Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Urbán László: A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom kezdete Szolnok megyében 1945-ben

vett birtok szeszgyáráról ugyanis az Országos Földbirtokrendező Tanács úgy döntött, hogy a szövetkezeti kezelésbe vehető, ha társulást augusztus 6-ig megalakítják. A szervezésre kevés idő volt, hiszen az OFT ezt a határozatát július 23-án közölte a helyi földigénylő bizottsággal. 108 Az 5600/1945. FM sz. rendeletnek másik, az újgazda szövetkezetek szempontjából jelentős kitétele is volt. A 16. § ugyanis kimondta: „A rizstelepeket — kivéve a földmívelésügyi miniszter által állami mintatelepekké nyilvánított rizstelepeket — osztatlanul szövetkezeti, vagy községi tulajdonba kell adni. A szövetkezeti tulajdonba való adás úgy történik, hogy a Községi Földigénylő Bizottság a rizstelepeket osztatlanul, meghatározott számú, de esetleg különböző részesedésű igénylőnek juttatja azzal, hogy a rizstelepet szövetkezeti úton kötelesek megmunkálni és e végből szövetkezetbe kötelesek tömörülni." 109 Ennek alapján több községben folytattak rizstermelést 1945-ben. A már említett karcagi rizstermelésről több forrásunk közöl adatokat.

110 Ezek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy 70 kh területen 25 agrárproletárból lett földhözjuttatott, akik ugyan telekkönyvileg szétíratták a földet, közösen dolgoztak. A más községekben történt hasonló kezdeményezésekkel kapcsolatban egyik forrásunk azt közli, hogy Karcag mellett „rizstermelő szövetkezetek alakultak Mezőtúron, Besenyszögön, Kunmadarason és máshol, m a másik, hogy „Karcagon, Túrkevén és a Kunság nagyobb mezővárosaiban 8—10 juttatott agrárproletár összefogott juttatott földjeik közös művelésére".

112 Gyümölcstermelésre történt újgazda összefogásra is volt példa a megyében. A földhözjuttatottak 1945. november 16-án mondták ki a Fegyverneki Gyümölcstermelő Szövetkezet megalakítását, amely 20 taggal 33 kh juttatott gyümölcsöst művelt közösen. A szövetkezet minden tagja köteles volt résztvenni a munkában, vagy „képviseltetnie kellett magát a munkálatok alkalmával". A termést közösen értékesítették, azután került sor a jövedelem elosztására, területarányosan. A szövetkezet üzemben tartott egy szeszfőzdét is, amely mind a tagoknak, mind a szövetkezeten kívülieknek dolgozott.

113 A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom első szakaszát jelentő 1945. nyarán—őszén kibontakozott újgazda szövetkezés során, mint láttuk, a megye területén számos szövetkezet alakult. Valamennyi természetesen megemlítésre sem kerülhetett, azonban a bemutatottak jelzik a mozgalom fő jellemzőit. A létrejöttük mikéntjéhez hasonlóan nehéz arra válaszolni, hogy mi lett e társulások további sorsa. Ebben a vonatkozásban is igen kevés a rendelkezésünkre álló megbízható adat. A szövetkezetek létét jelző feljegyzésekben foglaltak és az utólag összeállított cégjegyzési lista i14 összevetése azt mutatja, hogy számottevő részük a hivatalos elismerésig el sem jutott. A bejegyzettek egy része is megszűnt. Néhány 1945 nyári alakulású szövetkezet neve még esetenként felbukkan a későbbi iratokban, kisebb részben mint ténylegesen dolgozó, többnyire azonban már mint nem működő, vagy más okok miatt felszámolandó társulásé, másokról még ennyi adat sincs. Ez elsősorban abból adódhat, hogy a szövetkezeti adatszolgáltatás 1947. tavaszától vált rendszeressé, s akkorra már az időközben kiadott rendeletek alapján a felosztott birtokok javainak hasznosítására alakult korai szövetkezeti társulások beolvadtak a létrejövő földművesszövetkezetekbe, vagy gépeiket, üzemeiket, területeiket azoknak átadva beszüntették tevékenységüket, vagy éppen maguk alakultak át szabályszerű földművesszővetkezetekké. 5. Az 1945-ös újgazda szövetkezés és a földművesszövetkezetek A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom korai — legerőteljesebben az újgazda szövetkezetek létrejötte által jellemzett — szakasza 1945 őszén lezárult. Határát a 131.000/1945. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet jelzi. Ez a szeptember 18-án napvilágot látott jogszabály intézkedett részletesen a földreform során felosztott birtokok egyéni juttatásra nem alkalmas tartozékainak hasznosítására alakuló szövetkezetek ügyében. Előírta, hogy ilyen céllal a továbbiakban csak a rendeletileg körülírt földművesszövetkezet alakulhat, s a már létrejött társulásokat megfelelő átformálódásra kötelezte. Ezzel egységes kereteket határozott meg a korábban elsődlegesen helyi tényezők által szabályozott mozgalomnak. A szabályszerű földművesszövetkezetek létrehozása már 1945 őszén megkezdődött. Szolnok megyében az első a karcagi volt, amely forrásaink egybehangzó állítása szerint szeptember 9-én alakult,

115 néhány nappal megelőzve a földművesszövetkezeti rendelet megjelenését, de megfelelve az abban előírtaknak. Az év utolsó hónapjaiban újabb földművesszövetkezetek mondták ki alakulásukat. Számuk december végére 16-ra nőtt a megye akkori területén,

116 ami a későbbiek során tovább emelkedett, s a demokratikus agrárszövetkezeti fejlődés második szakaszában az egész megyét átfogó hálózat alakult ki. A földművesszövetkezetek egy — megbízható adatok hiányában pontosan meg nem határozható — része az 1945 nyarán—őszén létrejött újgazda szövetkezetekből alakult át a 131.000-es rendelet alapján. Ebből adódhat, 125