Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kaposvári Gyula: JELENTÉS A SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKÁSMOZGALMI ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLLÁSÁRÓL ÉS ANNAK HASZNOSÍTÁSÁRÓL

(előadás-sorozatok, tárlatvezetések, üzemtörténeti kutatások, kiállításokban, ásatásokban, gyűjtőmunkában való közreműködés, vetélkedők, kirándulások stb.). Az ifjúsági látogatottságot az is emelte, hogy az Ifjúsági Törvény megjelenése után felügyeleti hatóságunk a tanulóifjúság ingyenes múzeumlátogatását Szolnok megyében is bevezette. A honismereti munka és a helytörténeti kutatás a Megyei Múzeumi Szervezet munkájának egyik erőssége. A húsz év óta, az MTVB művelődésügyi osztályával közösen, meghirdetett helytörténei—néprajzi pályázataink évről évre sikeresebbek lettek, 1976-ban pedig számban és minőségben a legnagyobb eredményt hozták. E munkák során felnőttek diákpályázóink akadémiai intézetben dolgozó kutatókká, és pályázóink közül többen országos díjakat is nyertek. Ez a pályázati rendszer a muzeológusoktól, múzeumigazgatóktól rendszeres irányítást, szakmai tanácsadást követel. Továbbképzés céljából nyaranként kisebb gyűjtőtáborokat is rendeztünk (Jászdózsán, Nagyivánban, Túrkevén, Karcagon stb.), 1976-ban pedig az Országos Ifjúsági Honismereti Tábor a megyében, Karcagon került megrendezésre muzeológusaink közreműködésével és irányításával. A múzeumi közművelődési munka a megyei szervezet erős oldala, országos összehanoslításban. Az újra való reagálás, a közművelődés sokoldalú végzése, a sokféle kiállítás ismertető jelzi, hogy muzeológusaink a megtermelt tudományos munka eredményeit igyekeznek továbbadni. Az iskolákkal, szakkörökkel való kapcsolatainknak köszönhető, hogy a Kulturális Minisztérium a Múzeum és Iskola c. országos konferenciát és országos kiállítást Szolnokra hozta és ennek eredményeként 3 évenként visszatérően a megyét jelölte ki a téma bázishelyéül. 3. A tárgyi és személyi feltételek fejlődésének jellemzői: A Megyei Múzeumi Szervezet tudományos és közművelődési munkájának eredményes végzését, a rendelkezésünkre bocsájtott költségvetés jó felhasználását az teszi lehetővé, hogy a megye múzeumaiban politikailag megbízható, szakmailag jól képzett, hivatásának élő kollektíva dolgozik. Közülük egy kandidátusi fokozatot szerzett, egy Moszkvában aspiráns, 3 aspiráns felvétel előtt áll, 6 egyetemi doktori fokozatot szerzett, 3 pedig egy éven belül doktorál. Állami nyelvvizsgával 6 rendelkezik. Muzeológusaink, szakmai továbbképzés mellett, ideológiai továbbképzésben is részt vesznek. A MLEE szakosított és általános tagozatát végezték, illetve végzik. A megyei múzeumi szervezetekkel és más művelődési intézményekkel összehasonlítás mutatja, hogy nálunk fluktuáció nincs, és ez az eredményes munkavégzést biztosítja. Nagy segítséget jelent, hogy IV. ötéves terv folyamán a fiatal muzeológusaink lakásgondja a tanácsok segítségével csaknem megoldódott. Muzeológusaink bérhelyzete is javult az elmúlt három évben. 4. Az irányítás, vezetés tapasztalatai: Az 1967-es VB határozat óta a tervszerűbb irányítás következtében a múzeumok megtalálták helyüket a megye tudományos és közművelődési életében és az ország múzeumi hálózatában. Szorosabb kapcsolat alakult ki az egyes megyei közművelődési intézményekkel, tömegszervezetekkel, tudományos társulatokkal és a TIT-el. A múzeumok tárgyi feltételei kezdetben javultak, de a fejlesztés üteme 1970-től lassult. Anyagi ellátottságunk a 19 megye között középszinten van. A meglévő szakanyag biztonságos tárolására Szolnokon, Jászberényben és Tiszafüreden elegendő raktárunk nincs. Költségvetésünk a gyűjtő, feldolgozó és közművelődési munkára a szükséglet egyharmadát biztosítja. A múzeumi szervezetre a takarékos gazdálkodás jellemző. Nyomdai szolgáltatás helyett rotaprint eljárással a rendelkezésre bocsájtott összegből kétszer-háromszor annyi kiadványt, katalógust, plakátot stb. állított elő. . Az 1967-es VB határozat által megszabott feladatok a múzeumi szervezet stabilizálódását, tudományos és közművelődési feladataink tárgyi és személyi feltételeit megalapozták, a megnövekedett feladatok végzését azonban már nem a megfelelő szinten biztosítják. Ezt rögzítette az MTVB Pénzügyi Osztálya által 1976. évben végzett ellenőrző vizsgálat, amely 1970-től kezdve folyamatosan vizsgálta a múzeumi szervezet anyagi ellátottságát. Ahhoz, hogy a múzeumi szervezet munkáját továbbfejleszthesse, a tárgyi és személyi feltételek reális fejlesztése válik szükségessé. Kaposvári Gyula 289