Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma

Bánkiné Molnár Erzsébet: KISKUNFÉLEGYHÁZA ÚJRATELEPÍTŐINEK 1744. ÉVI LAJSTROMA A történeti kutatás egyik fontos forráscsoportját az összeírások képezik. Jelentőségük különösen a népszámlálásokat megelőző időszakban kiemelkedő. A feudális kor conscriptióinak feldolgozása nélkülözhetetlen egy-egy település korabeli lakosságszámának, vagyoni helyzetének, migrációjának vizsgálatához. A török hódoltság megszűnése után valóságos belső népvándorlás kezdődött. Korábban elpusztult települések éledtek újjá, egykori puszták váltak lakott helyekké. Egyes tájegységek lakossága szinte teljesen kicserélődött. Ez történt a Duna-Tisza köze török által elpusztított helységeivel is. Az új népesség a kevésbé károsodott Felvidékről, a Jászságból vagy más távolabbi helyekről települt be. Érdekes képet mutat a Kiskunság újratelepítése. A kun privilégiumok emléke, majd azok visszanyerése, az új lakosság körében egyre erősítette a kun tudatot. A kun származást napjainkig hangoztató települések jó része azonban az újratelepítés előtt is csak részben volt kun. A Rákóczi-szabadságharc után benépesült kiskunsági helységek lakossága az ország különböző vidékéről származott, a Kiskunságból vagy Nagykunságból azonban csak igen kis százalékban. Az új lakosság összetételének vizsgálatához a helyi összeírások elsődleges forrásként használhatók. Különösen nagy a jelentőségük ilyen esetekben azoknak a conscriptióknak, melyek a lakosok neve mellett eredeti lakhelyüket is feltüntetik. Ilyen, eddig ismeretlen, forrás került elő a kiskunfélegyházi levéltárban. A településtörténeti kutatás az új lajstrom előkerülésével olyan adatok birtokába juthat, melyek Félegyháza, sőt a Kiskunság impopulációja kérdésének tisztázásához, az eddigi elképzelések korrigálásához is nagymértékben hozzájárulnak. A lajstrom

1 minden eddig ismert kiskunfélegyházi összeírásnál korábbi, 1744-ben keletkezett. Nem különálló összeírás, hanem egy számadásokat és convenciókat tartalmazó összefűzött irategyüttes középső oldalain található. A levéltári mutatókban a számadásokhoz sorolták. Ez a magyarázata annak, hogy a csaknem 250 éves dokumentum eddig a kutatók és a levéltárosok számára egyaránt rejtve maradt. Előkerülése egy új levéltári segédlet előkészítő munkáinak köszönhető, mely az egyes iratok konkrét vizsgálata alapján készül. Az összeírást készítő a latin és a magyar nyelv kifejezéseit vegyesen alkalmazta, dátum, hitelesítési záradék, pecsét nincs az iraton. Az időbeli behatárolást a füzet - nevezzük így ezen összefűzött irategyüttest - számadási részében található nevek, valamint az azonos írásmód és az 1745. évi conscriptio segítette. Korábban ez utóbbi dokumentumról hittük, hogy Kiskunfélegyháza első lakosi összeírása. Lajstromunkban szerepelnek azok a személyek, akik az egyéb számadási iratok szerint, s füzetünk szerint is, 1744-ben már az új településen tevékenykedtek, viszont ezek közül többen nem találhatók az 1745. évi öszszeírás nevei között. Úgy véljük, az 1744-es dátum elfogadható, hiszen az 1743 júliusában benépesült helység aligha készített 1743-ban összeírást. Az bizonyos, hogy iratunk az eddig ismert hasonló típusú dokumentumoknál korábbi. Jelentőségét azonban nem csupán ebben látjuk, hanem elsősorban rovatainak az 1745-östől eltérő voltában. Az 1744-es lajstrom tartalmazza a lakosok eredeti lakhelyét, melyet sem az említett 1745-ös, sem egyéb eddig ismert kiskunfélegyházi összeírás nem tartalmaz. Általában jól olvasható, a neveket és helységneveket minden esetben magyarul írták, a megyék nevét esetenként latinul. 219 sorszámon tartalmazza a lakosok nevét, feltüntetve a velük együtt élő zsellérek nevét és eredeti lakhelyét is. Néhány esetben az összeíró javított, ezért az egymásra írt szavak olvasása bizonytalan, vagy egyáltalán nem olvasható. Ezeket a neveket a mellékletben pontozással jelöltem. Amikor az összeíró nem tüntette fel az eredeti lakhelyet azt szaggatott vonallal jelöltem (1. sz. melléklet, a jegyzetek után). Az 1744-es összeírás rovatai. Numerus Nomina Incolarum Origó Hazhellyek Domus Numerus Nomina Incolarum Comitatus Locus Egész 2 1 3 1 4 1 5 C/5 Parata Infieri Vonó marha Gulyabeli és méneses Juh Sertés ökör ló Tenyészű Heverű öreg fias öreg fias ökör ló marha ló öreg fias öreg fias tehén kancza öreg fías öreg fias öreg fias öreg fias !23