Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Gulyás Éva: Pünkösdölés a Jászságban

A pünkösdi ének A pünkösdölő kislányok a Jászságban egységesen a Mi van ma . .. kezdetű pünkösdi dalt énekelték. Az ének neve: mimimama. „A házaknál elénekeltük a mimimamát" — mondta egyik adatközlőm. Gyűjtéseim során a pünkösdi ének igen szép szövegváltozataira találtam. A teljesebb változatok Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászfelsőszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek, Jászladány és Jászárokszállás községekből származnak. Ezeket tanulmányom végén dallammal együtt közlöm (ld. 1—8 kotta). Jászárokszállásról az ének újratanult változatát mutatom be, az idősebb korosztály már sajnos nem emlékszik az énekre (8. kotta). Jászfelsőszentgyörgyről két változatot közlök (3. és 4. kotta). A többi helyen a pünkösdi ének elég töredékesen él, jóformán csak az ének kezdő soraira emlékeznek (Jászapáti, Jászberény, Alattyán, Jánoshida). Ezeken a helyeken a szokás már a századfordulón kihalt s vele együtt az ének is feledésbe merült. Jánoshidán, Alattyánban a cigányok vették át a szokás gyakorlását. A cigánykislányok nagyon töredékesen ismerik a pünkösdi éneket, vagy más szokás szövegével keverik. Jánoshidán a pünkösdi ének a kiszehordás, kiszézés szövegével keveredik: 9 „Máma vagyon, máma vagyon, Piros pünkösd napja, Haj ki kisze, haj ki, Jöjj be sódar, jöjj be!" Érdekes, hogy a cigányok csak elhadarták, elkiabálták az éneket, nem énekelték el rendesen és sokszor nem is mentek be a házba, csak elbeszélték a kerítés előtt. Figyelemre méltó, hogy a pünkösdi ének töredékes formában egy párbeszédes, énekes-táncos alakoskodás nyomait őrzi. A különböző szereplők is ezt sejtetik (menyasszony, vőlegény, vőfély stb.). A menyasszony önálló szereplésére, alakoskodására utalhat a következő szövegrész, mely a jászalsószentgyörgyi, jászteleki, jászladányi, változatokban bukkan fel (5—8. kotta): „Mert picike vagyok, Parányicska vagyok, Alig bírok szólni, Hebegős nyelvemmel, Királyné pálcája, Szálljon erre a házra, Az isten áldása!" (Jászalsószentgyörgy) A menyasszony alakoskodása sajnos kiveszett a szokásból, csupán a szöveg alapján tudunk rá következtetni. A jelenlegi hagyományban a kislányok együtt énekelnek. A jászárokszállási újratanult változatban felelevenítették a menyasszony alakoskodását, a menyasszony itt önállóan is énekel (ld. 8. kotta). A jászsági pünkösdi ének sajátossága, hogy a pünkösdi köszöntő igen gyakran különböző játékdalokkal keveredik. Különösen gyakori az általunk bemutatott változatokban a pünkösdi köszöntő és a Lányok ülnek a toronyban.. . kezdetű játékdal keveredése. Ezt nemcsak a Jászságban figyelhetjük meg, hanem tőlünk északra, Heves, Nógrád megyékben is, ahol nemcsak a pünkösdi ének, de a szokás szereplői, menete is sok hasonlóságot mutat a jászsági pünkösdi szokásokkal.

10 A pünkösdi szokás hagyományozódása a Jászságban A Jászságban az I. világháború után kezdett megszűnni a szokás. Néhány községben már a századfordulón kihalt (Jánoshida, Alattyán), másutt viszont a II. világháborúig is gyakorolták (Jászladány). Jánoshidán, Alatytyánban elég korán átvették a cigányok a szokást és elvétve még ma is gyakorolják. Eddig a szokás teljesebb változatait ismertettem, most a töredékesebb változatokat mutatom be azzal a céllal, hogy lássuk a szokás kihalásának, pusztulásának különböző fokozatait. Jászfelsőszentgyörgyön, Jászjákóhalmán, Jászladányban az előbb ismertetett változatok mellett adatközlőim arról is tudtak, hogy a pünkösdölő kislányok csak menyasszonnyal vonultak végig a falun, néhány koszorúslány kíséretében. A vőlegény és a többi szereplő már kikopott a szokásból. Itt a szereplők kizárólag kislányok voltak. Jánoshidán, Alattyánban a századforduló óta már csak a cigánykislányok jártak pünkösdöt köszönteni. A szokás elveszítette alakoskodóit és adománygyűjtő, kéregető csoporttá vált. Ma már ők az egyedüli gyakorlói nemcsak a pünkösdi, hanem más magyar szokásoknak is a Jászságban (pl. betlehemezés, disznótori kántálás). Jászberényben a kislányok 5—6 fős csoportokat alkotva búcsút jártak pünkösdkor. (A szokás menete ugyanaz, mint a többinél, csak a neve más). Jászárokszálláson, Jásztelken, Jászapátiban már csak a pünkösdi éneket ismerik és nagyon halványan vagy egyáltalán nem emlékeznek a szokásra. Jásztelken adatközlőim szerint az éneket az iskolában tanították. Az ének a II. osztályos abc-s tankönyvben szerepelt. A szokást az emlékezettel elérhető időszakban nem gyakorolták, viszont a pünkösdi éneket körjáték formájában az iskolaudvaron játszották. 235