Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Örsi Julianna: Karcag házassági kapcsolatai a XVIII-XIX. században

(Túrra ment) v. (vette) 18 (éves) árva Balog Erzsébetet Túron" (1777. ápr. 9.) „gl. (gazdalegény) Kevibe Vajda István (vette) szl. (szolgaleányt) 22 (éves) Kis György Katát." (1783. jan. 15.) „gl. (gazdalegény) 24 (éves) Ele­kes János v. (vette) szl. (szolgaleányt) Sándor János szolg. h. 1. (szolgálóját hajadon leányt) Szilágyi Erzsébetet (Fü­redi Fél)" (1777. nov. 19.) A legritkább esetben fordult elő, hogy felemelkedést jelentett a házasság a szolgá­nak. Szolgarendűek elsősorban helybeli szolgákkal kötöt­tek házasságot: vagy árvalány ment hozzájuk, vagy pásztor, vagy iparos vette el őket. Jellemző, hogy amíg a szolgálók elsősorban a kör­nyező falvakból származtak, az iparosok a legtávolabbi vidékekről jöttek. „Város Molnárja Juhász István v. (vet­te) T.Nánán (Tiszanánán) Tóth András h. 1. (hajadon le­ányát) Sárát." (1752. jan. 26.) Angyal Pál szabómester Kőrösről (1801.), Kalicz József kerékjártó Szárazbőről (1840), Balog István asztalos M.Vásárhelyről (1845), Schecz Jákob asztalos Szmolbauból (1845), Hinkó József mészáros Andrásfalvárói (1849) jött. Az itt megforduló házaskereskedők közül telepedett le Markovicz Gábor Plescheből (Horváthországból) 1849-ben. Hasonló okok­ból járhatott itt Tóth András is, aki Gömör vármegyei és „v. (vette) Kónya Mihály h. 1. (hajadon leányát) Ka­tát." (1806. dec. 3.) Mészáros János Csizmadia mester pe­dig Szemeréről hozott feleségnek valót 1848-ban. Meg­jegyzendő, hogy Juhász István, Angyal Pál és Tóth And­rás kivételével mind római katolikusok. A távoli területeken való hosszas katonai szolgálat is hatással lehetett a házassági kapcsolatokra. Pl. „Luczi Nagy Mihály nőtlen 36 (éves) HV (helvét vallású) kiszol­gált katona (vette) Bujnoczki Anna hajadon 22 (éves) RK (római katolikus) (leányt) .. .Nagysáros" (1847. jún. 21.) A mozgékony réteg között kell még megemlíteni a város elöljáróságát. Ez nem azt jelenti, hogy nekik nem volt érdekük a közösség zártságának a fenntartása. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy kik közül választanak a gyermekeik — elsősorban leányuk számára párt, láthat­juk, hogy itt egy más típusú endogámia a foglalkozási endogámia jut előtérbe. Nézzünk néhány esetet: „TSzIm­rei (tiszaszentimrei) Ptor (prókátor-ügyvéd) Major Mi­hály (vette) Néhai T Szilágyi György h. 1. (hajadon leá­nyát) Máriát." (1799. júl. 21.) „Vásárhelyi Lajos Ifjú Tö­rök István v. (vette) Fő Bíró Kálmán András h. 1. (haja­don leányát) Erzsébetet (1788. jan. 6.) „Hattházi Lakos és Prókátor Iffjú Békési András v. (vette) Néhai Commis­sárius (tanácsbeli) Varró János h. 1. (hajadon leányát) Susannát." (1808. jan. 24.) „Commissárius és Esküdt Laczka Ferenc vette Debrecenben Esküdt néhai Oroszi Jósef özvegyét Szentesi Máriát." (1809. júl. 2.) Distr. Chirurgus (orvos) Szikszai Dániel fia, József vette Deb­reczenben Chirurgus Gyursa István h. 1. (hajadon leányát) Susannát." (1810. ápr. 28.) „Prókátor Varró István Űrnak Bizonyságlevelet adtam ugyan ekkor Jász Kiséri Lajos és Prókátor Borsos Mihály h. (hajadon) leányával Magdol­nával a Karczagi Ekklésiában 3-szor lett kihirdetésé­ről." (1810. nov. 7.) Egyébként a foglalkozási- és vagyon szerinti endogá­mia a lakosság minden rétegére jellemző volt a vizsgált időszakban. Gazdalegény gazdalányt, szolga szolgalányt, özvegyember özvegyasszonyt, református reformátust, katolikus katolikust, pásztor pásztor lányát, iparos iparos lányát választotta leginkább. íme néhány példa: „gl. (gazdalegény) 22 (éves) Mándoki János (vette) gl. (gazda­leány) 18 (éves) Kis Űj Szállásról Kurutz Ilonát." (1783. jan. 15.) „özv. (özvegy) 40 (éves) Túrk. (túrkevén) lakó Tőke István (vette) özv. 27 éves Takács Férné (Ferenc­né) Dér Ers (Erzsébetet)" (1783. oct. 29.) „Viduus (öz­vegy) Adalbertus Takács Jász Ladániensis cum Vidua özvegyasszony) Anna Bátki." (1792. aug. 19.) „Szüts György (Elek Mihály szolgája) vette Kónya István h. 1 (hajadon leányát) Annát (Kun Szabó Mihály szolgáló­ját)." (1765. nov. 15.) „Sajó István nőtlen 19 (éves) RK (római katolikus) közrendű (vette) Jászka Erzsébet haja­don 19 (éves) RK (római katolikus) .. .Nagyiván." (1841. aug. 15.) „Festő legény Kis Péter v. (vette) Festő Vá­radi István h. 1. (hajadon leányt) Erzsébetet" (1800. febr. 24.) Mindezek a házasságok egy-egy közösség erősítésére szolgáltak. A vagyon szerinti endogámia különösen jellemző volt a redemptusokra. Ezt bizonyítja az az eredmény, amelyet Kunmadaras—Karcag, Püspökladány—Karcag összehasonlításával kaptunk. (Mindkettő kb. egyenlő tá­volságra eső Karcag szomszédos települése. Kunmadaras lakossága: 7862, Püspökladányé: 14287. 6 Az egységesség kedvéért csak a református házasságokat nézzük mind­két helyen.) 109 esetben a karcagi fél madarasi párt vá­lasztott. A karcagi felek közül 6 szolga, 9 árvalány, 16 özvegyasszony (az összesnek 28,4%-a.) Madarasról 3 szol­gálólányt, 9 árvalányt és 8 özvegyasszonyt vett el kar­cagi. Ugyanezen időszakban Karcag és Püspökladány kö­zött 42 közös házasság köttetődött. Ladányból szolgáló­lányt, özvegyasszonyt nem hoztak, mindössze 3 árva­lányt. A ládányi férfihez menők 40,47%-a azonban szol­gálólány (4), árvalány (7), özvegyasszony (6) volt. A szá­zalékos eltérés a községek különböző státusából adódik. Míg az első kiváltságos, a második jobbágyi hely. A Li­211

Next

/
Oldalképek
Tartalom