulás után. Csaknem ehhez hasonló arányú változás ment végbe a múlt század második felében a művelési ágak szerinti megoszlásban. A változást az árvízmentesítés okozta. Legszembetűnőbb a szántó területének a növekedése a rét-legelő rovására, ami az állattenyésztés visszaesését és a szántóföldi gazdálkodás előretörését eredményezte. A későbbiekben ilyen nagy ugrás nincs. A 30-as évektől kezdve a szőlő tör előre, ugyancsak a rét- és legelőterület rovására. A Földnyilvántartó Hivatal adatai szerint 1976-ban a Kunszentmártoni Járás összterülete 65410,5 hektár. Ennek 74,9%-a szántó és 3,1%-a szőlő. Az erdő aránya csak 5,6%, ami az országos átlag alatt van. Egyes községekben az átlagtól jóval eltérő értékek vannak: pl. Mezőhéken 90,5%, Tiszakürtön viszont csak 50,6% a szántó, ugyanakkor Cserkeszőlőn 19,3%, Tiszakürtön 15,2% és Cibakházán 10,8% a szőlő aránya. Mindez visszavezethető a talajadottságokra. A járásnak csak 13 községe van, így a községi részletezésű adatsorok még áttekinthetők, belőlük következtetni lehet az egyes községek adottságaira, lehetőségeire és a fejlődés irányára. Ugyancsak szükségesnek tartom a nyolc termelőszövetkezet adatainak is a részletes közlését. Egy egész Alföldre vonatkozó vizsgálat szerint a jövedelmezőséget erősen befolyásolják a talajadottságok, illetve az ebből származó hektáronkénti aranykorona érték.22 Az egy hektárra jutó aranykorona érték a Mesterszállásmezőhéki Táncsics Tsz-ben a legnagyobb: 26,36. Területének legnagyobb részén a szolnoki löszhát jó minőségű barna mezőségi talajait találjuk. 15-16 aranykorona körüli a hektáronkénti átlag Tiszaug, Tiszasas, Szelevény határában. Ha összevetjük a művelési agánkén ti megoszlással, azt kapjuk, hogy ezeknek a községeknek a határában a legtöbb a legelő. (10-12%.) Tiszakürt esetében a szőlő kiegyenlíti a legelők alacsony aranykorona értékét. A járási átlag 21,95 aranykorona hektáronként. 7. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMELÉS Mezőségi -és öntéstalajokon elterülő szántóink kedvező időjárás esetén kiváló termést biztosítanak. A tavasz és a nyárelő általában csapadékos, júliusban és augusztusban azonban sokszor kevesebb a csapadék, mint a növények optimális igénye, ezért a hosszú tenyészidejű kultúrák - a kukorica, cukorrépa - ilyen esetben kisebb termést hoznak. SZANTO LEG£LO RET SZŐ LŐ A MŰVELÉSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁS ALAKULÁSA A TISZAZUGBAN 186