Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Benedek Gyula: Tiszapüspöki az 1770-es úrbérrendezés korában

Másodszor: Ahol urbariom nintsen az Ür adója Contractus mellett vitettik-é meg. avagy teáik valamely kezdett szokásból? Ha contraotus mellett, mikor kezdődött, ha pe

_ dig csak szokásból Az is mikor kezdődött. Ezen contractus vagy urbárium előtt volt-é más más olyan Contractus vagy Urbárium: ha volt az milyen volt? és ezen mostani tartozások mikor kezdettek? Válasz: Eizen helységnek kezdettől fogva mindenkor volt valamely comtractussa, melly szerént az Űir adóját megfizette. Ezen Oontractusmak ámbár Posgai N. N. üdéiben is (aki akkor ezen helységnek földesura volt) usussa vala. Mindazonáltal világosabb voilit az oitatul fogva, hogy Erdődi Eő Excellenitia Egri Püspök ezen helység kezére kenuit: melynek már lehet circiter 49 esztendeje. Hogy pedig Tisza-püspöki Téliek megszállatoitt, van annak circiter 52 esztendeje. Az honnan világosan kitetszik, hogy ezen helység tartozásainak is ekkor volt kezdettye. Harmadszor: (a kérdésnek nem voltak tiszapüspöki vonatkozásai) Negyedszer: A határnak tulajdonságából melly és minemű hasznok s javok vagy ellemben minemű fogyatkozások? Válasz: Ami illeti az határunk hasznait s javait azokról nem igen ditsekedhettünk, mert kivévén egy kevés búzát és egyéb közönséges gabonát aki a mi határunkban terem az is nem olyan szemes és tiszta mint masnit szokott teremni. Azonkívül ugyan azt is. hogy midőn vizek a rétekről lefolynak egy kevés gazt kaszálhattunk nem. külömiben mikor halászatnak ideje vagyon egy kevés hasznot hajthatunk magunknak, egyébb boldogságunkról nem mondhattunk. Ami pedig földnek fogyatékosságát illeti; az székes sovány és mint egy féiteirimékenységű. Kaszáliló rettyednk pedig olly veszedelembe' foirganalk hogy csupán szerencsén áll, hogy azokat lehet olykor kaszálni, nem lehet azokhoz úgy bízni mint másutt a IIQI vizek semmi kár-óikat nem okoznak, melly vizeknek az árja olly gyakran háborgattya a róttyeiinket, hogy alig egy esztendő is elmégyen, hogy valamely árvizeket vagy ősszel vagy tavasszal ne okozna. Sőtt mikor réteket az árvíz elfoglallya még marhajáró mezőnk is kevés mivel a rétéken is marha szokott járni. Ezen dolognak igazsága mint az előtenyi esztendőkben is azon szerónt most is kitetszik; hogy nagy éhség miatt irtóztatóképpen bőgnek és a hol kaphatnak valamely éledéit hányat homlok minden gátdkat elrontván oda sietnek, úgy hogy a pásztorok vetéseinket is nem oltaJlmazhattyák. Ötödször: Az egész házhely után hány és milyen földek rétek vágynak? Az az egy házhelynek után hány hold (köböl) föld és hány szekér szénára való rét vagyon és egy-egy köblös hold född hány kila vagy pozsonyi mérő? és lehet-é a réten sarjút kaszálni? Válasz: Ámbár Méltóságos Egri Püspökség úgy szándékozott földeket osztani, hogy Fél helyes gazdának (mert egész helyes gazdák nincsenek) őszi és tavaszi földében menynyen vetendő 20 kilányi, Negyedrészes gazdának két földében ősziben és tavasziban 10 kilányi; Nyoílcadrészes gazdának őszi és tavaszi földében 5 kilányi; mindazonáltal a szegénység szünet nélkül panaszkodik annyi vetendő mag az két földekben nem méhet. Ahhoz járul az is, hogy hároim tairaittára ellosztódott a földnek határa, de mivel csak ^ét tarattánaik őszinek és tavaszinak &gy esztendőkben hasznát vehetünk, harmadik taráta leendő ugarnak jövő esziterőben szolgáló, melly hasonlóképpen 10 posoind mérő állá váló földet tészen. azért csak két vető földet illik számiban venni, imént egyedül az ő hasznáért essik esztendőnként censust fizetni. Rétekről pedig egyébként nem mondhattunk, hanem mivel az rétekben szénát fsak úgy .kaszálhattunk, ha az vizeiktől lehet. Azért ha nagy árvíz vagyon, mint ezen mostani 1770 esztendőben volt, akkor semmit sem lehet kaszálni, ha pedig kisisebb árvíz vagyon akkor imiit amot girinczeken holmi gazt lehet 'kaszálni, ha pedig kitsény vagy semmi árvíz niiintsan, akkor már lehet kaszálni Fekete és fodorsássag komócsin lenige nádas, és egyéb gazos szénát. De nem lehet határozni hány szekérre! fél helyes gazda kaszálhat. Sarját pedig az réteken kaszálni nem lehet mert széna takarás után azonnal vonó marha az kaszált réteket occupálya (megj. elfoglalja), mivel hogy a gyepen az ő kevés volta miatt nem élhet. Hatodszor: Milyen és hány napd roíbottokiat és pedia hány marhával tartozik egy egész hely számszerént szolgálni? "és az robottára jövésí-ineinés robottában be vitettiik-é vagy sem? Válasz: Hogy Tiszapüspöki helység Cantraotu

s szerént nem robottára, hanem annak váltójára vagyon, és mivel ezen helységben egész sessióra egy is mintsem: Fél helyes Gazda aki négy marhájával székerével emberéivel tartozna 49 napokat szolgálni (jövés menés' robatta számban nem vétetik). Ezen napok váltóra lévén; Fél helyes Gazda tartozik Méltóságos Urasságnak Census fejben fizetni 14 rénesforintot és 54 krajcárt. De [mindazonáltal tartozik Méltóságos Uraságnak robottyázni, pénzért az melly roboíttyának ára M. Urasság szándékja szerint fizettetik. Negyedrészes az említett censusinak fejben fizet 7 rónesfoirint 77 karjcárt. Nyollcadrészes pedig 49 napi gyalog munkáját megváltván Census fejében fizet 4 rénesforint 38 krajcárt. A többiek pedig akiknek sessionális vagy colonicális földek nintsenek tsialk a belső telek fejben fizetnek amennyit reájok vet a M. Uraság. Az is hozzászámláltatik, miveii hogy ház után ezen Helység Dalkossainak kevés föld adódott; kintélenék deserta földeket föll vállalni, mert ház után adatott földből mennyi sok adózássoík mellett lehetetlen voilt elélni. Egy egész helyre való deserta földért kelletik fizetni 10 rénesforlnitot. A többiért aproportione. Toldalék válasz a hatodik kérdésre: Tisza-Püspöki határjának szántóföldjei elosztódtak 1768 19. áprilisba M. Egri Püspök tisztei áltail három tarattára, vagyis vetőre, őszi75