Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság a XIX. század végéig
János (1821-1861) 1821. január 4-én született, fivére feleségének húgát, Kalmár Juliannát 1843. március 29-én veszi feleségül. 71 A 680-as számú házban él. Kilenc gyermeke közül csak Miklós lesz fazekas. Legkisebb lányát, Zsófiát a későbbi ismert fazekasmester, Simon István vette feleségül. 1861. május 1-én halt meg forrólázban.72 Feliratos készítménye nem maradt fenn. Mihály (1826-1888) őt évvel fiatalabb unokatestvérénél, ifjú Nagy Mihálynál, 1826. szeptember 17-én született. 7 * Apja halálakor (1840) 14 éves, így nála csak a mesterség kezdeteit sajátíthatta el, utána valamelyik mázasedényt készítő fazekasnál tanulhatott tovább, esetleg nagybátyjánál Mihály I.-nél, unokatestvérénél, Bálintnál vagy ami a legvalószínűbb, fivérénél, Sándornál. 1851. március 5-én kötött házasságot Komáromi Juliannával. Tíz gyermeke közül csak Lídia és Elemér maradt életben, bár az utóbbi 19 éves korában öngyilkos lett. Katona Mihály és felesége a fazekasokkal igen élénk kapcsolatot tartott, sok fazekas gyermekének keresztszüleik, és a későbbi fazekasok házasságkötésekor is sok esetben tanú. Az 1860-1888 közti időszakban ő számít a faluban a legtekintélyesebb fazekasnak. Az anyakönyvek mesterségét cserepes, fazekas és cifraedényes néven egyaránt feltüntetik, szignált edényei 1856-tól a 70-es évek végéig maradtak fenn. Legkorábbi feliratos darabjai: 1856-os butella és miskakancsó a Néprajzi Múzeum gyűjteményében, illetve 1856-os miskakancsó a Déri Múzeum gyűjteményében. Az utóbbi felirata: Készítette Katona Mihály az 1856 dik évben Donár György számára Aki iszik belőle váljon egésségére". 14 Katona Mihály az ipartársulatnak 1874-ben lett tagja, 1880-ban nála tanult a fiatalabb Nyúzó Gáspár, de egy 1887-es butella feliratából azt is megtudjuk, hogy ekkoriban az ő műhelyében dolgozott Márki István fazekassegéd is, 75 aki ekkor 17 éves volt. Az ipartársulati szokások szerint a szegődő tanulókért és segédekért egy-egy ismerős mesterember - szintén társulati tag - kezességet vállalt, de a kezességet vállaló mester nem mindig képviselte a tanítvány majdani mesterségét. Katona Mihály neve a kezességet vállalók között fordul elő gyakrabban, a Bodó Mihálynál tanuló, mezőkeresztesi születésű Katona Jánosért, a Nyúzó Gáspárnál tanuló, szintén mezőkeresztesi születésű Molnár Józsefért és a Kiss Mihálynál tanuló Kiss Lajosért vállalt kezességet. 1888. január 23-án halt meg, biztos anyagi helyzetére utaló szép márvány síremléke ma is látható. 76 70^/(1839-?) 1839. július 30-án született, néhány hónappal apja halála előtt. 77 Valószínűleg valamelyik idősebb testvérénél tanult, de minden jel arra mutat, hogy önálló mesterként sohasem dolgozott Tiszafüreden. Házasságot sem itt kötött. Felesége Boknyik Mária volt, aki férje feltételezhetően korai halála után kerülhetett vissza Tiszafüredre, ahol haláláig főzőasszonyként dolgozott.^ Katona József neve az anyakönyvben - születési adatán kívül - csak egyszer szerepel, 1862. október 6-án, lányának, Juliannának halála bejegyzésekor. A haláleset bátyjának, Katona Mihálynak házánál történt. Csak ebből az anyakönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy ő is edényes volt, 79 feliratos készítménye nem maradt fenn. A KATONA NAGY CSALÁD HARMADIK GENERÁCIÓJÁNAK FAZEKASAI A család második generációjában nyolc fazekast találtunk, míg a harmadik generációból már csak négyen folytatják ezt a mesterséget, a negyedik generációból pedig csupán két esetben tudjuk kimutatni ezt a foglalkozást. K. Nagy Bálint (1818-?) - Mester Mária József (1846-1883) Bálint (1856-1899) József (1846-ISS3) 1846. január 25-én született, Gyulai Zsófiát 1868. március 15-én vette feleségül. 