Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Szabó László: A redempció hatása a Jászság kultúrájára

Maga a terjeszkedés a redempció előtt magában is mutatja, hogy a Jászságban az expanzió mint összefoglaló és magamögött számos egyéb tényezőt tudó jelenség, már megvolt a redempció előtt is, s lényegében itt is folytatásról van szó. A gazdasági metódus, amely túlnépesedéshez vezetett, lényegében ekkor kialakult már, s legfeljebb a redempció után ez is csak felerősödött, nagyobb méreteket öltött. Kétségtelen tény az, hogy a jász expanzió egyik mozgatója már ekkor a gazdálkodásuk sajátos szerkezete, a földművelés és állattartás intenzívebb volta lehetett a környezethez viszonyítva. J Amíg a gazdasági metódus biztosította az eredményességet, addig ennek a gazdasági mozgatója a család nagy családi formája, ennek kíméletlenül diktált és jól megszervezett munkatempója volt. A nagycsaládi közösség nemcsak a nagyobb gazdáknál, a földet bíróknál állt fenn, hanem megvolt a kisebb gazdáknál is. Itt azonban nem a föld, hanem a megszervezett gazdasági tevékenység volt az alapja. Említettük már, hogy a nagycsalád a Jászságban nem együttélő nagycsalád volt, s ilyen értelemben nem is csupán vérségi kötelékként lehet értékelni a családszervezetet, hanem elsősorban gazdasági szervezetként. A család egyes elemei a különböző üzemhelyeken (kert, tanya, más város, puszta), illetve tevékenységi területeken (városi munkahely, más gazdák házai, mások tanyái) éltek, s ezeket a közös tevékenység tartotta öszsze, illetve az öröklés jog. A nagycsaládot jogilag az tartotta össze, az hogy a gazda haláláig nem adta ki a gyermekek részét, vagy ha kiadta, külön szerződésben kellett biztosítania azokat a terményeket, természetbeni és pénzbeni juttatásokat, amely őt a föld után megillette. E században több ilyen írásos szerződést is kötöttek a gyermekek szüleikkel közjegyző előtt, s nemcsak Jászdózsán, de az egész Jászságban. Egyik adatközlőm így világítja meg ezt a kérdést: „Volt olyan gazda, aki kint lakott tanyán, volt olyan, aki bent. Abban volt olyan, akinek csak öt hold földje volt, volt, akinek meg sok. Bent majdnem mindenkinek volt háza, a nagyobbaknak. Kb. olyan 20—25 holdtól felfelé. Azt nekem nehéz mondani úgy kapásból, hogy hányan voltak olyanok, akiknek kint is volt házuk, meg bent is, de sokan voltak ilyenek. A belső ház a legtöbb üresen állt még abban az időben. 1914 előtt lehetett. A mi házunk is üresen állt. Olyan volt sok, hogy mikor kiöregedett az apa, meg az anya és megnőttek a gyerekek, akkor ott bent laktak a házban a gyerekek meg folytatták ott, ahol az öregek abbahagyták. Volt olyan is, hogy egy embernek több tanyája volt. Pl. az én anyámnak is kettő volt. öten voltunk testvérek. A gyerekek kinn laktak tanyán, édesanyám meg bentlakott, mert ő korán özvegy lett. A jász paraszt ahhoz ragaszkodott szigorúan, hogy az ő nevén legyen a birtok. Leginkább az apa halála után került a birtok felosztásra. Volt ritkán, hogy hamarabb megtörtént, de nem igen. Olyan is volt aki a gazdaság irányítását maga végezte, de volt olyan is, aki rábízta a gyerekeire. Azt már bajosan tudnám megmondani, hogy számoltak le a gyerekek, de valószínű úgy volt, mert másképp tönkre ment volna a gazdaság. Ami életet vagy valamit eladott a gyerek, az ment az öregek kezébe. Leginkább meg úgy volt, hogy az öreg döntötte el, hogy mit mibe vessenek, mit vásároljanak, állatot mit. Ha már ő is öreg nem volt. De volt olyan is aki 80 éves korában is ő irányított mindent. Egyik ma meglevő gazdából csak egyet tudok. Benn volt a ház, az öregek bent laktak. A fiúk meg kint laktak tanyán, tanya volt három. Volt olyan tanya is, amibe két fiú együtt volt. JMZ ilyen gazdaságban úgy volt, hogy valamikor, amikor szorult a munka, akkor összementek dolgozni. Vagy pedig cséplés idején mind ott voltak. Ezek a földek nem egészen egy tagban voltak, de majdnem egybe, közel egymáshoz. Hordásnál ahova iga kellett. Más munkát igencsak nem csináltak együtt a fiúk. Kapáláskor lehet hogy segítettek, de még cselédet is tartottak, mert nagy volt a föld. A cselédek olyankor összementek dolgozni." A vagyont kezükben tartó öregek irányító szerepére, gazdaságot gyarapító gondjára, s a gyermekeket cselédként hajtó módszerére minden adatközlő kitér; s elmondja, hogy sokszor nemcsak a saját földön kellett dolgozni, hanem máséban is munkát vállalni, ha arra volt idő. Fuvart vállaltak, Pesten ipari üzemben dolgoztak, ha a föld nem adott mindenkinek elegendő munkát, de sok esetben más határban váltott a gazda gyermekeinek árendás tanyát (Tarnaőrsön, Jászdózsán sokan voltak), s kifizette gyermekeinek az árendát, de azok bizonyos juttatásokkal tartoztak. A munka irányítására közvetlen adatot is közlünk, olyat amely a megélt munkatempót, kíméletlen életet élményszerűen fogalmazza meg: „40 hold földünk volt, összesen 10 tagban... Itt bent volt a házunk. Én 12 éves korom óta tanyán laktam, csak 39 őszén jöttem be, mikor anyám meghalt... Jajj azt nem nagyon lehet elmondani, hogy mi adja elő magát egy gazdaságban. Elsősorban mikor kimentem volt három anyadisznó. Akkor volt a kötelesség, hogy azokat kihajtottam nappal őrizni. Bementem este, akkor annak vizet forraltam. Azokat gondoztam, meg a libákat. Meg az volt, hogy annyi jószág volt. De volt cseléd is. Embercseléd, egy nagyobb is. Meg volt mondva, ki mivel bánik. Meg nekem is. A tiéd az a bornyú, azokat kell pucolni, meg 155