Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után
4. kép: A 18. században elpusztult helyek. ta, amelyeknek mindnek meg volt a maga csősze, kanásza stb. Egy 1780. évi fegyverneki birtoktérképen - amely a határnak csak felét ábrázolja - birtokosként van feltüntetve a Tarródi, a br. Orczy, a br. Sághy,' a Petrovai, a Halasi és a br. Hunyadi nemzetség. A prédiumok egészéről sajnos nincs összefoglalási lehetőség, mert a már említett 1766. évi Canonica Visitatio csak a megye északi részére - amely az egri püspökséghez tartozott - terjedt ki. Ez Külső-Szolnokban és a Nagykunságban 17 prédiumot talált, amelyből négy volt nagykunsági. Közülük jelentősebb volt Fegyverneken és Tiszasülyön kívül Tiszatenyő 47, Szakállas 24, Gacsa 20, Kócs 13, Bánhalma 12 és Taskony, Kőhalom, Mesterszállás egyaránt 10-10 lakossal. A Szolnok-Kisújszállás vonaltól délre lévő prédiumokról sajnos semmiféle összeírást nem találtunk elő. EGYES HELYSÉGEK FÖLDRAJZI HELYÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA A településhálózat újjászerveződésének volt egy olyan mozzanata is, hogy több község az újjátelepülés után megváltoztatta földrajzi helyét és bár a régi határokon belül, de új pontra települt. Jászalsószentgyörgy a Rákóczi-szabadságharc alatt ült a Zagyva partjára, előző helye kb. 3000 öllel keletebbre volt. Jászladány 1686 után a Miller partjáról, Kunszentmárton ismeretlen időben a Telekhalomról, Karcag 1686 körül Karcagtelkéről, Tiszaroff 1699 körül a Felsőtelek-dűlőből, Tiszapüspöki a Fejértó-partról (más jelzések szerint a Farkasdombról) települt a mai helyére. Szentivány 1714 előtti helye sokkal északabbra, a jászladányi határ közelében a Miller nyugati partján volt. Tiszaabád a régi helyétől nyugatabbra, Tiszaszalók pedig északabbra települt. 56 A csépaiak pedig a Pókaháza nevű dombról költöztek a mai lakóhelyükre az újjátelepülés alkalmával. A helyváltoztatások Jászladány és Jászalsószentgyörgy esetében a két község közötti ellentétek, Szentivány esetében határfoglalási törekvés, a többi község esetében pedig az önvédelmi lehetőségek fokozása miatt következtek be. Az utóbbi csoport118
