Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)
Diószegi Vilmos: A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez
hogy foggal született." (Mágocs, Baranya ni., Igaz Mária gy., EA 2410:30). A dunántúli néphit nemcsak azt tudja — amiként már egy-két példából láttuk, — hogy a garabonciás foggal vagy fogakkal születik, hanem azt is, hogy a garabonciásnak később is több foga van, mint a közönséges embernek. ,,Láttam, mikor itt járt Szennába. Két sor foga vót. Begyütt, kért tejet, monta: aggyanak kis tejet. Olyan kis alacsony ember vót, nagy szakálla vót, nagy haja is vót, nem fésülködött. 'Nincs tej'. — 'Mér hazunnak, hiszen van ott öt fazék tej!' S átment a szomszédba. Kapott tejet és azt mondta: 'Annak a kutyának, annak a kis kutyának köszönhetitek, mer ha az nem lenne a faluba, elveretném a határt." 1 ' (S. gy. Szenna, Somogy m., Jakab József, 1896.) „Bement egy házhoz. Köszönt: 'Jó napot' — 'Jó napot' — 'Édes asszonyom, aggyon nekem egy fazék aluttejet.' Az asszonynak vót teje, de eltagatta. A garabonciás pedig megmonta neki, hogy hol van a tej: abba a kis ládába van öt fazék aluttej, fölözetlen aluttej. Őneki aggyon egy göccsel (tejesgöccsel). Akkor az asszony megijett. Amint ránézett a garabonciásra, meglátta fogsorozatát, mer két fogsorozata vót. És a nyaka között pedig a sárkánynak a kötőfékje vót. És az asszony úgy vitte neki a tejet, de akkor már nem fogadta el. Amikor elment egy másik asszonyhó, attú édestejet kért. Az adott is neki. Akkó kiment a határba a garabonciás és az eső szigorúan elkezdett esni, szóval nagyon nagy eső lett. Úgyhogy a járókelők csűr vizek voltak. És találkoztak a garabonciással : a nagy eső között nyitott könyvvel imádkozott zon. S amikor ezt a vidéket itt akarta hagyni, akkor elment és felkötőfékezte a lovát, a sárkányt, és úgy repült el. Akkor nagy esőzés lett utána,nagy vihar." (S.gy. Szenna, Somogy m., Jakab Mihály, 1892.) ,,A Zugóba lett volna. Ez olyan vizes hely vót. Ott lakott a garabonciás. Bejött a faluba, tejet kért. Ha nem adtak neki, akkor megmonta, hogy ennyi és ennyi fazék van. Ha nem adtak neki, akkor jégesőt hozott. Két sor foga vót. Olyan nagy könyve vót, hogy abból olvasott, ászt mindig emelkedett az ég felé. — A kis haranggal meg harangoztak, akkor nem tudott bejönni a faluba." (S. gy. Zselicszentpál, Somogy m., Papp Jánosné, 1878.) „A garabonciás diákot úgy képzelik, hogy két sor foga van, hosszú haja, s mindent tud." (Erdőcsokonya, Somogy m., Pittner Károly, gy. EA 1388:73.) „Azt mondják, hogy a garabonciásnak három sor foga van." (Hobol, Somogy m., Kodolányi János gy., EA 2440:5) „Öreganyámnak volt egy lánya. Ennek a lánynak két sor foga volt (egymás mellett), a hátán meg olyan sörény, mint a disznóé. Már két éves korában beszélt. . . . Azt is megmondta, hogy a háznak két sarkában pénz van elásva. ... A lányt ezután kérdezték a kincs miatt. Azonban ő nem szólt semmit se. Hiába kérte az anyja. Azonban azt megmondta, hogy nemsokára eljön a garabonciás diák, majd elviszi Törökország szélére és többé sohasem látják. Úgy is lett. Jött a garabonciás és elvitte Törökország szélére. Ott aztán széjjeltépte a garabonciás diák, amiért megmondta, hogy hol van a kincs." (Győr, Győr m. Nagy Károly gy., EA 1445:253—5.) „Arrul lehetett megismerni a garabonciást — mer vót olyan hely, ahol megmutatta — hogy két sor foga vót alul, fölül." (S. gy. Szekszárd, Nagy József, 1875, jelenleg Szennán, Somogy m. lakik.) „A garabonciásról beszélték, hogy két sor foga van és sárkányon jár." (Kacsóta, Baranya m. ? Kodolányi János gy., EA 2440:2.) Velemen úgy hiszik, hogy a garabonciás diák foggal születik. Az ilyen gyereket féltik, nem nyilvánították, hogy foggal született, mert ha megtudják, elvitték volna. (Hogy kik vitték volna el, azt már nem tudják.) (Morvay Judit gy., Magyar Néprajzi Atlasz (továbbiakban MNA) 1960.) Szalafői (Vas m.) hiedelem szerint a foggal született gyerek nem soká él, meghal hamarosan; garabonciás diák lesz belőle. (Hegyi Imre gy., MNA 1964). Szentgyörgyvölgyön úgy tudják, hogy garabonciás diák lesz a foggal született gyermekből, aki egyesek szerint „7 éves korban eltűnik", mások szerint „7 éves korában elváltozik", de „12 éves koránál tovább nem él". (Barabás Jenő gy., MNA, 1959.) Mikekarácsonyfán a foggal született gyereknek többféle neve is volt: „gobronciás v. gorboncás v. gobroncás diák, borbunciás. Bejár a faluba tejért, mindig azt szeretne. Hétéves korában egy nagy felhőben sárkány hátán eltűnik hazulról." (Kisbán Eszter gy., MNA, 1964.) A Rábapatyon, Bejegyertyánoson, Pötrétén, Kenyerin, Köcskön, Zalakoppányon, Garaboncon, Nemesgörzsönyben, Oroszin, Gyepűkajánon, Nemesvitán, Kéthelyen, Köveskálon, Ordacsehin, Becefán, Göllón, Cserkúton, Ócsárdon, Cunon, Győrén, Peterden, Kölkeden, Pozsonypüspökin, Cséfalván végzett MNA gyűjtések szerint 18 a táltos vonások közül mindössze annyira emlékeznek, hogy a garabonciás foggal születik. Nagypáli hiedelem szerint is foggal születik a garabonciás, de azt is hallották, hogy nagyon szereti a tejet: „Egy garabonciás tejet kért egy asszonytól, de nem kapott. A garabonciás megmondta, hogy hét fazék tej van a ládá17 A templom kis harangját nevezi kis kutyának, amellyel vihar idején harangoznak. 18 Nógrádi Géza 1860 és 1965, Török Katalin 1964, Égető Melinda 1965, Voigt Vilmos 1959, 1961, Csalog Zsolt 1967, Kisbán Eszter 1964, Kosa László 1962, Pócs Éva 1962, Békefi Margit 1960, Morvay Judit 1960, Zentai János 1964, Andrásfalvy Bertalan 1961, Takács Lajos 1961, Zentai János 1964, Mándoki László 1960, Zentai János 1961,1964, 1963, Füzes Endre 1960, Hegyi Imre 1965, Ikvai Nándor, Ikvai Nándorné 1966. 192
