Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság a XIX. század végéig
badulásakor, 1887-ben készítette szignált írókáját, melyre kiművelt, gondos írással karcolta: „1887 Bozsó Lajos Készétetó".isi Az ipartársulatnak nem lett tagja, önálló műhelyt nem nyitott, egy ideig Nyúzó Gáspár mellett dolgozott, mint az egri múzeumban található egyik butellája bizonyítja. 152 Később Katona Miklós kisegítője lehetett, mert felszerelésének egy része a Katona családhoz került. 1896. június 27-én halt meg tüdőgüraó'ben. 153 Márki István (1870-1949) Márki András csizmadia és Irházi Julianna házasságából született 1870. október 11-én, 154 1894-ben vette feleségül Szűcs Lidiát. Inaséveit Simon Istvánnál töltötte, akihez 1883. május 24-én szegődtették Juhász Bálint kezessége mellett. Szabadulása (1887) után Katona Mihály műhelyében segéd, melyet 1887-ben készített butellájának felirata is igazol: ,,Ez a bütykös Készült 1887ben Tisza Füreden az Katona Mihály műhelyében Berecz György számára. . . írta Márki István fazekas segéd". 155 Katona Mihály halála után (1888) valószínűleg első mesteréhez szegődik vissza. A gyűjteményekben főként használati edényei maradtak fenn, jellegzetes, fülén dátumozott szilkéi. Vig József (1862-1940) 1862. március 19-én született, apja Vig István szíjgyártó volt. Keresztszülei: Nyúzó Gáspár fazekas és első felesége, Kiss Júlia. 156 1888. december 9-én vette feleségül Bán Sándor csizmadia lányát, Lidiát, tanúik: Nyúzó Gáspár és Cs. Kiss Mihály fazekasok. 157 1875. július 18-án szegődtették inasnak keresztapjához, Nyúzó Gáspárhoz, kezese Somogyi István volt, 1879-ben már más mesternél, Kiss Mihálynál szabadult. Stílusban beazonosítható készítménye a Néprajzi Múzeumban található. Ballá György (1864-) 13 éves korában, 1877. március 11-én szegődtették Nyúzó Gáspárhoz, kezese Kiss Mihály volt. A Déri Múzeumban található butellája inkább feliratában érdemel figyelmet, szövege igen eredeti: ,,1895 Készült ez a bütykös a Lovász Lajos számára igyál belőle barátom egéségedre kívánom: aki ezt ellopja juson az akasztó fára aki vesz anak lesz aki fizet a petyektet petyektes hát jó barátom tiszta szívemből kívánom. Ké B. Gy. T. füred". 1 ^ Bari János (1874—) 1874. november 4-én született Bari János csizmadia és Vigh Sára házasságából, 1900. november 17-én vette feleségül Rofa Erzsébetet, akinek apja szintén csizmadia volt. 159 Az ipartársulati jegyzőkönyv már nem tájékoztat arról, hogy kinél tanult. Egyetlen ismert darabját debreceni magángyűjteményben őrzik, mely rosszul égetett, deformált butella zöld alapon barna díszítéssel, oldalán rozmaringággal, hátán karcolt felirattal. Bari Jánost nem tartották jelentős fazekasnak, főként díszítetlen, csak belül mázazott használati edényeket készített. Az 1863 körül születő, katolikus vallású Király Gáborról csak annyit tudunk, hogy 1876-tól Molnár Péter kezessége mellett Bodó Mihálynál tanult. Az 1870-ben születő Mezei György pedig 1883-ban szegődött Juhász Józsefhez, kezese Kiss Mihály volt. Dózsa András fazekasnak néhány szignált készítménye is fennmaradt, ő már a múlt század utolsó éveiben tanulhatta a mesterséget, így mestere nem ismert. Katona Miklós két fiának, Jánosnak (1886-1953) és Kálmánnak (1898-1930), továbbá az 1912-ben születő Tüdős Kálmánnak munkálkodása már egyértelműen a fazekasság hanyatlásának korszakára tevődik. ÖSSZEGZÉS Eddigi kutatásaink szerint a XIX. században 55 tiszafüredi fazekas működését tudtuk nyomon kísérni, aki közül néhányan más településeken is dolgoztak. A rendelkezésünkre álló adatok szerint feltételezhetjük, hogy Tiszaszőlősön, (Juhász István), Abádon (K. Nagy Bálint és fia, József), Kunmadarason (Pap Sándor) és Kunhegyesen (K. Nagy János) számolhatunk Tiszafüredről átkerült fazekas stílusalakító hatásával. Tiszafüred azonban nemcsak elkerült mestereivel hatott más települések stílusára, hanem az itt tanuló, mezőkeresztesi születésű fazekasok (Katona János, Molnár József) révén is. . Tiszafüred nemcsak kisugárzott, hanem más fazekasközpontok stílusjegyeit is átvette. Otrokotsi Károly révén Miskolc, Bezerédi Varga István révén pedig Mezőtúr - mindkettő céhes központ - hatásával kell számolnunk. Debrecen és Mezőcsát szembeszökő stílusalakítására eddig írásos adatot még nem találtunk. A XIX. században itt dolgozó fazekasok közül stílusban 24-et tudtunk azonosítani, nagyrészt az 1860 utáni évekből. Az 1875-1887 között fennmaradt ipartársulati jegyzőkönyv segítségével 14 ekkor tanuló fazekasunknak ismertük meg mesterét. A születési és halálozási évek ismeretében az egyidejűleg dolgozó mesterek számáról is tájékozódhattunk. Grafikonunk nem nyújthat teljesen reális képet, mivel az anyakönyvek adatai ebben az időszakban még hiányosak, részben ebből eredhet a 30-as évektől jelentkező létszámnövekedés. Következő grafikonunk már reálisabb adatokat tartalmaz, a létszámot esetleg egy-két katolikus vallású fazekas előbukkanása befolyásolhatja. 1515 -• lo5 , 5 . 18o5 1810 1815 182o 1825 183o 1835 184o 1845 185o !•••• »l|— | ^M , —• I i p -Hl I , •- , , —»—— | 9 . 1855 186o 1865 1870 1875 188o 1885 189o 1895 19oo 165
