Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

JEGYZETEK 1 Jászkisér, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy és Kunszentmárton. — A feldolgozott kötetek jelzete; Szolnok megyei lt. Jászkisér lt. II. József-féle kataszteri felmérés. 176—185. cs. 2 A kataszteri felmérés megmaradt anyagával több tanulmányban foglalkoztam: Magyarország első kataszteri felmérése. (1786—1789.) Tört Stat. Évkönyv Bp., 1960. 33—58. — Az agrárstatisztika forrásai: a II. József-féle kataszteri felmérés. Stat. Szemle 1968. 8—9. sz. 892—898. — Adatok a mezőgazdasági termelésről a 18. sz. végén. Tört. Stat. Évkönyv 1965—1966. Bp., 1968. 99—142. — A paraszti gazdaságok mérlege. Agrártört. Szemle 1969. 1—2. sz. 128— 159. — Az első kataszteri felmérés végrehajtása Veszprém megyében. A Veszprém megyei múzeumok közleményei 9. sz. Veszprém, 1970. 71—83. 3 Szabó Irén: Egy jász falu gazdasági-társadalmi képe a redemptio után. Debrecen, 1971. 4 Fodor F.: A Jászság életrajza Bp., 1942. 376. 5 O. L. Szily cs. lt. 1789. — Ma Csólyospálos, Kiskunfélegyházától DNY-ra. 6 A fennmaradt községi földkönyv alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy a „kert" rovatba milyen területrészek kerültek, mert abban csak „rét" rovat szerepelt. Szétválasztására a későbbi feldolgozás alkalmával került sor. A szérűs, veteményes és gyümölcsös kertek tartozhattak elsősorban ide, de lehetséges, hogy más, parifikált területeket is kertnek minősítettek. — A munkálatok végrehajtásával kapcsolatos részleteket, a különböző foealmak magyarázatát ld. idézett tanulmányaimban. 7 Az első magyarországi népszámlálás. Bp. 1960. 64—65. 8 A szövegeket kihagyások nélkül, betű szerinti másolatban közlöm, csak az írásjelek és a nagy betű használatának következetlenségeit nem tartottam meg. 9 A kataszteri felmérés során következetesen előkerülő 1/64 hold tulajdonképpen 25 négyszögölet jelentett. 10 Fodor Pál neve a XI. kötet végén levő névsorban került elő. 11 SzML T 54. — A térképen a dűlőnevek egy része még azonosítható. (Nagy Rét, Haj mai, Kőhalom, Radics hát, Rassan hát stb. A Mettzenseff gát, amelyet valószínűleg 1760 körül beköltöző mecenzéfiek készítettek, Meccenzós gát alakban szerepel.) A határleírásban olvasható helynevek többségét azonban a térképen már hiába keressük. Nagy kár, hogy a Jászkisér levéltárban levő, Fodor Ferenc által még használt egykorú kéziratos térképeknek (többek közt Bedekovics 1779. és Baky 1793. évi lapjának) a második világháború alatt nyoma veszett. Fodor id. mű 499. 12 Mármint a 7 454 402 ölnek. Az 1/8 rész megfelelt 582 37/64 kataszteri holdnak. 13 Száz dénár, illetve 60 krajcár tett ki egy forintot. 174 710 font = 1747,1 q, ez 10 krajcárjával valóban 291 Ft 11 kr. 14 Hasonló utasítást adott Kun László Veszprém megyei albizottság vezetője is. Az első kataszteri felmérés végrehajtása Veszprém megyében id. mű 77. 15 Barócs János: Helyzeti terve a csatornázandó Jász—Kiss—Éri határnak. 1857. SzML, T 54. 16 A felsorolt helységek kataszteri földkönyveinek adatai alapján. Kunszentmárton és Jászapáti a Szolnok megyei lt.-ban, Hódmezővásárhely a M. O. L. Károlyi cs. lt.-ában, Kecskemété BácsKiskun megye. Békésé Békés megye levéltárában. 17 Adatok a mezőgazdasági termelésről... id. mű 117. 18 Az 1865. évi adatok: Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Buda, 1865. — A későbbiekre: Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870—1970. Bp., Év n. I—

III. k. 19 Szolnok megyei lt. Jászkisér lt. Conscriptio facultatum cassam contributlonalim et domesticam tangentium privilegiatae posoessionis Jazygalis Kiss-Ér. Anno 1788/89. 20 SzML. Minden házakat és famíliákat egybefoglaló tábla 1786. KissÉr helység. Hármas ker. consc. 132. Közig. ir. D. Capsa XIX. Fasc. 11. 21 Szabó I.: id. mű 24. 22 Fodor F.: id. mű ISI. 23 Szabó I.: id. mű 39. 24 E problémákkal a hajdú városok az utóbbi években megjelent monográfiáinak népesedéstörténeti fejezetei bőven foglalkoznak. 25 Szabó I.: id. mű 60. skl. 26 Hasonló értékeket Bogdán I. is közöl: Helyi földmértékeink a XVIII. század végén. Tört. Stat. Évkönyv 1967—1968. BP.. 1970. Ugyanott a kiláról, kaszásról és kapásról is számos adat található. 27 Szabó I.: id. mű 100. 28 Az első magyarországi népszámlálás id. mű 8. 1. — „Egy famíliához számláltatnak mindazok, és következésképpen azon egy Árkus Família Táblájába írattatnak be valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyanazon egy Atyától, vagy Gazdától, Gazdaasszonytól, közönségesen együtt tápláltatnak és vélek egy Asztalon, kenyéren vágynak, akár ezek Házasok légyenek, akár nem." 29 Fodor F.: id. mű 378. 30 Dávid Z.: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén 1747—1748. Bp., 1973. 31 Nagy Kálozi B.: Jászkunsági reformátusok leköltözése Bácskába II. József korában. Bp., 1943. 119—123. 32 Szabó Irén tanulmányában következetesen 611 családdal számolt és emiatt mind a földterület, mind az állatállomány egységre jutó vizsgálatánál a ténylegesnél alacsonyabb átlagokat nyert. (58. s. köv.) Nem fogadható el a népességfejlődés általa rajzolt vonala sem. (51. és 103.) Bár Jászkisér népessége valóban gyors ütemben növekedett, a lakosság 1745—1789 közötti megháromszorozódása mindenképpen túlzott. 38