80 Házasságkötésekor a közeli Abádon lakott, ahol feltételezhetően apjának volt a műhelye, de 1870 decemberében már bizonyíthatóan tiszafüredi lakos, gyermekeit - az 1874-ben Abádon született Mária kivételével - az itteni református anyakönyvbe jegyzik be. Minden itt anyakönyvezett gyermekének tiszafüredi fazekasmester a keresztapja: Nyúzó Gáspár, illetve Juhász József. Az ipartársulatnak csak 1877-ben lesz tagja, talán ettől az időponttól számíthatjuk végleges tiszafüredi letelepedését. A jegyzőkönyvek szerint tanulót, segédet nem foglalkoztatott. Szignált készítménye nem maradt fenn, munkáit nagyobb valószínűséggel az Abádon készített cserépedények között találhatnánk meg. 1883. február 22-én halt meg tüdővészben, leszármazottai nem foglalkoztak fazekassággal. 81 Bálint (1856-1899) 1856. április 13-án született, házasságot 1881. február 9-én kötött Kovács Eszterrel. Házasságkötésekor Bodó Mihály 761-es számú házában lakott, valószínűleg az ő tanítványa is volt, s egy ideig műhelyében is dolgozhatott. 82 Esküvőjén mindkét tanúja tiszafüredi fazekasmester: Bodó Mihály és Juhász József. A tiszafüredi múzeumban egy zöldmázas, karcolt madárdíi szítésű butellája bizonyítja nemcsak tehetségét, hanem vaskos humorát is. Kinczel Józsefnek készítette 1885. november 20-án.S3 Bátyjához hasonlóan ő is igen fiatalon, mindössze 42 éves korában halt meg tüdőbajban, 1899. május 19-én, halálát Bodó Zsigmond fazekas jelenti be, aki az elhunyt unokaöccse. 84 Miklós (1854-1911) 1854. február 13-án született Katona János és Kalmár Julianna házasságából. Apja halálakor (1861) mindössze hét esztendős, valószínűleg egyik nagybátyjánál tanult, talán gyámjánál, Katona Sándornál. Az ipartársulatnak - gyámság alatt - már 1874-ben tagja lett. Skult Máriát 1877. november 9-én vette feleségül, 85 ő örökölte apja még ma is álló, 1850-ben épült házát, melynek akkoriban 680-as volt a helyrajzi száma. Katona Miklósnak sok feliratos munkája maradt fenn, ezek közül többen öntudatosan fazikasmesternek nevezi magát. A falu legidősebb emberei személyesen vagy hallomásból jól ismerték. Őt tartották a századfordulón a legjobb fazekasnak, ennek ellenére szinte állandóan anyagi gondokkal küszködött. Ekkoriban már általában kemenceszám 20-30 Ft-ért különböző nagykereskedők vásárolták meg a fazekasok termékeit, a mesterek alig piacoztak. Rózsa Ferenc kötélgyártó gyakran adott kölcsön Katona Miklósnak pénzt, melyet 96 éves lánya szerint mindig cserépedény kíséretében adott meg a fazekas. A fazekasnak lova, tehene sem volt. Az agyagot a feleségével közösen talicskán tolták házukig, mely a Fertőtől, ahonnan akkor termelték ki a fazekasok az agyagot, négy km távolságra volt. 86 Unokája, a 76 éves Vona Józsefné gyermekként sokat tartózkodott nagyapja házánál, melynek berendezésére, a Katona Miklós és felesége közti munkamegosztásra jól emlékezik. Pl. a feleség feladata volt az agyagfaragás, mellyel az agyagban lévő szennyeződést (a kavicsokat, nagyobb szemcséket) távolították 158
