Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Diószegi Vilmos: A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez

Kelemen Istvánné, 1899.) „Gyereknek monták: olyan vagy mint a tátos. Baromfinak, jószágnak is monták." (S. gy. Zselicszentpál, Somogy m., Bicó Józsefné, 1871.) „Tátos, ni ez tátos! Ollan bámészkodó, tehetetlenre monták." (Acsád, Vas m. özv. Csideiné, 1877.) „A gyerekeket azzal ijesztgették. Ha a gyerek rossz volt, azzal ijesztgetták: majd elvisz a tátos!' Az erdőben laktak." (S. gy. Gyarmat, Győr m., Molnár Rozi 1867.) „A garabonciást emlegették . . . Nem az a tátos ? Úgy hallottam, hogy az egy." (Decs, Tolna m., Bogárné, Kubráneki Sára, „Bakony felé van egy táltos, az szokott erre a környékre is jönni, különösen régen. Anyám mesélt róla, de már nem emlékszem, hogy mit. — Tordasrul szakadt ide Tátuss Kiss Sándor, akinek a gyermekeit még ma is T. Kiss Sándornak hívják." (Gyúró, Fejér m. Szőlősi Ferenc, 47 éves; Szoboszlainé Raffai Anna gy., EA 2363:38) Átvették a tátos szót a hazai horvátok is: koj jako oce krasti, takovije kak tátos, 'aki igen akar lopni, az olyan, mint a tátos.' (S. gy. Babócsa, Somogy m., Lucek Józsefné, 1867.) A Dunántúl egyes falvaiban azt tudják a táltosról, hogy nagy evő volt. „Olyan mint a tátos,' 'Úgy öszik, mint a tátos.' Arra mondták, aki jól tud enni." (S. gy. Dobri, Zala m. Gazdag Jánosné, 1877.) „Ha valaki nagyon éhös, jóízűen eszik, arra mongyák: 'Úgy eszik, mint a tátos.' Többet nem tudok, nem idevaló szó az." (S. gy. Letenye, Zala m. Konkoly Józsefné, 1895. jelenlegi lakóhelye Dobri, Zala m.) „Olyan vagy, mint egy tátos' mongyák, ha valaki annyira eszik. 'Úgy eszik, akár a tátos'. Embernek, gyereknek, állatnak is mondták." (Őriszentépter, Baksa Antalné, 1891.) „Ollan evő, mint a tátos." (S.gy. Egervölgy Vas m., Szabó Sándorné, 1910. jelenlegi lakóhelye Acsád, Vas m.) „'Olyan, mint a tátos, mondják, mikor olyan mohón eszik, olyan kapzsi." (Nagyrákos, Vas m. Hada Eszter, 1881. jelenlegi lakóhelye Őriszentpéter, Vas m.) Hazai horvátjaink is ismerik ezt a hasonlatot: „Alt lakú gláden, kak tátos, te kon' jaj de éhes, mint a tátos, ez a ló.' — Lovakra szokták mondani." (S. gy. Babócsa, Somogy m., Maretics Imréné, 1897.) A táltos egyéb sajátosságai ugyancsak fennmaradtak e területen. Peresztegen (Győr-Sopron m.) azt tartják, hogy tátos, vagy garabonciás lesz a foggal született gyermekből. „Amikor nagyobb, akkor 'neszez' 'kátoz', elmegy valahova." (Ikvai Nándor gy., MNA 1959.) Szakonyban, is táltos vagy garabonciás lesz, aki foggal született. (Németh Imre gy. MNA 1965.) Tornyiszentmiklóson annyit tudnak a táltosokról: „Tátosok egyik meg." (Kisbán Eszter gy., MNA 1959.) Vitnyédi hiedelem szerint a tátos születik foggal. Az ilyennek szólnak a lovaik és mennek világgá (A táltos) eltűnik és összetörve jön elő. Erős villámlást követő zivataroknál mondják: „Na most csaptak össze" (mármint a táltosok.)! (Ikvai Nándor és Ikvai Nándorné gy. MNA 1962.) Nyúlon úgy tudják, hogy a foggal született gyerek vagy tátos, vagy tudós lesz. Tíz éves korában eltűnik, fölmegy az égbe. (Pócs Éva gy. MNA 1962.) Szentgáli hiedelem szerint „tátos lesz belülié", ha valaki foggal születik. (Hegyi Imre gy., MNA 1964.) Dudaron úgy tudják, hogy tátos vagy garabonciás lesz, aki foggal született. Hétéves korában elrabolják. (Hegyi Imre gy., MNA 1962.) Bálványoson azt tartják, hogy tátos lesz a foggal születettből. A táltos vándor képében jön és tejet kér, ha nem adnak neki, borzasztó égiháború és jégverés pusztítja el a határt. Ha adnak, megmutatja, hol van elásva a határban a török elől eldugott kincs. (Boros Marietta gy., MNA 1960.) Somon a táltost a foggal születésnél általánosabban az jellemzi, hogy két sor foga van. Ez általában a hetedik gyerek. A táltos a felhőben szokott megjelenni és vihart támaszt. Egyesek szerin lovon, mások szerint kígyón ül a felhőben. Ha kijön a faluba, a csikójának tejet kér, de a csikója nem csikó, hanem tulajdonképpen kígyó. (Pócs Éva gy., MNA 1959.) Hantái hit szerint táltos, vagy garabonciás lett az, aki foggal született. — Aki foggal születik, a táltos, az hét éves korában eltűnik. Nagybéren vót egy jáger, annak vót egy aranyos kislánya, az két sor foggal született. Az édesannya féltette azt a leányt, nem eresztette sehová, mert ha gyütt egy sötét felhő, akkor mindég azt mondta az édesannya, hogy azt a kislányt elviszi a tátos. Ha azt a kislányt szabadon ereszti, akkor elviszi a tátos. (Diószegi Vilmos gy., MNA 1962.) Vilonyán ugyancsak tátos lett a foggal született, az ilyent 16 éves korában elrabolják. (Pócs Éva gy., MNA 1962.) Koppányszántón még egész sor táltos történetet ismertek. Egy táltos járt a házakhoz: aludttejet kellett neki mindig adni. Egy másik tátos meghalt, aztán sárga csikó képében visszajött a családjához. Megtapogatták: nem volt állkapcája. Egy táltoslány hajtotta a libákat, egy szer csak felhő kerekedett, fölkapta a lányt a két híd között és elvitte. Utána nagy felhő és eső volt. A lány később sárga csikó képében visszajött, benyerített az ablakon, de nem fogadták be. Ha befogadták volna és felszerszámozták volna, asszony lett volna belőle. De nem fogadták be, elment más vidékre. Valamerre Trencsén megyébe van eltemetve. Dorottya volt a neve. — Mikor elvitték a táltoslányt, a felhőben sárkányt is láttak felemelkedni. (Pócs Éva gy., MNA 1959). Neszmélyen úgy tudják, hogy a foggal született gyerek jósló lesz; azok a tátosok, jövendőmondók. (Diószegi Vilmos gy., MNA 1962.) Miszlai hit szerint az újszülöttnek, ha két sor foga van, abból tátos lesz. Mikor olyan nagy, hogy menni tud, 197